A Válasz Online birtokába jutott egy törvénytervezet, amelynek értelmében az elmúlt években közpénzből és uniós forrásokból felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett kastélyokat közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, vagy más magánjogi szereplőknek passzolná át a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium.
A lap felidézi, hogy az állami kastélyprogram keretében példaértékű felújítások történtek az összesen ötven kiemelten értékes műemléket kezelő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) részéről. Így született újjá például a tatai Esterházy-kastély, Bajnán Sándor Móric, az Ördöglovas egykori otthona, Nádasdladányban a Nádasdy-kastély, Sümegen az egykori Püspöki Palota, a nemrég megnyílt Dég, a füzérradványi Károlyi- és a szabadkígyósi Wenckheim-kastély és a majki kamalduli remeteség is.
Most kiderült, a „kulturális örökség egyes elemeinek fejlesztéséről” címet viselő tervezet értelmében a fent nevezetteket egytől egyig rablóprivatizáció keretében tervezik elkótyavetyélni.
A Válasz Online szerint a történelmi jelentőségű építmények hasonló módon veszítenék el közvagyon jellegüket, mint a már korábban közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett több ezer milliárd forint értékű állami vagyon, így a magyar felsőoktatás nagy része, rengeteg kulturális és agrártevékenység ellátása, valamint az ezekhez kapcsolódó ingatlanok, például egyetemi campusok, a Hajógyári-sziget, a piliscsabai Makovecz-komplexum, a gödöllői Királyi Kastély és a szentendrei Anna-völgy is.
Az ötven vagyonkezelt műemlék közül a tervezet direkt a felújított, jó állapotban lévő építményeket szervezi ki magánkézbe, tehát még véletlenül sem azokat, amelyek még felújításra szorulnak és amelyek esetében talán valahogy még magyarázni is lehetne a lépést, mondjuk oly módon, hogy a munkálatokba magántőkét vonjanak be. Hogy nehogy bárki félreértse, konkrétan, helyrajzi számmal meg is nevezik a hozzájuk tartozó parkokkal, istállókkal, melléképületekkel és földekkel, erdőkkel együtt elkótyavetyélni szándékozott palotákat, kastélyokat. A lista a következő:
Bajna, Sándor-Metternich-kastély
Dég, Festetics-kastély
Edelény, L’Huillier-Coburg-kastély
Füzérradvány, Károlyi-kastély
Komlódtótfalu, Becsky-Kossuth-kúria
Nádasdladány, Nádasdy-kastély
Oroszlány-Majkpuszta, Esterházy-kastély és remeteség
Sümeg, Püspöki Palota
Szabadkígyós, Wenckheim-kastély
Tata, Esterházy-kastély
Tiszadob, Andrássy-kastély
Tuzsér, Lónyay-kastély
A tervezet szerint az „ingyenes tulajdonszerzésre vagy vagyonkezelésbe vételre irányuló kérelmet természetes vagy jogi személy nyújthat be a kulturális örökség védelméért felelős miniszterhez”, vagyis Lázár Jánoshoz. A döntést is ő hozza meg róluk.
Pedig a felújításokra sok milliárdot fizettek a magyar és az uniós adófizetők: még a legkisebb, a komlódtótfalui kúria felújítása is 660 millió forintba került, amiből 610 millió forint uniós forrás volt. De például a dégi Festetics-kastély felújítására már mintegy másfél milliárd forintot fizettek a magyar, és 1,8 milliárd forintot az uniós polgárok - idézi fel a Válasz Online.
A tervezet ugyan látszólag biztosítja az épületek múzeumi funkciójának megmaradását, legalábbis előírja, hogy a tulajdonszerzőnek (vagy vagyonkezelőnek) karban tartania és üzemeltetnie kell az ingatlant, valamint legalább heti öt napon keresztül napi 8 órát, a parkokat pedig minden nap reggel 8 és este 8 között nyitva kell tartania a látogatók számára. Ugyanakkor a szerződést csak azt követően lehetne felmondani, hogy annak megszegését a bíróság jogerős ítéletben megállapította. A törvénytervezet továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat írna elő egy meghatározott időszakra, de nem tudni, hány évre.
Ezzel szemben ingyenes tulajdonba adás esetén egyszerűen arról van szó, hogy az Orbán-kormány szimplán odaajándékozza a kastélyokat annak, akinek akarja. Vagyonkezelés esetén pedig az történne, hogy a vagyonkezelőnek éppenséggel nem kell vagyonkezelési díjat sem fizetnie, emellett az 50, vagy 99 évre kötött szerződés első tíz évében jogosult marad a költségvetési támogatásra, ami nem lehet kevesebb, mint az állami fenntartás utolsó évében az épületre fordított összeg. Vagyis miközben megkapja az üzemeltetéshez szükséges forrást, a bevételek már valószínűleg hozzá folynak be. Ráadásul ha néhány évtized múlva esetleg többet kellene költenie a vagyonkezelőnek, simán kiszállhat az egészből és felmondhatja a szerződést.
A lap a rablóprivatizációt összegezve megjegyzi,
morális értelemben szimpla hűtlen kezelés történik, csak épp ezt törvénybe foglalják, így jogilag értelemszerűen nem minősül annak.
Mindemellett épp néhány napja derült ki, hogy a NÖF elbocsátja munkavállalóinak mintegy ötödét, 168 embert, egyben felfüggesztette az edelényi L’Huillier-Coburg- és a péceli Ráday-kastély látogathatóságát.
A tervezet július elsejétől lépne hatályba, sarkalatos törvényként.
