Jeszenszky Zsolt fenntartás és idézőjel nélkül a Váli-völgy taschenhitlerének nevezte Orbán Viktort

Nagyon szívesen fogadok minden véleményt; az ember ezektől mindig épül, mindig tanul belőlük. Azt viszont sosem tudtam megérteni, hogy miért van egyeseknek leküzdhetetlen belső kényszere a fontoskodásra, a morállófasz lóbálására, erkölcsi magaslatokról való szónoklatokra - jelentette ki egy, a PestiSrácokon megjelent írásában Jeszenszky Zsolt.

A fideszes nyilvánosság ismert alakja ebben azokra az írásokra reagál, amelyet édesapja, a korábbi külügyminiszter, Jeszenszky Géza megtámadása után írt. Az áldozathibáztató, összeesküvés-elméletekkel tarkított írásában egyebek közt arra jutott, hogy apja „a sátánt” szolgálja. 

Jeszenszky Zsolt szerint apák és fiúk viszonya nem tartozik azokra, akik bírálták őt emiatt. – Erről kívülről, kéretlenül ítélkezni minimum udvariatlan, de sokszor már a gyökérség kategóriájába esik - vélekedett. Hangsúlyozta, ő nem azt írta, hogy édesapja a sátán szolgája, hanem hogy őt szolgálja, ráadásul nem szándékosan. Nyomatékosította, hogy az édesapját a rendszerváltás hősének tartja, éppen ezért különösen szomorú, hogy közéleti tevékenységével a saját emléktábláját verte és veri le folyamatosan, évek óta. – Olyan behízelgő farizeusok vállveregetésében fürdőzik, akik korábban meghurcolták, lejáratták, ellehetetlenítették, folyamatosan megalázták. De most az orbanofóbiában osztoznak vele, és a váli-völgyi taschenhitler legyőzésének reményében használják őt hasznos idiótaként - fogalmazott Jeszenszky Zsolt, semmit nem téve idézőjelbe az idézett megállapításból.

A tiszteletben nincs hiány; apám történelmi szerepe vitathatatlan. És nem csak tisztelettel, de szeretettel is gondolok rá. Épp ezért féltem őt, és aggódom miatta. Márpedig én nagyon szeretném, ha még sokáig élne – és az unokáival játszhatna. Árnyékbokszolás és Don Quijote-i világmegváltó ambíciók helyett - zárta sorait Jeszenszky Géza fia.