Elképesztő mértékű gazdasági „ugrás” megvalósítását adta utasításba Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök minap arra utasította a moszkvai kormányt, hogy biztosítsa Oroszország bekerülését a világ négy legjobb gazdasága közé a vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján. Oroszország jelenleg a világ 11. legnagyobb gazdasága. A TASZSZ orosz nemzeti hírügynökség szerint a kormánynak 2025. március 31-ig kell tájékoztatnia az államfőt az elért eredményekről, majd évente jelentést kell készítenie a terv alakulásáról.
Az orosz elnök nem csak általános irányelvet határozott meg, az elnöki rendeletben konkrétan arra utasította a kormányt, hogy 2030-ra a feldolgozóiparban a bruttó hozzáadott érték szintjét 2022-hez képest legalább 40 százalékkal növelje; az import részesedését pedig csökkentse a GDP 17 százalékára és legkevesebb kétharmadával növelje a nem energetikai célú exportot.
A nagyszabású terv azonban jelen körülmények között irreális, megvalósítását maga az orosz gazdasági valóság cáfolja. Oroszország szövetségi költségvetése bevételeinek mintegy 40 százalékát a nyersolaj és annak finomított termékei exportjából teremti elő, és ez az arány még magasabb orosz rubelre átszámítva. Az olajágazat az orosz gazdaság számára kulcsfontosságú, és elsődleges szerepet játszik a Kreml háborús költségeinek fedezésében is. Oroszország tavaly a nyugati szankciók ellenére felpörgette hadigazdaságát, de sok más területen egyre komolyabb problémákkal szembesült. A szankciók trükkös megkerülésével olajimportja nem csökkent, ámde a tavaly év végi 12. uniós szankciós csomag e téren is újabb akadályokat emelt Moszkva számára, aminek hatásai máris megmutatkoztak. E decemberi szankciós csomag deklarált célja az volt, hogy megfossza Oroszországot a megmaradt export bevételeitől, ezért többek között a cseppfolyós földgáz importjára is kiterjesztették a büntetőintézkedéseket.
Keddi közlések szerint a Novatek, Oroszország legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) gyártója a nyugati szankciók és a szállító tartályhajók hiánya miatt felfüggesztette az Arctic LNG 2 projekt termelését – jelentette a Reuters hírügynökség. Eredeti tervek szerint az idei első negyedévben kellett volna megkezdődnie a kereskedelmi szállításoknak, de a 12. uniós szankciós csomag hatására a külföldi részvényesek felfüggesztették részvételüket, a Novatek pedig vis maiornak nyilvánította a projektet.
A Kreml célja, hogy 2030-2025-re a globális LNG-piac ötödét megszerezze ezzel elúszni látszik.
Oroszország jelenleg a világ negyedik legnagyobb LNG-termelője, évi 32,6 millió tonnás exportjával, de a Novatek leállásával ez a pozíciója is veszélybe került. A Reutersnek nyilatkozó források szerint a fő problémát az jelenti, hogy nincsenek olyan speciális, mínusz 163 Celsius-fokra hűteni képes tartályhajók, amelyek alkalmasak az LNG szállítására és a vastag tengeri jégen való áthaladásra.
A Vedomosztyi orosz lap arról írt, hogy a projekt földgáztermelése februárban meredeken, 83 millió köbméterre esett vissza az LNG-szállítások megkezdésének késedelme miatt. A termelés decemberben 425, januárban 250 millió köbméter volt.
A Novatek esete beszédesen bizonyítja a szankciók összetett hatását. A speciális gázszállító tartályhajók jó részét ugyanis külföldi gyártóktól szerezték volna be. Az orosz Zvezda hajógyár is képes ilyen tartályhajók megépítésére, de amint más gyártási területeken is előfordult, a termelést sok esetben nem is annyira a kapacitás, hanem egyes, korábban nyugatról beszerzett alkatrészek hiánya akadályozza.
Mindehhez hozzáadódik az orosz kőolajfinomítók elleni egyre intenzívebb precíziós ukrán dróncsapások hatása is, amelyek már az orosz hadigépezet üzemanyag ellátását is veszélyeztetik. Oroszország elismerte, hogy finomítói kapacitása részlegesen csökkent, és ideiglenesen betiltotta a benzinexportot, hogy elkerülje a hazai üzemanyagárak emelkedését. A Reuters számítása szerint március végére Oroszország elsődleges olajfinomító kapacitásának mintegy 14 százalékát érintették az ukrán dróncsapások. Ez esetben is gond, hogy a szankciók miatt a korszerűbb finomítói alkatrészek javítása megnehezült, ami befolyásolhatja Oroszország képességét a nagyobb értékű kőolajtermékek, például a magas oktánszámú üzemanyagok előállítására. Márpedig – szakértők szerint - Ukrajna elsősorban a desztilláló egységeket célozta meg, ahol a nyersolajat feldolgozzák és üzemanyaggá vagy más származékká alakítják, nem pedig az üzemanyag-tároló létesítményeket. Ezen egységek javításához viszont nyugati technológiára van szükség, amelyek beszerzése igen nagy kihívás Oroszország számára.
