A nemzeti szuverenitás megőrzéséhez csak az adhat mozgásteret, ha Magyarország mindenki felé nyitott, nyugatra és keletre is – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter a Portfoliónak adott interjújában. A tárcavezető azt is közölte, a kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti.
Lázár János leszögezte, kétségtelen tény, hogy világviszonylatban jól élnek az európaiak, de a gazdaságuk folyamatosan gyengül, politikailag Európa érdekérvényesítő képessége drámaian visszaesett, katonailag pedig szinte értelmezhetetlen erőt képvisel, ami szerinte több mint szomorú, rémisztő fejlemény. Az Európai Unió úgy nem fogja tudni megvédeni az európai termékeket, hogy azok jóval drágábbak – folytatta –, hatékonyabbá kell tennünk az európai gazdaságot, ahhoz pedig innovációra, tudásra és technológiára van szükség.
„Akármennyire is bántja a nagy, fehér európai öntudatunkat, de ez a tudás és technológia ma bizony főként tőlünk keletebbre található meg. Például Kínában. A kínaiak bizonyos területen a legjobb dolgokat gyártják, a legköltséghatékonyabban és a legolcsóbban. A kínai gyárak versenyképesebbek a német autógyárak egy részénél. Ezen az állításon meg lehet sértődni, de talán jobb volna új gazdaságpolitikát építeni rá”
– fogalmazott a miniszter.
Lázár János kiemelte, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonalnak kínai biztosítóberendezés lesz az agya, ami az első ilyen az Európai Unió területén. „Ez nyilván fontos Kínának, miközben ebből Magyarország is gazdasági előnyre tehet szert, hiszen ez az első ilyen vállalkozás, és ezért viszonylag olcsón jutunk hozzá ehhez a csúcstechnológiához. Maradva a Budapest-Belgrád vasútvonalnál, a kínai tőke alapvető fontosságú, hiszen a vasútépítés nehezen vagy igen drágán finanszírozható. Ehhez ma szinte lehetetlen forrást találni Európában” – jelentette ki.
Néhány projekten kívül hivatalosan alig lehet valamit tudni a magyar-kínai csúcstalálkozó eredményeirőlA tárcavezető leszögezte, hogy a kínai-magyar kapcsolatok erősítése nem politikai rögtönzés alapján történik, hanem tudatos stratégia szerint halad előre.
„Ismétlem: Magyarország megerősítéséhez nélkülözhetetlen, hogy közlekedési értelemben kulcsállammá váljon, vagyis keletről elsősorban rajtunk keresztül vezessenek utak Nyugat-Európába. Ehhez viszont nagyon komoly befektetésekre van szükség: pénzre, pénzre és pénzre. Ezért nem annak ellenében, hanem épp a magyar nemzeti függetlenség erősítése érdekében próbálunk most alternatív forrásokat – ebben a konkrét esetben például kínai pénzt – bevonzani a gazdaságunk működtetésébe, fejlesztésébe”
– fejtegette Lázár János.
Hozzátette, a működtetés nem fog problémát okozni, mert jelentős teherforgalom jön Magyarországon keresztül. Szerinte a kínai tőkéből megvalósuló infrastruktúra-fejlesztés a magyar költségvetés számára komoly bevételeket jelent majd, hiszen az ilyen és ehhez hasonló beruházások hatására jó előrejelezhető módon megnövekszik az átmenő személy- és teherforgalom.
Lázár János tárcája korábban nem ismerte el, de a kínai állami médiában közölték, hogy fél évre leállt a Budapest-Belgrád vasútvonal építéseAz interjúban építési és közlekedési miniszter azt is közölte, hogy
a Budapest-Belgrád vasútvonal 2025 nyarára kész lesz, illetve lényegében már idén elkészül a teljes vasúti pálya.
szerinte Nyugat-Európa a bambaság évtizedeiből ébredezik, a világjárvány előtti évtizedek ugyanis elandalították Európát, most viszont sorozatban jönnek az ébresztő pofonok: a Covid után az energiaválság és a háború, ami mára sajnos a teljes közösség biztonsági architektúráját veszélyezteti.
a háború Magyarországra sokszorosan hatással van, „amellett, hogy az ukránokkal való együttérzés nem is lehet vita tárgya, a kialakulóban lévő új, globális rendben mernünk és képesnek is kell lennünk megfogalmazni a nemzeti érdekeinket”.
a maguk módján a nyugatiak és a keletiek is integrációban gondolkodnak, Magyarország azonban sem itt, sem ott nem akar pusztán „leányvállalat” lenni, hanem szuverén ország akar maradni, amely érdekvezérelt módon működik együtt a gazdasági partnereivel.
