Gyurcsány Ferenc;Orbán Viktor;pápa;Demokratikus Koalíció;Kossuth Rádió;Dobrev Klára;Magyar Péter;Ruszin-Szendi Romulusz;Tisza Párt;XIV. Leó;

A kormányfő szokásos pénteki programján

Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc válásáról: Nem lehet könnyű, együttérzek

A miniszterelnök szerint a DK a Tisza Párttal vív „élet-halál harcot”, XIV. Leó megválasztásával kapcsolatban pedig nem számít nagy változásokra. Magyar Péter hangfelvételén szerinte a kormány hivatalos álláspontja hallható, nem lepleztek le semmit. Ruszin-Szendi Romuluszt azért bocsátotta el, mert úgy látta, a hadsereg vezetése „ukránpárti ahelyett, hogy magyarpárti lenne”. Orbán szerint tévedés, hogy az Ukránoknak joguk van csatlakozni az EU-hoz.

Cikkünket frissítjük. 

„Szerintem a pápa nem észak-amerikai, mert ugyan Chicagóban született, de Peruból jött, ilyen értelemben valószínűleg folytatója lesz annak, amit Ferenc pápa elkezdett. Nagy változásokra nem számítok” – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel arra a kérdésre, hogy mit vár XIV. Leó pápától.

A miniszterelnök szerint mindannyiunknak szüksége van lelki vezetőre, és a reformátusoknak sem mindegy, mit mond a katolikus egyházfő. „A kálvinista testvéreknek is szükségük van arra, hogy legyen valaki, akire lehet hallgatni, akihez lehet viszonyulni, erkölcsi és hitbéli támpontot jelent minden keresztény számára” – fogalmazott. 

Csütörtökön először választottak amerikai – egyesült államokbeli – pápát a katolikus egyház történetében. Robert Francis Prevost XIV. Leó néven foglalja el Szent Péter trónját a katolikus egyház és a világ körülbelül 1,4 milliárd katolikus hívőjének 267. lelki vezetőjeként. Ő az első Ágoston-rendi pápa is a katolikus egyház történetében. Bár Robert Prevost nincs feltétlenül szívélyes viszonyban a jelenlegi amerikai adminisztráció képviselőivel, Donald Trump elnök azonnal gratulált neki – ahogy a világ számos vezetője is –, és hozzátette, várja a találkozást.

A műsorvezető ezután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szavairól kérdezte Orbánt, miszerint fel kellene gyorsítani Ukrajna uniós tagságát, mert ez lehet a legerősebb biztonsági garancia, és azon dolgoznak, hogy már ebben az évben minden csatlakozási fejezet megnyílhasson.

„A politikai döntés megszületett Magyarország ellenében, mert mi nem támogatjuk Ukrajna csatlakozását, a gyorsított csatlakozást pedig végképp nem” – mondta a kormányfő. Szerinte az Európai Néppárt, mint vezető erő az EP-ben úgy döntött, hogy folytatni kell a háborút, a szankciókat fönn kell tartani, és az orosz energiát teljesen ki kell szorítani Európából.

„Kétfajta párt van Magyarországon. Vannak azok, akik követik az európai vezetők döntését, ilyen a DK és a Tisza, és vagyunk mi, akik ellene mondunk” – véli Orbán. 

Az orosz energiahordozók importjának leállításáról szóló uniós tervről azt mondta, ha keresztülviszik, megemelkedik a gáz ára, és akkor számításaik szerint körülbelül 800 milliárd forinttal kell majd többet fizetnie a külföldről vásárolt energiáért. Szerinte ezt az ötletet támogatja a DK és a Tisza párt is. „Itt a Mi Hazánkra és a Fidesz-KDNP-re lehet számítani, akik az európai ellenzékhez tartoznak, nem fogjuk támogatni” – mondta.

Szerinte van terv arra, hogy kijátsszák az eddigi egyhangúságra épülő uniós döntéshozatalt, és a minősített többség is elég legyen. A műsorvezető megemlítette, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke levelet írt Manfred Webernek, az Európai Néppárt vezetőjének, melyben rögzítette: nem ért egyet Ukrajna gyorsított eljárásban történő uniós csatlakozásával.

Arra a kérdésre, hogy mi az, ami miatt ennek ellenére az ellenkezőjét gondolja a kormány, azt felelte: Azt is mondta ugyanennek a pártnak a vezetője, hogy sosem megy Brüsszelbe képviselőnek, ehhez képest ott ül, és a mentelmi joga mögé bújva politizál. „Belülről ismerem az Európai Néppártot, nekem mondhat a Tisza Párt, amit akar. Az Európai Néppártot mi azért hagytuk ott, mert migráció ügyében ránk akarták kényszeríteni a német vagy brüsszeli álláspontot” – mondta. Hozzátette, aki az Európai Néppártban van, annak el kell fogadnia, ami ott van, „akármit mond, akármit beszél”.

Gyurcsány Ferenc visszavonulása is szóba került. „Élet-halál harcot vív a DK a Tiszával, nem a kormánnyal. Itt a küzdelem valójában az ellenzéki vezető szerepért és a túlélésért zajlik, a DK-sok úgy gondolták, így jobb esélyük van” – mondta. A válásukra is kitért, elmondása szerint együttérez velük. „Nem lehet könnyű, sok év házasság után úgy dönteni, hogy külön folytatja az ember életét korábbi feleségétől vagy férjétől” – fogalmazott. 

Mint megírtuk, csütörtökön Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője jelentette be: Gyurcsány Ferenc lemond a DK elnöki tisztségéről, a frakcióvezetői posztjáról, az országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, s nem indul a választásokon. Az indoklás szerint a pártelnök „végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól”. Dobrev posztjában kitért arra is, hogy a DK tisztújításán ő indul majd az elnöki posztért, egyúttal bejelentette: férjétől elválik.

Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter csütörtökön nyilvánosságra hozott hangfelvétele mennyiben mond ellent a kormány békepárti szólamainak, Orbán azt felelte: azon a kormány hivatalos álláspontja hallható. „A békéhez erő kell, hadsereg kell” – véli a kormányfő. Azt mondta, nekünk „nem egyenruhás munkavállalók, hanem harcosok kellenek”, ezt vállalják, nem kell leleplezni. Majd kitért Ruszin-Szendi Romulusz személyére és leváltására is:

„Ami jobban zavar, az a volt vezérkari főnök szerepvállalása egy ilyen kutyakomédiában. Elbocsátottam, nem adtam alapos indokát, nem is szükséges, mert a hadsereget nem szabad bevonni a pártpolitika vitákba. De tegnap olyan adatok is nyilvánosságra kerültek, amelyek ennek megvilágítják az igazi okát. Nem éreztem biztonságban a magyar hadsereget, mert úgy láttam, a vezetése ukránpárti ahelyett, hogy magyarpárti lenne.”

Kifejtette, a kormány politikai döntése az, hogy Ukrajna támogatása ebben a háborúban – és a későbbi uniós tagsági folyamatban is – ellentétes Magyarország érdekével. „Tévedés, hogy az Ukránoknak joguk van csatlakozni az Európai Unióhoz. Joguk van jelentkezni az Európai Unióba, nekünk meg jogunk van dönteni” – mondta. 

Majd a Ruszin-Szendivel szembeni zsírleszívással kapcsolatos vádakra utalva azzal folytatta: „Bánom, hogy a volt vezérkari főnök politikai színpadra lépett. Mert én azt hittem, hogy majd elbujdosik szégyenében.”

Szó volt arról is, hogy az infláció letörése érdekében a kormány kiterjeszti az árrésstopot a drogériás háztartási termékekre. Orbán szokásához híven a háborút okolta a magyar gazdaság hanyatlásáért, majd indokolatlan áremelésekkel vádolta a kereskedőket. Azt ugyanakkor elismerte, hogy hosszabb távon nem előnyös az ilyen állami beavatkozás. Orbán elmondása szerint a mostani intézkedés több ezer terméket érint, ezeknél a kereskedők árrése nem lehet több, mint 15 százalék, reményeik szerint nagy árcsökkentést indít majd el. 

Mint megírtuk, a Tisza Párt elnöke csütörtökön nyilvánosságra hozott egy olyan hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – még 2023-ban – azt mondta: szakítunk a békementalitással, és átállunk a háború felé vezető út nulladik fázisára. Alighanem erre válaszul a tárcavezető később közölte, hogy nyilvánosságra hozná a jelentést Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos „ukránpárti és háborúpárti” megnyilvánulásairól. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón „lepkefingnak” nevezte a Magyar Péter által az Orbán-kormány őszödi beszédének kikiáltott hangfelvételt, szerinte nincs ügy. 

Ennek előzménye az Index csütörtök reggeli cikke, amely szerint a honvédelmi tárca átfogó vizsgálatot folytatott arról, milyen magatartást tanúsított a Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt jelenlegi honvédelmi tanácsadója NATO vezérkari főnökeinek találkozóján. A vizsgálat szerint a vezérőrnagy következetesen eltért a számára kiadott mandátumtól: részrehajló, Ukrajna-barát álláspontot képviselt a kapott utasításokkal szemben, miközben elhallgatta a magyar kormány úgynevezett „háborúellenes” narratíváját.

A Fidesz kormányzása idején minden, a hatalom társadalmi ellenőrzésére hivatott szervezet és intézmény eljelentéktelenedett, felszámolódott – hangsúlyozta Horváth Aladár, akit a Roma Polgárjogi Alapítvány megalakulásának harmincadik évfordulóján kértünk számvetésre.