- Orbán Viktor szerint reális veszély a világháború, az inflációt pedig le kell törni

A világháború reális veszély – mondta péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor meglátása szerint minél véresebb és brutálisabb a háború, annál inkább feltételezhető, hogy megtorpanásra kényszerítené az embereket, ám ő a legutóbbi uniós csúcson „nem látta, hogy a béke felé mozdulnának el”. Úgy állította be magát, mintha gyakorlatilag csak ő állna a béke pártján, míg mindenki más a háború pártján állna. Megismételte a korábbi kijelentéseinek lényegét, miszerint a konfliktust „lokalizálni kellene”, nem „belevonódni”, ám azt, hogy ezt mégis hogyan kellene megvalósítani, nem mondta el.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban említette az első és a második világháborút, amelyek egyik tanulsága szerinte az, hogy még ha az elején van is „a valóságos vagy vélt igazság miatti lelkesedés”, „ahogy nő az áldozatok száma, nő a fájdalom, nő a veszteség, úgy fordulnak az emberek egyre inkább a tűzszünet és a béketárgyalások irányába”. Ezzel kapcsolatban azonban egy szóval sem firtatta, hogy a háborút Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdte, és a kormányfő gondolatmenete alapján feltehetőleg neki is kellene „jobb belátásra térnie”.

Bírálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat további fegyverszállítmányokat, „egyre durvább eszközöket”, „repülőt”, „gyanús, nukleáris elemeket is tartalmazó tüzérségi eszközt, csapatokat” bocsát Ukrajna rendelkezésére. Szerinte emiatt „a világháború veszélye nem irodalmi túlzás”. Mégis, mint mondta, „közel vagyunk ahhoz, hogy legitim, elfogadott, bevett kérdéssé” váljon, hogy az uniós tagállamok valamilyen „békefenntartó típusú csapatokat” küldjenek-e Ukrajnába, vagy sem.

Orbán Viktor  azt állította, „erkölcsi megalapozottságú a háborút támogató nyugat-európai álláspont”, tehát, mint mondta, a „nyugatiak azt állítják, hogy azért kell ezt a háborút, illetve Ukrajnát támogatni, mert ez helyes dolog”. Szerinte ezzel szemben a „világ” azt mondja, hogy „nem”. Mint mondta, Európában „mindenki úgy gondolja, hogy erkölcsi alapon a háború mellett kell állást foglalni, ez alól Magyarország kivétel, mert szerinte a béke mellett kell”. Úgy látja, Magyarország ezzel a „világtöbbséghez vagy a globális többséghez tartozik”.

Szerinte ebben csak a „magyar parlament dönthet”, ezért a nap folyamán „a béke mellett kitartó, tűzszünetet követelő” álláspontot fogadnak el.

Orbán kerek-perec elismerte, hogy a „békepártiság”, a „tűzszünet” követelése lényegében üres szólamok, semmi tartalom nincs mögöttük. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta: – Ugye van itt még egy veszély, amit leginkább önök szoktak, aminek a csapdájába leginkább önök, újságírók szoktak beleesni, ami érthető, mert van intellektuális izgalom benne, hogy hát a jó-jó béke, de milyen béke, meg jó-jó béketárgyalás, de milyen keretekben, meg miről folyjon a béketárgyalás. És ezek mind izgalmas, spekulatív kérdések.

Ezek után azonban a „békepárti határozati javaslattal” kapcsolatban „háborúpártinak” minősítette a magyar „baloldalt”, és cinikusan arról beszélt, hogy a „javaslat egy jó alkalom lehetett volna a számukra, ahol egy értelmes vita után, mondjuk a nemzeti egység érdekében föladják a háborúpárti álláspontjukat, és csatlakoznak a béketáborhoz, amit a kormánypártok képviselnek”. Mint fogalmazott, ők „fölajánlották a baloldalnak, hogy átmehessen a béketáborba” (!).

Állítása szerint az Egyesült Államok az elejétől kezdve „beleállt ebbe a konfliktusba”, de voltak olyan „sodródó országok”, mint például Németország, amely ki akart maradni, de végül „tovább préselték, lökték őket, sodródtak” – A háborúpártiak veszélybe sodorták az egész Európai Uniót – mondta az Oroszország elleni uniós fellépést folyamatosan bíráló és gáncsolni próbáló magyar miniszterelnök.

Mint mondta, két dolgot várnak az Európai Uniótól. Az első szerinte, hogy „legyen tartós béke, hiszen ezért is jött létre” a szövetség, „ezért hoztuk létre az Uniót”. A másik szerinte pedig, hogy „az elért jólét szintjét őrizze meg, tehát jólétet várunk”.

Szerinte „egyre több olyan hang jön majd a tagállamokból, amelyek a háború melletti álláspontok érzelmi, erkölcsi, pénzügyi kimerüléséről szólnak, mert mindenki érzi, hogy ha Európa tovább gyengül, az Európába vetett közös bizalom és így tovább gyengül, annak a háborútól függetlenül messze ható következményei lehetnek, és az egész európai gazdaság tartós és mély válságba kerülhet”. Ez azután került szóba, hogy a műsorvezető ismertette Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek és Zuzana Čaputová szlovák elnöknek az Ukrajnának nyújtott támogatás állítólagos „kimerülésével” kapcsolatos kijelentéseit (ezek az interneten nem találhatóak meg ebben a formában, a szlovák elnök ezen kijelentéseit a TASZSZ orosz hírügynökség „ismertette”).

Orbán Viktor szerint „aki magabiztosan és egyetlen hangot leütve a zongorán tud beszélni az orosz gazdaság helyzetéről, az festi magát, annak ne higgyünk”.

A miniszterelnök elismerte, hogy „végképp nem várható, hogy (az oroszok) igazat mondjanak a saját gazdasági nehézségeikről”, szerinte nem is mondanak. Ezután azonban kétségbe vonta az Irán elleni szankciókat, szerinte „nem megy tönkre az iráni gazdaság”. „Tehát eleve nehéz műfaj megítélni egy szankció rövid, középtávú következményeit” – jelentette ki a szankciókat folyamatosan hatástalannak minősítő kormányfő.

Ezután ismét újabb „népi bölcsességgel” lepett meg minket a kormányfő, aki szerint a politikában a „közbölcsesség”, hogy

– tette hozzá.

Felidézte az Oroszországgal szemben a Krím elcsatolása után, 2015-ben bevezetett uniós szankciókat is, ezzel kapcsolatban pedig megjegyezte a „békepárti” miniszterelnök, hogy „akkor sem voltak lelkesek ettől”. Úgy látja, az oroszok „alkalmazkodnak az európai szankciók által teremtett helyzethez”.

Orbán Viktor állítása szerint van egy „nemzetközi tudás arról, hogy hogyan kell az inflációt letörni”, de persze – mint tette hozzá, „egyetlen recept sem alkalmazható minden országban, mert mindegyik más, tehát azokat adaptálni, értelmezni kell egy adott ország összefüggésében” (magyarul, ezért van rekordon a magyar infláció, míg uniós átlagban már egyszámjegyűre csökkent). Mégis, mint mondta, „ezt a munkát elvégezték”.

Szerinte „megjelentek az első fecskék”, és most már „kereskedők és élelmiszerláncok is versenyeznek egymással abban, hogy ki tud olcsóbb árat ajánlani”,

– Mindennap ellenőrzéseket tartunk, az elrendelt intézkedéseink betartását ellenőrizzük, és nem engedjük, hogy inflációs spekuláció alakuljon ki, és akár kereskedők, akár bárki más, az infláción megpróbáljon extraprofitra szert tenni. Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk, nem mondom, hogy 100 százalékosan sikeres a fellépésünk, de nagyon hatékony, és ez meg is fogja hozni az eredményt a következő időszakban is. Egy komoly szakmai, mondjuk úgy, hogy intellektuális kihívás áll a kormány előtt. Ugye vannak még árstopjaink, amelyek hasznosak, segítenek az infláció csökkentésében, de ugyanakkor zavarokat is okoznak mindig az ellátásban. Nincs olyan árstop, amely után ez egy mesterséges beavatkozás a kereskedelem normális folyamataiba, ne hordozzon magával mellékhatásokat is. Ezért az a jó, ha ezeknek a száma minél kisebb, illetve ezek az árstopok eltűnnek a rendszerből, és visszatérünk a normális gazdasági helyzethez – mondta.

A kormányfő elmondása szerint az élelmiszerárak várható csökkenésével párhuzamosan tervezik kivezetni az ársapkákat, ám azon, hogy ezt mikor, hogyan, hány lépésben teszik meg, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tárcája „dolgozik”.