– A törvénytervezetben szerepel egy olyan rész, hogy „bármilyen jogviszonyból származó bevétel”, ami alatt tényleg bármit lehet érteni. Vagyis akár a Google-hirdetésekből származó bevételeket is – fogalmazott a Népszavának Polyák Gábor médiajogász, a Mérték médiaelemző műhely vezetője a kedden benyújtott, átláthatóságinak nevezett, de valójában „ellehetetlenítési” törvényjavaslat ügyében.
Mint arról lapunk is beszámolt, Halász János, a Fidesz képviselője kedden éjfél előtt nyújtotta be a hivatalosan a közélet átláthatóságát célzó javaslatot. Ennek értelmében a Lánczi Tamás által irányított Szuverenitásvédelmi Hivatal listát állíthat össze azokról a szervezetekről, amelyeket külföldi érdekek kiszolgálásával vádol, és amelyek szerintük Magyarország szuverenitását veszélyeztethetik. Az ilyen szervezeteket – ha a javaslatot elfogadják - kizárják az SZJA 1 százalékának felajánlásából, külföldi támogatásokat és adományokat csak a NAV jóváhagyásával fogadhatnak el, és uniós pályázati forrásokat sem kaphatnak. Vezetőiknek pedig – mivel kiemelt közszereplőkké válnak – vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
„Mészáros Lőrinc és Tiborcz István országában ezzel turnézni kormányzati részről rettenetes cinizmusra vagy nagyon jó humorérzékre vall”Lesújt a Fidesz, benyújtotta a törvényjavaslatot a külföldről támogatott szervezetek listázásárólA javaslat szerint közéleti befolyásolásnak számít minden olyan tevékenység, amely célja a demokratikus vita vagy az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok alakítása. Hogy a törvény mikor és milyen formában lép életbe, még nem tudni. Az biztos, hogy jelenleg az igazságügyi bizottság tárgysorozatba vételére vár, ami hétfő délelőtt feltehetően megtörténik, kedden pedig már a parlamenti általános vita következhet. A parlament üléstervében június 10. a szavazás időpontja, hacsak nem nyomják át sokkal gyorsabban, kivételes eljárásban a törvényt.
Június közepén szavazhatják meg az átláthatósági törvényt- Mivel – mondja Polyák Gábor - a tervezet bármilyen bevételre vonatkozhat, így olyanokra is érvényes lesz, akik ugyan nem fogadtak el konkrét külföldi adományt, vagy nem nyertek külföldi pályázatot, csak mondjuk műsort csinálnak a YouTube-on. Akik ugyanis a videómegosztóra készítenek bármilyen tartalmat, azoknak lehetőségük van arra, hogy mindezzel pénzt keressenek. A „YouTube Partner Program lényege”, hogy a szerződő fél engedélyezi, hogy a Google-hirdetéseket helyezzen el a videóik alatt, ebből pedig a készítőnek bevétele származik. Más lehetőségeket is kínál ez a konstrukció, például a „szuperköszönet” funkciót, vagyis a kommentelők pénzt adományozhatnak a videók alatt, amit a Google kap meg, viszont annak 70 százalékát visszaosztja a videókészítőnek.
Hogy mennyit lehet végső soron mindezzel keresni, az sok feltételtől függ, például hányan iratkoztak fel a csatornára, hány videót készítenek, mennyien nézik azokat, mennyit adományoznak szuperköszönettel, és így tovább. De az összeg a pár ezer forinttól akár a pár millióig is terjedhet egy hónap alatt.
Mindenesetre mivel a Google amerikai cég, így a bevétel külföldinek számít, tehát a törvényi megfogalmazás lehetőséget ad arra is, hogy akár emiatt külföldről finanszírozott szervezetnek minősüljön bárki, aki a YouTube-ra gyárt tartalmat.
Urbán Ágnes, a Mérték médiaelemző műhely médiakutatója szerint a törvény úgy van kitalálva, hogy bárki felkerülhet rá, és pont az a kérdés, amit mindenki találgat: meddig megy el Orbán Viktor. – Az elmúlt hetekben sűrűsödött az őrület, a normál gondolkodási keretek felborultak - fogalmazott. Elképzelhető, hogy csinálnak egy listát, és mindenki, aki mondott három rossz szót, ott találja magát. Amivel eljutnánk oda, mint évtizedekkel korábban, mikor a kocsmában lehetett szidni a rendszert, de a nyilvános megszólalásokat szankcionálták.
De az is lehet, hogy egy rövid listát látunk majd, kilőnek pár fontos szervezetet, és abban bíznak, hogy a többiek elhallgatnak maguktól. ~ Az öncenzúrára egyébként nem sok esélyt látok, de a törvényjavaslat szövege alkalmas arra, hogy addig bővítsék a neveket, amíg kedvük tartja
– mondta lapunknak.
A törvény sokakat felháborított, Pottyondy Edina Youtube-os tartalomgyártó például fasiszta tempónak nevezte a tervezetet, és a többi közt arról írt, hogy ez „egészpályás kihátrálás Európából”, illetve „azt akarják, hogy félj”. Péntek reggel a közel 50 szervezetet – köztük a Magyar Helsinki Bizottságot, a Menedék Egyesületet, a K-Monitort és másokat – tömörítő Civilizáció Koalíció „Érted lettünk. Veled vagyunk. Miattad maradunk” feliratú molinót tett ki a Clark Ádám térnél az Alagút tetejére. Az esemény sajtótájékoztatóján Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője hangsúlyozta: Magyarországnak szüksége van olyan emberekre, akik kiállnak a gyengék és védtelenek mellett, megvédik az állampolgári jogokat, és szembeszállnak a valótlanságokkal. Peták Péter, az Emberség Erejével Alapítvány program koordinátora a törvényjavaslatot minden ízében gonosznak, cinikus nevezte, majd hozzátette, mindez egyetlen célt szolgál, minden forrást elzárni azoktól, akik hallatják a hangjukat vagy kritizálják a hatalmat. Ugyanebben az időpontban több nagyobb vidéki városban – köztük Miskolcon, Pécsen és Szegeden – is demonstrációkat tartottak.
„A Fidesz átláthatósági törvénye hadüzenet az Európai Uniónak”Az aktívan tiltakozók sorába a Momentum is beszállt. Amellett, hogy kihelyeztek egy „Kívánjuk a sajtó szabadságát” feliratú molinót, Stummer János, a párt politikusa egy vödör vörös festéket öntött a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) bejáratának egyik oszlopára. Délután pedig tüntetést is szerveztek az SZH Sánc utcai épülete elé. Az eseményen beszédet mondott Tompos Márton, a párt elnöke felsorolta azokat, akik szerinte veszélyben vannak. Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója pedig arról beszélt, hogy az egész társadalom veszélyben van. Felszólalt még Forgács Péter a Freeszfe elnöke, Lőcsei Lajos, a Momentum politikusa és Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője.
Nem ez az egyetlen tüntetés, amit a törvényjavaslat kiváltott, vasárnap Racskó Ádám a Kossuth térre szervez demonstrációt. Mint az esemény alá írt posztjából kiderült, Racskó egy „átlagos egyetemista”, nincs politikai múltja, és nem kapcsolódik semmilyen szervezethez. Írásából kiderül, hogy az eseményt eredetileg 15 főre tervezték, nem gondolták, hogy ekkora lesz az érdeklődés. Péntek kora este már 2700-an jelezték, hogy részt vesznek az eseményen, és több mint 26 ezren érdeklődtek iránta.
Az Európai Bizottság azonnal léphetne
Az uniós pályázatokon nyert pénzek nyilvánvalóan a magyar társadalom támogatásának egy módja - válaszolta Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője a Népszava kérdésére, hogy szerinte veszélyesek-e a magyar szuverenitásra a közösségi pályázati források. Az új fideszes törvényjavaslat ennek ellenére minden külföldről érkező pénzt potenciálisan a magyar szuverenitást veszélyeztető külföldi beavatkozásnak nyilvánít.
Az Európai Bizottság ugyanakkor továbbra sem kívánt a törvénytervezet részleteiről véleményt nyilvánítani, bár figyelemmel kísérik az ügyet. Szerintük amíg egy tervezetről van szó, addig azt nem tudják értékelni. Ha az Európai Bizottság – amely feladata az uniós jogszabályok betartatása -, úgy ítélné meg, hogy az új törvény nem áll összhangban az uniós joggal, akkor kötelezettségszegési eljárás kezdődhetne, az ugyanakkor évekig elhúzódhat, és formálisan az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti, több körös levélváltással kezdődik.
Mindeközben a célba vett szervezetek pénzügyi ellehetetlenítése és a „dermesztő hatás” (vagyis, hogy inkább csendben maradnak az emberek, még mielőtt a Szuverenitásvédelmi Hivatal bármit is tenne ellenük), azonnal felléphetne.
Ugyanakkor, ha akarna, tudna többet tenni az Európai Bizottság a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt. Hiszen a Lánczi Tamás vezette hivatalt létrehozó törvény ügyében már folyik egy kötelezettségszegési eljárás, amely tavaly október óta bírósági szakaszban tart. Az Európai Bizottságnak ilyen esetben van lehetősége ideiglenes intézkedést kérni az Európai Unió Bíróságától, azaz indítványozni, hogy függesszék fel a törvény alkalmazását az ítéletig.
A per elindításakor az Európai Bizottság nem kért ilyen intézkedést, de erre most is lehetősége lenne, csak azt kéne érvekkel alátámasztania, hogy a törvény felfüggesztése nélkül súlyos és helyrehozhatatlan károk keletkeznének.
A szuverenitásvédelmi törvény felfüggesztése, ha önmagában nem is akadályozná meg a készülő új törvényt, a végrehajtását és a folyamatot lassítaná egy általunk megkérdezett szakértő szerint.
A Népszava kérdésére az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban gyorsított bírósági eljárást kezdeményezett a Bizottság, de egy jövőbeli esetleges ideiglenes intézkedésről nem kívántak spekulálni.
Kezdődhet a per, rekordszámú ország fordult az Orbán-kormány ellenLázár János ismét kibeszél
A kormánypárti politikusok nagy része üdvözölte a benyújtott törvényjavaslatot. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté például az ukrán propaganda elleni fellépés hatékony eszközének nyilvánította azt. Szentkirályi Alexandra pedig kijelentette: a „Soros-csapok elzárva, tavaszi nagytakarítás indul – az egész külföldről pénzelt balliberális világ pedig máris jajveszékel”. Kamarás Péter, a KDNP Baranya megyei elnöke a Pécsi közgyűlés előtt azt válaszolta a Telex tudósítójának: – Kérdezz csak, amíg még kérdezhetsz. Lázár János miniszter viszont dombóvári fórumán azt mondta: a Fideszen belül is vita van arról, hogy orosz mintájú jogosítványokkal ruházzák-e fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. „Várjuk meg, mi lesz a törvényjavaslat kifutása és kimenetele” – fogalmazott a 444 kérdésére.
