Emmanuel Macron nagy feltűnést keltett azzal, hogy először több mint egy hónappal ezelőtt, a Kijev megsegítéséről szóló párizsi konferencián beszélt a nemzetközi csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről. Bár a francia elnököt számos bírálat érte emiatt, nemhogy nem vonta vissza a kijelentést, többször megismételte azt.
Ezzel kiváltotta az amerikai kormány nemtetszését, amely attól tart, hogy ez a retorika fokozhatja a feszültséget Oroszországgal. Többet beszél, mint amennyit tesz – hangoztatták a francia elnök amerikai kritikusai. Emmanuel Macron említéseit a szárazföldi csapatok bevetéséről Olaf Scholz német kancellár is heves ellenállással fogadta. A német szövetségi kormány fejét egyébként még saját koalíciós partnerei is bírálják amiatt, mert nem hajlandó 500 km távolságban lévő célpontok eltalálására alkalmas Taurus cirkálórakéták Ukrajnába küldésére.
Mennyi a francia kijelentés valóságalapja? Ha Ukrajnába vagy máshová kell mennünk, akkor megyünk – jelentette ki a Le Monde-nak a francia fegyveres erők 126. gyalogezredének egyik katonája. Egysége azon csapatok között lehet, amelyeket a francia kormány Ukrajnába küldhet. A hangsúly azonban a lehet szón van.
Azóta sem szűntek meg a találgatások Emmanuel Macron motivációjáról: Vajon ismét Európa vezetőjeként akarta pozícionálni magát, ugyanúgy, mint 2017-ben, a Sorbonne-on elmondott, az EU jövőjéről szóló beszédében? Vagy csak az a célja, hogy a tét emelésével elérje azt, hogy Ukrajna után Vlagyimir Putyin ne merjen más országokat is megtámadni? Vagy tényleg komolyan gondolja? És ha így van, akkor szavait tettek is követik majd?
Mindenesetre az orosz katonai blogok általában gúnyosan fogadták a francia elnök megnyilvánulását, és párhuzamot vonnak Napóleon sikertelen oroszországi hadjáratával. Ezért nem mellékes, hogy a 126. gyalogezred 1812-ben feláldozta magát, hogy fedezze a francia hadsereg visszavonulását a fehéroroszországi Berezina folyón át.
Szakértők jelenleg valószínűtlennek tartják, hogy Franciaország belátható időn belül elrendeli fegyveres erőinek bevetését Ukrajnában.
De tegyük fel, hogy az események felpörögnek, és Emmanuel Macron tényleg komolyan gondolja a lépést: ez esetben milyen forgatókönyvek képzelhetők el?
Pierre Schill vezérkari főnök tábornok a Le Monde-nak írt véleménycikkében azt írta, Franciaország képes arra, hogy 30 napon belül egy hadosztályt, azaz mintegy 20 ezer embert küldjön egy nemzetközi koalíció részeként. Hozzátette, bárhogy is alakuljon a nemzetközi helyzet, a franciák ebben biztosak lehetnek, katonáik ott lesznek. Az egyik forgatókönyv szerint ezek a katonák az ukrán-belarusz határt védenék - felszabadítva ezzel akár 140 000 ukrán katonát, akiket a keleti fronton lehetne bevetni. Ez kevésbé valószínűvé tenné az északról érkező újabb orosz támadást, mivel először a hivatalos NATO-csapatokkal kellene megküzdeniük. Kérdéses azonban, hogy Vlagyimir Putyint ez elriasztaná-e. A kockázatot nehéz kiszámítani.
Ha francia katonákat támadnának meg oroszok Ukrajnában, az még nem váltaná ki a NATO-beavatkozását a háborúba.
Egy másik forgatókönyv az lehet, hogy Franciaország légvédelmi rendszerekkel felszerelt katonákat telepít az Ukrajnában építendő francia és német fegyvergyárak védelmére. Ugyanez vonatkozhat olyan városokra is, mint Kijev és Odessza.
Az is elképzelhető lenne, hogy francia katonák egyrészt az aknamentesítésben vennének részt, másrészt ukrán katonákat képeznek ki az országban.
Ezek persze csak hipotézisek, de – amint Emmanuel Macron közölte – Franciaország nem indítana el egy eszkalációs spirált Oroszországgal szemben. Talán az enyhülés jeleként értékelhető, hogy szerdán váratlanul telefonbeszélgetést folytatott egymással Sebastien Lecornu francia és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. 2022 októbere óta ez volt az első ilyen kapcsolatfelvételük, az Iszlám Állam által állított moszkvai támadásról és Oroszország Ukrajna elleni háborújáról tárgyaltak. A francia tárcavezető rámutatott, hazája mindig is készen állt arra, hogy szembeszálljon a terrorizmussal, és közös információcserére tett javaslatot, hogy a lehető leghatékonyabban küzdjenek e fenyegetés ellen – áll a francia védelmi minisztérium közleményében.
Kevés a katona, a felszereltség is hagy kívánnivalót maga után
Mennyire alkalmas a francia hadsereg egy ukrajnai bevetésre? A francia elnök szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről szóló bejelentései után Pierre Schill, hadsereg vezérkari főnöke megerősítette: a csapatok "készenlétben állnak". Katonai szakértők ezzel kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy az egykori francia hadügyminiszter, Edmond Lebœuf marsall másfél évszázaddal korábban, 1870. július 15-én szinte szó szerint úgy fogalmazott, mint Pierre Schill: – Készen állunk a háborúra – jelentette ki akkor. Ez a már-már szállóigévé vált mondat azért nem lelkesíti túlságosan a franciákat, mert akkor a francia hadsereg súlyos vereséget szenvedett a poroszokkal szemben.
Szakértők erősen megkérdőjelezik a francia hadsereg ütőképességét. Számos probléma merül fel a haderő felkészültségével kapcsolatban. Kevés a katona, a felszereltség is hagy kívánnivalót maga után és a hadiipar sem lenne képes eleget tenni az esetlegesen felgyorsuló megrendeléseknek. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a francia hadsereg rendelkezik nukleáris fegyverekkel.
A francia Jean-Dominique Merchet katonai szakértő januárban megjelent "Készen állunk a háborúra?" című könyvében részletesen kifejti, hogy a francia hadsereg jelen állapotában miért csak egy 80 kilométer hosszúságú frontvonalat lenne képes tartani, miközben a teljes ukrajnai frontszakasz több mint ezer kilométer hosszúságú. Mint írja, egy 20 kilométeres frontvonalhoz 6000 fős dandárra és 1500 járműre van szükség. Merchet emlékeztet arra, hogy a hadsereg vezérkarának tervei szerint Franciaország 2027-ben képes lesz 30 nap alatt mozgósítani egy 19 ezer katonából és 7000 járműből álló hadosztályt.
Sokat elmond a francia hadsereg állapotáról, hogy – amint Merchet is emlékeztet rá – több tekintetben is a NATO-szövetségesek támogatására szorul. A francia hadsereg csak két hadosztállyal rendelkezik, ezenfelül egy tartalékos hadosztályt mondhat magáénak. A fegyveres erők 2024 és 2030 közötti időszakra vonatkozó új költségvetési terve nem jelent fordulópontot a hadsereg számára. – A francia hadsereg az amerikaihoz hasonlít, annak egyfajta bonsai változataként – foglalja össze Merchet.
Ami a fegyverzetet illeti, a francia hadseregnél a minőséget, például a Caesar teherautóra szerelt tüzérségi rendszert vagy a Rafale repülőgépeket részesítik előnyben, de ez egy bizonyos bevetési szint felett már nem elég.
Merchet leírja, a tüzérséget és a tankokat kevésbé tartották fontosnak a hadseregnél, mint a légi bevetésre való készültséget. A könyvben rámutat, hogy katonai körökben továbbra is ápolnak egyfajta ruszofíliát.
Komoly gondot jelent, hogy a francia hadsereghez egyre nehezebb újoncokat toborozni. Ez új jelenség a francia hivatásos hadseregnél, amely Európában e tekintetben sokáig kivételnek számított.
A párizsi nemzetgyűlés védelmi bizottsága egy 2023 februárjában közzétett jelentésében egy másik problémára is felhívta a figyelmet. Arra figyelmeztetett, hogy a hadsereg nem rendelkezik kellő mennyiségű lőszerrel egy nagy intenzitású hadművelet támogatásához. "A hidegháború vége óta tartó visszaesés megfordíthatatlannak tűnik” – írta a jelentés két szerzője, Vincent Bru a kormányzó Modem párt tagja és Julien Rancoule, aki a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) képviselője. 2011 óta húsz lőszerraktárból hatot bezártak. Bár államtitoknak minősül, pontosan mekkora készlettel rendelkeznek, annyi bizonyos, hogy egy súlyos konfliktus esetén nem tarthatnak ki néhány hétnél tovább.
A készletek csökkenése a fegyveres erők műveleti képességére is hatással van. Bár a katonák rendszeresen gyakorolnak szimulátorokon, ritkán van lehetőségük komplex fegyverekkel gyakorolni.
A francia hadsereg egyre aggasztóbb készültségi szintje miatt a szenátus is megkongatta a vészharangot. A felsőház védelmi és külügyi bizottságának elnöke, Cédric Perrin decemberi lengyelországi és ukrajnai útját követően „Miért Ukrajna jelenti Európa jövőjét” címmel tett jelentést. Mint írta, Macron elnök ígéretei a „hadigazdaságra” való áttérésről nem teljesültek. Perrin szerint a jelenlegi évi húszezer darab 155 mm-es kaliberű francia lövedék mindössze három-négy napnyi harcra elegendő. A francia lőszerek hiánya miatt az ukránok az EU-n kívüli országokból kénytelenek lövedékeket szerezni.
Emmanuel Macron már ott tart, hogy nyugati katonák menjenek Ukrajnába, de közben az EU még lőszerből sem küldött elegetA szenátorok megállapították, hogy a lőszerek lassú előállítása és beszerzése miatt az ország „veszélyes egyensúlyhiányba kerül partnereihez viszonyítva" - olvasható a bizottsági jelentésben. Az Egyesült Államok például a korábbi szint hatszorosára növelte tüzérségi lőszerek termelését, az Egyesült Királyság szintén több nagy megrendelést adott le, Németország pedig 150 ezer tüzérségi lőszert rendelt Rheinmetalltól. A szenátorok szerint Franciaországban nem növelték olyan mértékben a termelést, mint amennyire a hadigazdaság megkövetelné.
A jelentősebb fegyverek előállítása sem megy egyik napról a másikra. A Rafale repülőgép megépítéséhez három év kell, egy Aster-15 vagy Aster-30 légvédelmi rakéta gyártásához pedig 35-40 hónap. "Nincsenek készleteink és nincs termelési kapacitásunk, és ez a probléma, nem annyira az, hogy 30 vagy 40 gyalogezredünk van-e” – magyarázta Mechet.
