A megkérdezettek 38 százaléka örül, további 9 százaléka „inkább örül” annak, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció lemondott elnöke távozik a közéletből – mutatta ki a Publicus felmérése, amely a Népszava megbízásáról készült. Az ezerfős mintán május közepén végzett vizsgálat életkor, nem, iskolázottság és településtípus tekintetében reprezentatív.
Az örvendezők aránya tehát együttesen 47 százalékot tesz ki, de sokan vannak olyanok is (39 százalék), akik semlegesen viszonyulnak a hírhez. Szomorúságot csupán a válaszadók alig több mint tizede (11 százalék) érez. A fennmaradó 3 százalék nem tudott, vagy nem akart állást foglalni.
A kormánypárti táborban többségbe kerültek azok (58 százalék), akik örömmel veszik, hogy Gyurcsány Ferenc kiszállt a politikából. Az ellenzéki szavazók körében ez az arány 48 százalék, a pártválasztásukban bizonytalanok esetében 38 százalék. A bizonytalanok között a semlegesek alkotják a relatív többséget (49 százalék). Gyurcsány visszavonulása az ellenzékieknek is csak a 14 százalékát tölti el szomorúsággal. A fideszesek és a Tisza Párt szavazói körében hasonlóan kevesen sajnálják a pártelnök döntését (7, illetve 8 százalék), ha viszont kizárólag a DK-sokat nézzük, akkor többször ennyien szomorúak (47 százalék).
Növekszik a Demokratikus Koalíció közössége, az ellenzéki pártnak jelen pillanatban még a tagja Gyurcsány Ferenc isFelmérések adataival is igazolható, miért volt logikus lépés Gyurcsány Ferenc lemondása, Dobrev Klára mellett szólnak a számokErősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a DK-nak van-e esélye Gyurcsány Ferenc nélkül sikeresen működni: 44 százalék szerint igen, 43 százalék szerint nem. Leginkább pesszimistán a Fidesz támogatói ítélik meg a DK jövőjét, 29 százalékuk lát lehetőséget a sikeres folytatásra. A leginkább optimisták nem meglepő módon a DK-s szimpatizánsok: 85 százalékuk bízik a Gyurcsány nélküli párt eredményességében. A tiszásoknak a 43 százaléka vélekedik így.
A kérdésre, Gyurcsány Ferenc politikai tevékenysége az utóbbi választásokon inkább ártott az ellenzék esélyeinek, vagy inkább segítette azt, több mint kétharmad (68 százalék) arra az álláspontra helyezkedett, hogy inkább ártott.
Az ellenzékiek valamivel nagyobb arányban gondolják ezt (73 százalék), mint a fideszesek (71 százalék). Elsősorban a Tisza Párt szavazói minősítették az ellenzék szempontjából ártalmasnak Gyurcsány ténykedését (82 százalék), de még a DK-sok 43 százaléka is egyetértett ezzel a véleménnyel.
A kormánypárti szavazók 35 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc visszavonulása segíti az ellenzéket abban, hogy 2026-ban megnyerje a parlamenti választást. A fideszesek 28 százaléka ennek nem tulajdonít különösebb jelentőséget, 16 százaléka pedig úgy véli, a pártelnök lépése inkább akadályozza az ellenzék győzelmét.
Mások az arányok az ellenzéki kategóriában. Az ellenzékieknek mindössze 5 százaléka tart attól, hogy Gyurcsány Ferenc távozása akadályozza az Orbán-kormány leváltását, míg 23 százalék erről azt mondta, érdemben nem befolyásolja a választás kimenetelét.
Az ellenzéki tábor 64 százaléka – azon belül a tiszások 65, a DK-sok 66 százaléka – úgy kalkulál, hogy Gyurcsány kiszállása a politikából segíteni fogja az ellenzék sikerét a kormánypárttal szemben.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője május 8-án adta hírül, hogy Gyurcsány Ferenc minden politikai tisztségétől, így pártelnöki pozíciójától is megválik. Kiderült az is, hogy évtizedekig tartó házasság után Dobrev és Gyurcsány elválik egymástól. A leköszönő pártelnök utódjává a DK tagjai a papírformának megfelelően Dobrev Klárát választották, méghozzá 99,45 százalékos többséggel.
Rekordrészvétel mellett Dobrev Klárát választotta meg a Demokratikus Koalíció elnökének az ellenzéki párt tagságaA megkérdezett közvélemény-kutató cégek vezetői korábbi cikkünkben egybehangzóan állították, hogy adataik szerint Dobrev Klára nemcsak általánosságban, hanem a DK-s szimpatizánsok körében is népszerűbb Gyurcsány Ferencnél. Ennek alapján a párt élén történt személycsere és Gyurcsány visszavonulása – bármennyire is összeforrt személye a DK-val – racionális döntésnek nevezhető. Többen azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy ettől nem várható gyökeres fordulat sem a DK életében, sem a belpolitikában.
A tavalyi EP-választáson a DK – amely az MSZP-vel és a Párbeszéddel közös listán indult – a saját várakozásaitól jócskán elmaradva csak 8 százalékot szerzett. A Medián vagy például a 21 Kutatóközpont pár hónapja publikált számai alapján a DK népszerűsége nem lenne elég a parlamentbe jutáshoz.
A Publicusnál ellenben a DK most a teljes népességben 7, a biztos szavazó pártválasztók körében 9 százalékon áll.
A Závecz Research márciusban ennél valamivel mérsékeltebb DK-s támogatottságot mért (6, illetve 7 százalékot), ami megegyezik a Republikon Intézet által májusban kihozott eredménnyel. Az IDEA Intézet szerint a DK-ra ma a teljes népesség 4, a biztos szavazó, pártot választani tudók 6 százaléka voksolna.
Dobrev Klára: Az a hazaáruló, aki olyan politikát folytat, amelyik miatt európai uniós pénzek nem érkezhetnek meg