Az Európai Unió fővárosai közül Párizsban a legdrágábbak az új lakások, és a vizsgált városok közül a lakásárak 2023-ban szintén egy francia nagyvárosban, Marseilleben nőttek a legnagyobb mértékben. Azonban tavaly az új lakások árai az európai fővárosok közül Budapesten nőttek a leginkább – derül ki a Deloitte felméréséből, mely kutatása során 24 európai országot, ezen belül 59 várost vizsgált.
A felmérés eredményei alapján 2023-ban Párizsban 14 900 eurót kértek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért, míg a második legdrágább város München (10 900 euró) volt.
A Budapesten jellemző 3 260 euró átlagos négyzetméterárnál Prágában (5 153 euró) és Pozsonyban (3 884 euró) is jóval drágábbak az új lakások, de Varsóban némileg alacsonyabb (3 022 euró) az árszint.
Eközben az új lakások helyi valutában számított árai 5 százalékot meghaladó mértékben nőttek az európai fővárosok közül
Budapesten (+11,2%),
Varsóban (+9,7%),
valamint Oslóban (+7,2%).
Némileg eltérő kép rajzolódik ki, ha euróban vizsgáljuk az árak változását, de ebben a rangsorban is Budapest végzett az első helyen.
Az Európai Unió fővárosai között a legnagyobb mértékben (-7,4%) Koppenhágában csökkentek az új lakások árai.
Bizonytalanok az építők, száguldás biztosan nem lesz a magyarországi lakáspiaconA vizsgált országok közül 2023-ban legnagyobb mértékben (-10,7%) Olaszországban csökkent egy új lakás ára. Az utóbbi évekhez hasonlóan a vizsgált országok közül továbbra is Ausztriában voltak a legdrágábbak az új lakások, itt négyzetméterenként 4 920 euró volt az átlagos fajlagos ár. Ausztriát követi Németország (4 700 euró), Franciaország (4 538 euró) és Hollandia (4 266 euró).
Kiderült az is, hogy
a vizsgált 24 ország között a 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is Magyarországon épült a negyedik legkevesebb lakás 1000 főre vetítve.
Az építési engedélyek száma is a negyedik legalacsonyabb volt (2,24), és jelentősen elmaradt a 2022-es mért értékhez képest (3,62).
A Deloitte Property Index a lakásbérleti díjak alakulását is megvizsgálta. Négyzetméterenként 30 eurót meghaladó fajlagos bérleti díjat Londonban, Dublinban, Párizsban és Barcelonában kellett fizetni 2023-ban.
A 11,3 eurós budapesti érték a vizsgált 59 európai nagyváros közül a 18. legalacsonyabb, és a régiós országok fővárosaiban tapasztalt bérleti díjaktól rendre elmarad.
Egyébként a budapestihez hasonló fajlagos bérleti díjakat a linzi, a grázi és az athéni lakáspiacon láthatunk.
Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kellett dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres új építésű lakás megvásárlásához.
A saját lakáshoz való hozzájutás feltételei nem változtak jelentősen, Magyarország esetében például a 2023-as 10,2 év megegyezik a 2022-es értékkel.
Csehországban a legkevésbé megfizethető, ott 13,3 évig kellett dolgozni érte. Lengyelországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában az új lakás vásárlásához 6-8 éves bruttó fizetés szükséges, míg a Romániában és Olaszországban élők már 5-6 év bruttó fizetésért hozzájuthatnak új otthonukhoz. A legmegfizethetőbb piac a lakosság számára Dánia és Norvégia, ahol csupán 4,7 év, illetve 4,8 év bruttó fizetést kell a lakásvásárlásra fordítani.
Túl van a mélyponton a lakáspiac