;

Orbán-kormány;Budapest;privatizáció;Lázár János;vidék;beruházások;kastély;

Lázár János, a fenntartásokkal kötelességtudó fideszes

- Lázár János: Lefőtt a kávé, elfogyott a pénz, jön a tízéves terv

A miniszter a kastélyprivatizációs tervről és a lefújt beruházásokról is kifejtette álláspontját.

Téma címmel indított közéleti podcastsorozatot a Telex, amelynek első vendége Lázár János építési és közlekedési miniszter volt, azon kevés kormányzati szereplők egyike, aki szóba áll a kormánykritikus sajtóval is. Az interjúban szó esett egyebek között az erősen szabadrablásnak tűnő kastélyprivatizációs ötletről, az általa lefújt beruházásokról, belső feszültségekről és saját vagyonáról is.

Az interjú elején a tárcavezető elmondta, az elmúlt egy évből egyelőre nincs olyan teljesítménye, amire kifejezetten büszke lenne, de nem is túl csalódott. Az első nagyobb mérföldkőnek azt tartja, ha majd hatályba lép az állami beruházások rendjéről szóló kerettörvény. A késlekedés oka az, hogy van ellenállás a jogalkotás folyamatával szemben, mivel az állami részben vannak érdekek, amelyek sérülnek - ismerte el. Várhatóan vitákat és érdekellentéteket fog szülni például az, hogy

az új rendszerben minden tárcának tízéves tervet kell majd leadnia.

A miniszter elmondása szerint jelenleg konstruktív tárgyalásaik zajlanak az Európai Bizottsággal arról, hogyan segítheti majd a törvény az uniós pénzek felhasználását és az átláthatóságot. Pozitívumként említette, hogy az üzleti szereplők számára is világos lesz, „transzparens egyeztetési mechanizmusok vannak, nem kávéházakban kell találkozni”. Kérdésre elismerte, hogy ez az üzenet a NER haszonélvezőinek is szól, nekik is alkalmazkodniuk kell az új szabályokhoz.

„Más világ lesz, mint ami eddig volt, azok számára is, akik közelebb állnak a kormányzathoz, és azok számára is, akik távolabb állnak, ez teljesen egyértelmű” 

- fogalmazott.

A nagy visszhangot kiváltó Lázár-listáról szólva - amelynek keretében indulatos széljegyzetekkel tarkítva lefújt egy sor, nagyrészt fővárosi beruházást, köztük Fürjes Balázs azóta távozott államtitkár szerelemprojektjét is - a tárcavezető közölte, nemet mondani egyetlen politikai közösségben sem szeret senki, így ritka az az ember, aki kiáll a párttársai elé és azt mondja:

„fiúk, lefőtt a kávé, elfogyott a pénz, ezek és ezek a beruházások nem fognak megvalósulni”.

Hozzátette, ez egy hálátlan helyzet, amiből szövetségeket is nehéz építeni, de őt Orbán Viktor soha nem könnyű feladatokra kéri fel.

„Nem tehetek róla, hogy vannak politikustársaim felelős pozícióban, akik vagy pártpolitikai megfontolásokból, vagy szűklátókörűségből nem értik azt, hogy más a helyzet, ehhez kell alkalmazkodni”

- magyarázta.

Lázár János az interjúban tagadta, hogy Budapest-ellenes lenne az a véleménye, mely szerint az ország növekedési tartalékai vidéken vannak. Azt is ígérte, hogy lesz jópár olyan projekt, amelyek javítani fogják a budapesti életminőséget.

A közlekedési ágazatot a miniszter úgy ahogy van, forráshiányosnak minősítette, bár mint jelezte, óriási lehetőség van abban, hogy a MÁV-ot, mint 57 ezres óriásvállalatot új pályára állítsák. Kérdéses azonban, hogy lehet-e most állami forrást szerezni erre. Szerinte a rendszer hiányosságait tudomásul kell venni, sebességkorlátozott a vasúti pálya közel fele. Minőségi változásokat tíz éves időtávban tud elképzelni. A vármegyebérletre utalva úgy fogalmazott, a közlekedés olyan, amilyen, de olcsón adják a szolgáltatást.

Az interjúban szóba került az a nagy port kavart tervezet is, amelynek keretében gyakorlatilag szabadrablást megvalósítva magánkézbe szerveznék ki az állami pénzen felújított kastélyokat, műemlékeket. Erről Lázár János azt mondta, az állam bár tulajdonosa, de rossz gazdája ezeknek az épületeknek, rosszul üzemelteti őket. Az egyházi és magánkézben lévő műemlékeknél ezzel szemben több jó példát lát. Szerinte az a baloldali gondolat volt az ősbűn, hogy nem adták vissza ezeket a műemlékeket az eredeti tulajdonosaiknak, így most ezzel az állapottal kell valamit kezdeni. Ugyanakkor a terv elmondása szerint az, hogy feltételül szabnák az átadandó épületeknél a közfunkció megtartását, a múzeum üzemeltetését, a kertek nyitvatartását, ráadásul szerinte jelen állás szerint még mindig sokat kell költenie a jövőbeli új tulajdonosoknak. Ezen kívül elidegenítési és funkcióváltási tilalmat foglalnának a tervezetbe - magyarázta.

Végezetül saját vagyonáról szólva a miniszter úgy fogalmazott, csak passzív érdekeltségei vannak, célja pedig nem az, hogy gazdaggá cáljon, hanem hogy független maradjon, cselekvési szabadsággal rendelkezzen.

Nevük elhallgatását kérő, tesztelésre kötelezett pedagógusok számoltak be a furcsa pontozási módszerekről.