Egy katonai csoport augusztus 30-án átvette a hatalmat a nyugat-afrikai Gabonban. A gaboni államcsíny kiemelt nemzetközi figyelmet kapott és széles körben aggodalmakat váltott ki, hiszen a Szaharától délre húzódó Száhel-övezetben járványként terjed a puccs, 2020 óta Gabon a nyolcadik ország, ahol sikeres katonai hatalomátvétel történt.
A gaboni puccsisták háziőrizetbe helyezték Ali Bongo Ondimba demokratikusan megválasztott elnököt és családtagjait, majd többnyire hazaárulás, sikkasztás és korrupció vádjával több vezető politikust is letartóztattak. A képet árnyalja, hogy Bongo családja 55 éve vezeti az országot, ami sokakban kétségeket ébreszt a gaboni szabad és tiszta választásokat illetően. A hadsereg tisztjei az állami televízióban jelentették be a hatalomátvételt és további intézkedésig lezárták az ország határait, kijárási tilalmat vezettek be és feloszlatták az állami intézményeket, beleértve az alkotmánybíróságot is. Bongo elnök videós beszédben kérte a nemzetközi közvéleményt, hogy hallassák a hangjukat a Gabonban fennálló alkotmányellenes állapot ellen. Eközben a közösségi médiában terjedő videón a puccs vezetőjének látszó Brice Clothaire Oligui Nguema-t, a befolyásos Köztársasági Gárda tábornokát viszik vállukon a katonák, aki mellesleg a házi őrizetben tartott elnök unokatestvére.
Kitört a lázadás, Franciaországot hibáztatják a nyomor miattGabonban is puccsal döntötték meg az elnök hatalmátJelenleg azonban Nigerben a leggyúlékonyabb a helyzet, ahol július 26-án katonai junta vette át a hatalmat, házi őrizetbe helyezve az ország első demokratikusan megválasztott elnökét, Mohamed Bazoum-ot. Niger a halvány demokratikus reménysugarat jelentette a tömeges szegénységtől, klímaváltozástól és dzsihadista terrorizmustól fenyegetett régióban.
Az ország geopolitikai súlya is jelentős. A nyugatra irányuló afrikai illegális migráció egyik legfontosabb útvonalán fekszik, és a Malival határos sivatagos területe az embercsempészek és dzsihadista csoportok rejtőzködő helyei. Éppen ezért vált a térség egyik legfontosabb antiterrorista központjává, az Egyesült Államok és Franciaország is állomásoztat itt katonai egységeket. Az amerikaiak itt hoztak létre egy modern drónindító központot is, az Afrikában bujkáló terroristák levadászára.
Niger igazi súlyát azonban az adja, hogy a világ hetedik legnagyobb urántermelője, az Európai Unió első számú uránszállítója.
A BBC szerint a nigeri urán egynegyedét Európában, mindenekelőtt Franciaországban értékesítik.
Az ország, szomszédaihoz hasonlóan, az 1960-as években szabadult fel a francia gyarmati utalom alól, de Franciaország befolyása jelentős maradt egészen a közelmúltig. Franciaország nukleáris erőműveihez használt urán 20 százaléka ma is innen érkezik. A Nigerben aktív, francia Orano nukleáris technológiával foglalkozó multinacionális cég a világ második legnagyobb uránkitermelő vállalata. A francia energiamix 68 százalékát teszi ki a nukleáris energia, nem meglepő, hogy Párizs feszülten figyeli az eseményeket. Különös tekintettel azokra a közösségi médiában terjedő felvételekre, amelyeken orosz zászlók és a Wagner-csoportot éltető transzparenseket láthatók.
Nigerből kitoloncolják a kiutasított francia nagykövetet, miután Emmanuel Macron hétfőn közölte a puccsistákkal, hogy maradA nigeri puccsisták minden kapcsolatot megszakítanának Franciaországgal, a nagykövetet is távozásra szólították fel, de Párizs egyelőre nem tett eleget a kérésnek, és az 1000-1500 katonát állomásoztató bázisát sem számolja fel.
Jó oka van az aggodalomra az Egyesült Államoknak is, hiszen az elmúlt években egy 100 millió dolláros dróngyártó üzem beruházásával igyekezett erősíteni Niger terrorellenes harcát. A tekintélyes amerikai külpolitikai magazin, a Foreign Policy már stratégiaváltást sürget a Biden-kormánynál, azt javasolja, hogy rövidtávú biztonságpolitikáját hosszabb távú demokratikus építkezésre cserélje Washington.
Eközben a házi őrizetben lévő Mohamed Bazoum elnök nem hajlandó lemondani és a Washington Postban még egy véleménycikket is megjelentetett, amiben a nemzetközi közösség segítségét kéri a demokratikus rend helyreállítására, mielőtt megfogalmazása szerint az országa „további orosz befolyás felé sodródik.”
A kialakult helyzet a súlyos eszkalálódás felé mutat, ugyanis a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) – Franciaország és az Egyesült Államok követelésével egybehangzóan – akár katonai intervencióra is kész a demokratikusan megválasztott elnök visszahelyezéséért.
Az ECOWAS-országokon végigsöprő államcsínyek miatt egyes elemzők már a harmadik világháború lehetséges szikráját látják az afrikai konfliktus-zónában. Nem alaptalanul.
A Nigerrel szomszédos Maliban például 2020 augusztusa és 2021 májusa között két puccsot is végrehajtott a hadsereg. Ibrahim Boubakar Keita elnök ellen már korábban is zajlottak tüntetések a korrupció, a regionális konfliktusok és a Covid-járvány elégtelen kezelése miatt. Az első puccs után Assimi Goita ezredes egy 18 hónapos időablakot hirdetett meg a demokratikus átmenetre, amit a második puccs semmissé tett. Franciaország 2022 nyarán kivonta a csapatait az országból.
Maliban a helyzetet tovább árnyalja, hogy az ország északi részét tuareg szeparatisták és az Al-Kaidához köthető iszlám szélsőségesek tartják az ellenőrzésük alatt,
az elűzésükhöz pedig az ENSZ-békefenntartók helyett már a Wagner-csoport zsoldosait hívta segítségül a kormány.
Burkina Fasoban 2022. januárjában és szeptemberében is lezajlott egy államcsíny. A lakosság részéről folyamatosak voltak a francia gyarmati jelképek elleni támadások. A második puccsot levezénylő Ibrahim Traoré parancsnok, az ország új elnöke idén júliusban a Szentpéterváron megrendezett második orosz-afrikai csúcstalálkozón Vladimir Putyin orosz elnöktől kért segítséget az iszlám szélsőségesek elleni harchoz.
A Nyugat-Afrikában terjedő katonai puccsokat illetően egy dolog biztos: a Nyugat által támogatott demokratikus rendszerek felszámolása az egyre inkább multipoláris világ többi játékosa – mindenekelőtt Kína és Oroszország - előtt nyithat utat.
