;

Európai Unió;Ukrajna;lőszerek;

Emmanuel Macron kezdeményezésére húsz ország vezetői Ukrajna további támogatási módjait kereste. A francia államfő szárazföldi csapatok Ukrajnába küldését sem zárja ki, ugyanakkor beismerte, ebben nincs konszenzus, a prioritás pedig a tavaly megígért tüzé

- Emmanuel Macron már ott tart, hogy nyugati katonák menjenek Ukrajnába, de közben az EU még lőszerből sem küldött eleget

Egy éve ígérte meg az EU egymillió tüzérségi lőszer leszállítását. Jó, ha felét sikerül teljesíteni.

Húsz európai és NATO ország vezetőjével egyeztetett hétfőn Párizsban Emmanuel Macron. A francia államfő tabut döntve azt sem tartotta kizártnak, hogy nyugati országok katonákat vezényeljenek Ukrajnába, hiszen egyértelmű, hogy Vlagyimir  Putyin tavaszi offenzívára készül és újabb területeket szeretne hódítani.  Az egyeztetés részleteit nem hozták nyilvánosságra, de azt maga a kezdeményező Emmanuel Macron is elismerte, nincs egyetértés a kérdésben.

A francia elnök felvetése egyfajta teszt lehetett, hiszen egyelőre még a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába küldése kapcsán sincs egyetértés, az ukrán haderő pedig minden európai ígéret ellenére  - és az amerikai hadisegély alakadása nyomán - egyre komolyabb lőszerhiánnyal küzd. Hemzsegnek ugyan a jövő időktől a politikusi nyilatkozatok, amikor az Ukrajnának szánt fegyver- és lőszerszállítmányok kerülnek szóba, de a fronton a könyörtelen jelenidő az úr. Éppen a napokban lesz egy éve, hogy az uniós külügy- és védelmi miniszterek megegyeztek abban, hogy közösen vásárolnak Ukrajnának hadianyagot. Konkrétan 1 millió tüzérségi lőszert ígértek a honvédő harcot folytató országnak a következő tizenkét hónapban. Amint arról a Népszava is beszámolt, az év végéig ebből mindössze háromszázezret tudtak beszerezni.

Január végén diplomaták a Bloomberg hírügynökségnek elmondták, hogy a korábban ígért határidőre, március elsejére is legföljebb hatszázezerre egészíthetik ki ezt a számot. Azóta eltelt négy hét, és máris pontosítanak: inkább ötszázezer lesz az, valamicskével talán több - nyilatkozta Johannes Hahn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa az Augsburger Allgemeine című lapnak. Aztán szemrebbenés nélkül azonnal jóslásba ment át: de jövőre 2 millió tüzérségi lőszert adunk Ukrajnának, merthogy most már nőni fog az unió gyártókapacitása. És különben is: a lőszergyártás mindig a keresletnek megfelelően alakul, a múltban nem volt rá szükség, ezért csökkentették a termelést, most újra föl kell futtatni – bizonygatta. Csakhogy a háború már a 25. hónapjában jár, és a készletek nem tegnap, hanem már az első napon kezdtek fogyni, ahogy ez háborúkban szokás. A jövő rakétáival pedig ma nem lehet harcolni.

Van, aki számol a realitással, van, aki nem igazán. Dánia úgy döntött, hogy egész tüzérségi lőszerkészletét átadja Ukrajnának – jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök a müncheni biztonsági konferencián. Frederiksen asszony más európai országokat is hasonló döntésre kért, mondván az ukránoknak most nagyobb szükségük van légvédelmi eszközökre és lőszerekre. Az európai vezetők gyakran mondják, hogy gyártási gondjaik vannak, emiatt nem tudják növelni a szállításokat. „De már megbocsássanak, barátaim, Európában azért csak van hadianyag, ez nem csak termelési kérdés. Nálunk van fegyver, egyéb hadianyag, légvédelmi rendszer, mi jelenleg nem használjuk őket, ezeket át kell adni Ukrajnának” – idézte az Ukrinform a dán kormányfőt. Mark Rutte holland miniszterelnök úgy nyilatkozott, együtt szorgoskodnak a dánokkal, lesznek F-16-os vadászgépei Ukrajnának, 24 biztosan, de lehet több is. Petr Pavel cseh elnök is elmondta, hogy találtak egy külföldi forrást, ahonnan heteken belül félmillió 155 milliméteres és 300 ezer 122 milliméteres tüzérségi lövedéket tudnak szerezni Ukrajnának.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn arra kérte az európai országokat, hogy tiltsák be az Európából más országokba irányuló hadianyag exportot. „Amit Európában állítanak elő, annak Európa védelmét kell szolgálnia”. Az ukrán diplomácia vezetője elmondta, hogy nyugati tárgyalásain mindig szóba kerül a hadianyag hiány, és partnerei beismerik, hogy hibáztak: későn kezdték növelni termelésüket. Most ezekért a hibákért fizetünk – tette hozzá. Kuleba a nap folyamán a televízióban már bizakodóan nyilatkozott a lőszerellátásról, de megemlítette, hogy az ukrán hadseregnek fegyverekre is szüksége van, mert több harcoló egységnél már kiütközött a hiány. Ami pedig a legkorszerűbb eszközöket illeti, légvédelmi rendszerek és nagy hatótávolságú ATAMCS és Taurus rakéták kellenek minél előbb. A hangsúly a gyorsaságon van – mondta.

Olaf Scholz német kancellár azonban, nem először, megint lehűtötte az ukrán reményeket, és megismételte, hogy nem engedélyezi nagy hatótávolságú Taurus rakéták átadását Ukrajnának, mert nem akar belekeveredni a háborúba. A Jevropejszka Pravda ukrán lap tudósítása szerint Scholz újságírókkal beszélgetve hangsúlyozta, hogy Németország Ukrajna legnagyobb katonai beszállítója Európában, és ez így is marad, de nem akar a háború részesévé válni. Ez egy nagy hatótávolságú fegyver, és Németország – a britekkel és a franciákkal ellentétben – nem tudja megfelelően ellenőrizni a felhasználást. „Egy dolog világos: nem leszünk a háború részesei, sem közvetlenül, sem közvetve. Minden döntésemben ez a két elv vezérel” – mondta a kancellár. Vagyis a Taurus ügye továbbra is holtponton. Dmitro Kuleba többször is alaptalannak nevezte az eszkalációtól való félelmet, és a német parlamenti ellenzék is egyetért érvelésével. Nemrég egyenesen felszólította a kormányt, hogy nagy hatótávolságú Taurusokkal lássa el Ukrajnát, de a határozati javaslat nem kapott többséget a Bundestagban.

Bár Sebastian Kurz elvileg ezután is visszatérhet a politikába, erre nagyon kicsi már az esély.