Magyarország és Kína kiterjeszti együttműködését a nukleáris energia valamennyi területére - jelentette be tegnapi közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke, a Kínai Kommunista Párt főtitka, aki szerdán háromnapos látogatásra érkezett Budapestre. Mint elmondták, megállapodtak magyar mezőgazdasági termékek nagyobb arányú kínai exportjáról, a kétoldalú gazdasági, kulturális kapcsolatok további fejlesztésről, megerősítik a sport és médiakapcsolatokat, illetve előmozdítjuk a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését.
Ugyan a két államfő ennél konkrétabb tájékoztatást nem adott, Szijjártó Péter külügyminiszter viszont bejelentette, hogy 18 ügyben egyeztek meg. Ezek közül kiemelte a Budapestet elkerülő V0 tehervasúti vonal és a Ferihegyre vezető gyorsvasút előkészítését, egy Szerbia és Magyarország közötti új, az eddiginél nagyobb áteresztőképességű határátkelő megnyitását, illetve hogy a kínaiakkal és a szerbekkel közösen elkezdik vizsgálni, hogyan lehet a leggyorsabban és legjobban kőolajvezetéket építeni Szerbia és Magyarország között.
Nukleáris együttműködést jelentett be Kínával Orbán ViktorA kormányfők kétoldalú csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón, amelyre az állami televízión kívül egyetlen újságírót sem hívtak meg, Orbán Viktor megtiszteltetésnek nevezte Hszi Csin-ping látogatását, hiszen hazánk mindig baráti kapcsolatokat ápolt Kínával, s erre törekszik a 21. században is. Hszi Csin-ping szerint a történelem során most a legjobb a két ország kapcsolata. Orbán Viktor elmondta, hogy a magyar-kínai kereskedelem értéke 3 milliárd dollárról 12 milliárd dollárra nőtt húsz év alatt, ami már igazi stratégiai partnerséget jelent. Hozzátette, tavaly az összes Magyarországra érkező beruházás háromnegyede kínai volt, s jelenleg 64 ezer milliárd forint értékben zajlanak projektek.
Óriási szám, ám a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén a külföldi tőkebefektetések értéke 110,8 milliárd, egy évvel korábban pedig 100,9 milliárd euró volt, és utóbbiból mindössze 3,5 milliárd euró érkezett Kínából.
Vagyis a külföldi befektetések bő három százalékát adta a kínai állam, illetve a kínai befektetők. Ami miatt mégis szembetűnő a jelenlétük, az annak a következménye, hogy az elmúlt években lettek igazán aktívak a távol-keleti ország befektetői Magyarországon, illetve a már bejelentett, de még meg nem valósított fejlesztések felfelé húzzák az adatot. A magyar közbeszédben és a kormányzati propagandában ugyanis gyakran keverednek a bejelentett és tervezett beruházások, így sokszor a papíron lévő invesztíciókat is beszámítják a ténylegesen megvalósult fejlesztések közzé.
A rendszerváltozás utáni három évtizedben egyértelműen az európai országokból érkezett a befektetések túlnyomó többsége, elsősorban Németországból, Ausztriából, Hollandiából és Luxemburgból.
Az USA ugyan egy-két nagyobb céggel jelen volt, de soha nem vált olyan meghatározóvá, mint az előbbi államok. A 2020-as évektől – mások szerint már 2017 környékén - fordulat állt be magyarországi befektetésekben: a németeknek egyre kevésbé lett vonzó a magyar üzleti környezet, a kormányzati korrupció, az őket sújtó kormányzati politika miatt előbb az új befektetések estek vissza, de mára sokszor az itt megtermelt haszon nagyobb részét is inkább hazautalják, mint újra befektessék.
Az új nagybefektetők előbb a dél-korai cégek voltak, ők hozták be az e-autózáshoz kapcsolódó akkumulátorgyártási technológiát, ilyen például a gödi Samsung akkumulátor gyár. Utánuk érkeztek meg a kínaiak. Az erős váltás a Covid-járvány alatt, után történt meg, amikor is a hosszú távol-keleti ellátási láncok összeomlottak, emiatt az európai autógyártás hónapokra leállt a chip hiány miatt. A kormány ezt a lehetőséget ismerte fel, igyekezett Magyarországot az elektromos autógyártás egyik fellegvárává tenni. Ezen a téren távol-keleti és az amerikai cégek uralják a világpiacot, az európai autógyártás lemaradt. Miután az amerikai cégeknek, érthető okotokból nem vonzó Magyarország, elég csak a kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnését felidézni, a kormány számára maradtak a kínai befektetők. A kínai elektromosautó-ipar és akkumulátorgyártás az Európai Unió számára veszélyt jelent, hiszen a kínai cégek jelentős technológiai előnyre tettek szert az európai gyártókkal szemben, ráadásul ehhez jelentős állami támogatást is kapnak. Emiatt az EU tagországai számára nem feltétlenül vonzóak ezek a beruházások hiszen próbálják védeni az autóiparukat, de kockázatot jelent, hogy az Európia Bizottság is árgus szemekkel figyeli a kínai autógyárak működését a tiltott kínai állami támogatások miatt.
Katonai ceremóniával fogadta a kínai elnököt Sulyok Tamás, az elnökfeleségek porcelántányérokat festettekMivel Magyarországtól viszont elfordultak a klasszikus befektetők, találkozott a uniós gyártást kereső kínai tőke a magyar kormány terveivel. Jelenleg a már bejelentett nagyobb kínai beruházások az építés szakaszában vannak, például a debreceni CATL akkugyár, amely önmagában 2900 milliárd forintos (7,5 milliárd eurós) beruházás lesz ha megépül. Ezzel önmagában megháromszorozza a magyarországi kínai befektetések értékét. A szeged mellett tervezett BYD elektromos autógyár még csak papíron létezik, ám ha elkészül, önmagában 2000 milliárd forintos (5 milliárd eurós) beruházást jelent. Ha a gyárak mind működésbe kezdenek, akkor a kínai tőkebefektetések értéke megközelítheti a 20 milliárd eurót, ezzel pedig Kína fölzárkózik a német és az osztrák tőke mellé a magyar gazdaságban betöltött fontosságát nézve. Az akkugyári beruházásokban is meghatározó szerepe lesz a magyarországi gyáraknak: a kormány Konvergencia Programjában leírtak szerint az idehaza tervezett akkumulátoripari beruházások összértéke meghaladja a 7600 milliárd forintot (19 milliárd eurót), ha ezek mind megvalósulnak, akkor 2030-ra várhatóan Magyarország lesz a világon a negyedik, az unióban pedig Németország után második legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitással rendelkező ország – ennek minden kellemetlen gazdasági és környezetvédelmi hatásával.
Kínai álcivilek akciózhattak a belvárosban
Rejtélyes, piros baseballsapkás kínaiak bukkantak fel a város több pontján tegnap. Előbb a Gellért-hegyi kereszt lábára kifeszített tibeti zászlót takarták le a kommunista Kína zászlajával, majd később a hegy oldalába kifeszített „Hszi Csin-ping diktátor, az időd lejárt. Szabad Tibet” transzparensét. Később az Erzsébet hídnál is Tibet zászlót feszítettek ki az aktivisták, ám szinte azonnal megjelentek a rejtélyes piros baseballsapkás kínaiak és végül rendőrsorfal akadályozta meg, hogy komolyabb incidens alakuljon ki közöttük.
Biztonsági forrásaink szerint kizárt, hogy a pirossapkások kínai „rendőrök” lettek volna, a legvalószínűbb, hogy a számos, Magyarországon élő kínai közösségben hangsúlyosan jelen lévő, állami szervezésű, álcivil szervezet valamelyikéhez vagy több ilyen szervezethez tartoztak az aktivisták. Kína a magyar CÖF-höz hasonló, közpénzből finanszírozott kormánypárti álcivil szervezetek valóságos tárháza, és kifejezetten Hszi Csin-ping uralma óta van kiemelt szerepük a rezsim fenntartásában az anyaországban és a diaszpórákban. Magyarországon a feladatuk a kínai közösségen belüli ellenzéki, disszidens vélemények folyamatos figyelése, elfojtása, a Kína-ellenesnek bélyegzett aktivitás monitorozása. Így nem véletlen, hogy a pirossapkásoknak pontos ismereteik voltak arról, hogy hol és mikor terveznek a tibeti szervezetek tüntetni. Forrásaink szerint nem lehet tudni, hogy Magyarországon hányan tartoznak ide, ám a kínai diaszpóra méretéből ítélve akár ezres nagyságrendű is lehet ez a kör, ugyanakkor mivel a magyar (és más befogadó országbeli) hatóságoknak általában különösebb fejfájást nem okoznak, így nincsenek igazán jelen a hazai szervek veszélytérképén. B. Z.
Orbán kiáll az „egy Kína”-elv mellett
Orbán Viktor nyíltan kacérkodik a nyugati szövetségi rendszer bomlasztásával, mivel tegnap Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján elkötelezte magát az "Egy Kína" elv mellett, miszerint Tajvan Kína része. De a magyar miniszterelnök más területeken is lojális Pekinghez. Olaszország tavaly decemberi kilépésével egyedüli EU-s kormányfőként maradt nyíltan vállalt partnere a tíz éve elindított kínai "Egy Övezet Egy Út" elnevezésű globális infrastruktúra-fejlesztési projektnek. Orbán annak ellenére keresi Kína kegyeit, hogy 2021-ben, az Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök által meghirdetett hasonló Global Gateway program kifejezetten Peking gazdasági térnyerésének ellensúlyozására jött létre.
Hszi Csin-ping budapesti látogatása tegnapi programjának keretében felkereste a Sándor Palotát, ahol a magyar kormányfő mellett Sulyok Tamás köztársasági elnök fogadta katonai díszsorfal előtt a világ jelenlegi második legnagyobb gazdaságával rendelkező ország vezetőjét. Hszi elnök az esemény utáni sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy „az év második felében esedékes magyar uniós elnökség az EU és Kína közötti kapcsolatok hatékony előmozdítását szolgálja majd” - adta hírül a Reuters.
Hszi elnök európai turnéjának állomásait stratégiai nyomásként is értékelhetjük, amelyekkel elsősorban az Európai Unión belül, tágabb értelemben pedig az Egyesült Államok vezette nyugati politikai szövetségbe kíván éket verni.
Hétfőn Párizsban Emmanuel Macron francia elnök igyekezett rábírni kínai kollégáját, hogy a drónok, mikrochipek és kettős felhasználású eszközök Oroszországba szállításának leállításával kényszerítse Moszkvát az Ukrajnában zajló harcok beszüntetésére. Hszi hajlandónak mutatkozott a Franciaországgal történő együttműködésre és felvetette, hogy a „párizsi olimpiai játékok idejére globális fegyverszünetet szorgalmazását, adta hírül az AP hírügynökség.
Kedden Belgrádban Aleksandar Vucic szerb elnök a - „Tajvan Kína része és pont” kijelentésével szintén hitet tett Kína mellett. A kínai elnök előzetesen egy véleménycikket helyezett el a szerb Politika című kormányközeli lapban, amelyben elítélte Belgrád 1999-es NATO bombázását, amelyben Kína belgrádi nagykövetségének épülete is megsemmisült. Hszi látogatása egybeesett az incidens 25-ik évfordulójával és direkt üzenetként értékelhető az Egyesült Államok és az általa berendezett liberális világrend szereplőinek.
