Felmérések adataival is igazolható, miért volt logikus lépés Gyurcsány Ferenc lemondása, Dobrev Klára mellett szólnak a számok

Egészen mostanáig kiemelt helyen, vastagon szedett betűkkel szerepelt a politikai közhelyszótárban, hogy Orbán Viktor nélkül nincs Fidesz, Gyurcsány Ferenc nélkül pedig nincs Demokratikus Koalíció. A bejelentés, hogy Gyurcsány távozik a közéletből, és várhatóan Dobrev Klára lesz a DK új elnöke – miközben a házaspár útjai különválnak a magánéletben –, mindenkit váratlanul ért. A közvélemény-kutató cégek vezetőit arról kérdeztük, vannak-e olyan adataik, amelyek indokolják a lépést.

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint racionális döntés született: a számok egyértelműen Dobrev Klára mellett szólnak. A Publicus felmérései alapján Dobrev az ellenzéki szavazók, azon belül még a DK-sok körében is népszerűbb, mint Gyurcsány Ferenc. Akár az volt a kérdés, hogy a válaszadók mennyire látnák szívesen egyiküket vagy másikukat aktív politikai szerepben, akár az, hogy mi a véleményük Dobrev vagy Gyurcsány alkalmasságáról, egyértelműen Dobrev Klára győzött.

Más téma, hogyan teljesít majd akkor, ha formálisan is ő lesz a párt vezetője.

A Publicus vizsgálataiból az derült ki az utóbbi hónapokban, hogy a teljes lakosságban már nem csökken, hanem 5-6 százalék körül stagnál a DK támogatottsága. Rövid távon nem lehet reálisan elvárni, hogy a személycserének köszönhetően megugrik a DK népszerűsége, de Pulai András azt elképzelhetőnek tartja, hogy azoknak a szavazóknak egy része, akik Gyurcsány vagy a gyurcsányozás miatt (a kettő nem ugyanaz) fordultak el a Demokratikus Koalíciótól, visszatalálnak a párthoz.

- A Tisza Párt szempontjából Gyurcsány Ferenc távozása egyszerre jó és rossz hír – fogalmazott Pulai András. Miközben Magyar Péter joggal hivatkozhat arra, hogy a fellépésével hozzájárult Gyurcsány bukásához (egy vetélytárssal kevesebb), eltűnt az a „démon”, akire a Tisza Párt elnöke ugyanúgy épített, ahogyan Orbán Viktor. Pulai András hipotézise szerint a DK-s szavazók, akik csatlakozni akartak a Tiszához, azok már az elmúlt több mint egy évben átmentek oda. Jövő év tavaszán fordul élesbe a választási kampány, nem lehet megjósolni, hogy akkor mi fog történni. Addig viszont valószerűtlen, hogy újabb DK-sok pártolnának át Magyar Péterhez. Hiszen Dobrev Klára személyében az eddiginél népszerűbb és alkalmasabbnak tartott politikus veszi át a DK vezetését.

A Republikon Intézetnek nincs olyan nagy mintán végzett kutatása, amely az öt százalékosra zsugorodott DK esetében releváns módon képes lenne feltárni, hogy mit gondoltak pártja szavazói Gyurcsány Ferencről. Annyi viszont egy tavaly ősszel készült felmérés során is bebizonyosodott, hogy Gyurcsány változatlanul az egyik leginkább elutasított politikus – számolt be Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Dobrev Klára – noha ő sem tartozik az élmezőnyhöz – lényegesen jobban szerepelt nála.

- A helyzet ezzel együtt nem egyszerű – tért ki Horn Gábor arra, hogy bárhol is állt Gyurcsány Ferenc a népszerűségi listán, a DK-nak elkötelezett „Gyurcsány-szavazói” voltak. Egyáltalán nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy Dobrev Klára, ha növelni nem is, egyben tudja tartani a DK-s tábort. Viszont az is tény: Gyurcsány a maga kommunikációs képességeivel nagyobb érdeklődést váltott ki a média részéről, mint Dobrev Klára.

A Tisza Pártnak idén tavasszal jobban sikerült mozgósítania a 65 éves vagy idősebb választókat, mint a Tisza megalakulása előtt a Demokratikus Koalíciónak. A DK népszerűsége ebben a korosztályban is 6 százalékra olvadt – közölt egy újabb rossz hírt a párt számára a Medián minap közzétett elemzése. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója kérdésünkre – Pulai Andráshoz hasonlóan – megjegyezte: bár megfelel a valóságnak, hogy Dobrev nagyobb támogatottsággal bír Gyurcsánynál, ő sem kiugróan közkedvelt. „Nem hiszek abban, hogy a Gyurcsány-ballaszttól való megszabadulás nagy fordulatot hozna napjainkban, amikor máshova tevődött át a verseny súlypontja” – utalt a Fidesz és a Tisza Párt versenyfutására.

- Tényleg űr van a baloldalon, ami kellemetlen a magyar politikai rendszerre nézve. Nincs olyan baloldal Magyarországon, ami komoly tényezőnek lenne minősíthető. A DK esetében az a tét, hogy a jövő évi választáson sikerül-e bekerülnie a törvényhozásba. Azonban – tette hozzá a Medián ügyvezető igazgatója – az egész világon furcsa trendek érvényesülnek. A baloldal hiánya ellenére Hann Endre úgy látja, az elmúlt évtizedben pozitív gazdasági példaként emlegetett Romániához képest még szerencsésnek is mondhatjuk magunkat. Nálunk ugyanis nem a szélsőség erősödik, hanem a mérsékelt középpártnak számító, a politikai centrum pozíciójának elfoglalására törekvő Tisza Párt.

„Az biztos, hogy Dobrev Klára mindenkinél mindig, nálunk is, más kutatóknál is népszerűbb volt, mint Gyurcsány Ferenc” – folytatta. A DK akkor produkálta a jobb választási eredményeket, amikor Dobrev volt előtérben. Amikor viszont a 2018-as parlamenti választáson Gyurcsány Ferenc volt a párt arca, a DK éppen csak bekerült az Országgyűlésbe. Ember Zoltán Levente emlékeztetett arra, hogy bizonyos kutatások ma is 8-10 százalék körülire teszik a DK népszerűségét. Ez nagyjából megfelelne annak a szavazataránynak, amit a DK, az MSZP és a Párbeszéd közösen elért a tavalyi EP-választáson. Ha valóban így lenne, akkor Gyurcsány Ferenc aligha vonult volna vissza.

Valószínű, hogy a DK-n belül is olyan számokat láttak, amelyek azt mutatták, hogy a parlamenti bejutási küszöb körül táncol a párt – vélekedett Ember Zoltán Levente. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc „utolsó nagy rohama”, a lakókocsis országjárás sem hozott sikert. Az, hogy a DK elnökét csak néhány szimpatizáns vette körül, éles kontrasztban állt a Magyar Péter országjárásán megjelent tömegekkel.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke a múlt héten tartott tájékoztatóján arról beszélt, hogy belső felmérésük szerint 7-8 százalékon állnak. Az alelnök biztos abban, hogy a DK bejut a következő parlamentbe, sőt: ha lesz kormányváltás, az „nem fog menni” a Demokratikus Koalíció nélkül. A DK sajtóosztályától szerettünk volna további részleteket megtudni a belső felmérés eredményéről, de nem kaptunk választ.

A 21 Kutatóközpont adatai is arról tanúskodnak, hogy Dobrev Klára sokkal inkább támogatott politikus, mint Gyurcsány Ferenc – mondta Róna Dániel, a kutatóközpont igazgatója. Igaz, alacsonyan volt a léc, hisz Gyurcsány az utolsó helyen állt a népszerűségi rangsorban. Dobrev általában a középmezőnybe került, és a DK-n kívül is voltak, akik szimpatizáltak vele. A DK táborán belül mindketten nagy támogatottságnak örvendtek, a párt szavazóinak elsöprő többsége mindkettőjüket szívesen látta volna fontos politikai szerepben, de Dobrev Klára kis mértékben még ebben a körben is előzte Gyurcsány Ferencet.

Róna Dániel könnyen el tudja képzelni, hogy Dobrev Klára új lendületet hoz, ami néhány százalékponttal javíthatja a DK támogatottságát. A nyilvánosság szerkezete azonban most olyan, hogy a Fidesz és a Tisza Párt mellett másnak nagyon nehéz labdába rúgnia. Az ellenzéki szavazók elsősorban azt keresik, hogy ki az, aki képes leváltani Orbán Viktort. A legtöbben Magyar Péterben látják ezt a politikai vállalkozót. Róna Dániel nem számít nagy földindulásra: attól még, hogy Dobrev Klára lesz a DK vezetője, az alapvető képlet nem változik.