;

Lázár János;lakás;hasznosítás;műemlék;örökségvédelem;Csepreghy Nándor;

Létszámcsökkentésre hivatkozva a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. úgy döntött, felfüggeszti a péceli Ráday-kastély látogathatóságát. Előkészítik átjátszásra?

- Jön a lopakodó privatizáció, lakássá alakítva is hasznosítana műemlékeket Lázár János minisztériuma

 A funkcióváltást törvénnyel segítenék elő, és támogatást is adnának hozzá. Már nem csak a kastélyokkal kereskednének, minden műemlék hasznosítását célul tűzték ki.

„A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – válaszolta a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Csepreghy Nándor apunk cikke nyomán feltett kérdésre adott válasza arra is utalhat: a kormány célkeresztjébe olyan műemlékek is bekerültek, amelyeket funkcióváltással hasznosítanának. Az is lehet, hogy a kevés látogatóval üzemeltethető műemlékeket szállodává vagy magánrezidenciákká alakítsák. Csepreghy Nándor hozzátette: „a készülő törvény célul tűzi ki nemzeti épített örökségünk – köztük műemlékeink – megőrzését és méltó hasznosítását, ennek érdekében új ösztönző és támogató rendszert vezetnek be az érintett jogszabályokban”.

A kastélyok ingyenes birtokba adásáról a „kulturális örökség egyes elemeinek fejlesztéséről” címmel készült jogszabálytervezet. A Válasz Online által bemutatott elképzelés szerint nem csak a leromlott, hanem a már közpénzen felújított kastélyokat, várakat is ingyen adnák át a fenntartásra vállalkozó magánszemélynek vagy cégnek. Csepreghy most azzal érvel a Népszavához eljutott válaszában: „A műemlékek megóvása közérdek, ám fenntartásuk és megóvásuk többletköltséggel jár. A műemléki védelem alá helyezett ingatlanok tulajdonosainak így nem elég előírni az örökségvédelmi szabályok betartását, de jogosultságokat is biztosítani kell ehhez.” Ennek részleteit, ahogy a műemlékek lakássá alakításának módját nem közölte.

Némi támpontot adhat ehhez az új építészeti törvény társadalmi vitára bocsátott koncepciója, amely szerint bevezetnék az épületek „szervizkönyvét”, amelybe bejegyeznék a felújításokat és az örökségvédelmi célú beruházásokat. Ezekre adókedvezmény kapható, cserébe öt évig vállalni kell a karbantartást. Ezenfelül létrehoznának egy Nemzeti Műemléki Alapot is, amely „főként” pályázati rendszerben nyújtana támogatást, de nem kizárólagosan. Így könnyen válhat a NER újabb pénzcsapjává.

Mint arról már korábban írtunk, a Magyar Építész Kamara (MÉK) műemléki tagozata az új építészeti törvény tervezetéhez adott különvéleményében nehezményezte a kiemelten a kastélyokkal foglalkozó passzusokat, amelyeket mint látjuk, azóta külön jogszabálytervezetbe pakoltak át. A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy vannak hasonlóan közérdekű, látogathatóságot igénylő, más funkciójú műemléki értékek is, azokkal is foglalkozni kellene. Másrészt „a kastélyokkal való kereskedés gondolatát túlzottan vállalkozóbarátnak” tartották, mondván „fennáll a közösségi vagyon megkárosításának veszélye”. A tagozat szerint ez „nagyon veszélyes tendenciát generálhat”. Kérésük részben meghallgattatott,

hiszen már nem csak a kastélyokkal kereskednének, minden műemlék hasznosítását célul tűzte ki a minisztérium.

Mindez egybevág a hazai műemlékek őrzésével megbízott, március közepén csoportos létszámleépítést bejelentő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának, Oláh Zsanettnek a víziójával. A cégvezető a Turizmus Online-nak tavaly decemberi kinevezésekor fő céljaként azt határozta meg, hogy „felsővezetői, projektmenedzseri tudását és a műemlékvédelem területén szerzett tapasztalatait ötvözve piaci szemlélettel újjászervezze az épített örökségek hasznosításának magyarországi modelljét”. Igaz, akkor még szakmai konszenzust is említett. Oláh szerint „az évszázados értékek kreatív hasznosítása olyan lehetőség, amely a vidék élet egyik legizgalmasabb társadalmi innovációjává is válhat."

A múlt nem túl biztató. Oláh Zsanett korábban a milliárdos veszteséget összehozó, több botrányban is érintett és 2018-ban felszámolt Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. vezérigazgatója volt, amelyet az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás gazdasági támogatására hoztak létre. A bukás nem törte meg Oláh karrierjét, hiszen előbb Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember közpénzekkel felturbózott izocukorgyárában lett ügyvezető. Egy évvel később Oláh egyetlen alkalmazott nélkül működő cége, a Földszint1 Kft. nettó hat millió forintos szakértői megbízást kapott az MNKH Zrt. jogutódjától.

KÉPALÁ: Létszámcsökkentésre hivatkozva a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. úgy döntött, felfüggeszti a péceli Ráday-kastély látogathatóságát. Előkészítik átjátszására?

PRIORITÁS Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója azt ígérte, piaci szemlélettel szervezi újjá az épített örökségek hasznosítását.

Gyors ellenőrzés, semmi hiba

Veszélyben vannak a Veres Pálné Gimnázium diákjai a szomszédban pusztuló NER-közeli luxushotel miatt? – érdeklődött Vadai Ágnes országgyűlési képviselő cikkünk nyomán Lázár János miniszternél, aki helyett ezúttal is Csepreghy Nándor miniszterhelyettes válaszolt.

A Népszava nemrég írt arról, hogy a gimnázium főépülete és a tornaterme közé ékelődött – butikhotelként hasznosítani kívánt – műemléképület tetején több méretes lyuk is tátongott, amelyet mindenféle biztonsági intézkedés nélkül kezdett el javítani három munkás. Márpedig a gimnáziummal egy társasházat alkotó épületrészről lehulló darabok az iskola belső udvarán landolhatnak, ahol a diákok rendszeresen átjárnak. A fővárosi kormányhivatal a Népszava kérdésére korábban azt válaszolta, hogy „a kormányhivatal munkavédelmi hatósága nem kapott hivatalos tájékoztatást az építkezési munkálatok megkezdéséről, így nem volt munkavédelmi ellenőrzés sem”. Úgy látszik, nem sokkal később kaptak erről értesítést. Az államtitkár közölte, hogy az gimnázium melletti ingatlan építési és egyben örökségvédelmi engedélye 2018 januárjában vált véglegessé, az építési tevékenység 2019. március 20-án kezdődött meg, amelynek keretében jelenleg tetőjavítási munkálatok zajlanak. Bár a munkavédelmi előírások betartatása és a munkaterület megfelelő lezárása a kivitelező felelőssége, a munkavédelmi felügyelőség és az építésfelügyeleti hatóság is tartott a közelmúltban ellenőrzést a helyszínen, de „intézkedésre okot adó körülményt nem tártak fel”.

Tavaly 3,5 százalékkal több személyi sérüléssel járó baleset történt, mint 2021-ben, a halálos áldozatok száma viszont kicsit csökkent. Igaz, így is több mint félezren vesztek oda az utakon.