Az Európai Bizottság hosszabb hatástanulmányban elemzi az unós korlátozó intézkedések Oroszországra gyakorolt következményeit, magyarországi képviselete pedig tájékoztatóban cáfolja az Orbán-kormány állításait az „elhibázott” szankciós politikáról. A brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet friss elemzése is azt jósolja, hogy az orosz import nagymértékű és valószínűleg tartós csökkenése, valamint az európaiak leszakadása az orosz energiaellátásról közép- és hosszú távon súlyos károkat okoz az eurázsiai ország gazdaságának. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: ahogy Oroszország bezárkózik, úgy lesz egyre nehezebb megbízható adatokat találni a csapás mértékének értékeléséhez.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének honlapján található közlemény leszögezi, az Oroszországgal szembeni szankciókat az Európai Tanács (az állam- és kormányfői testület) keretében egyhangúlag fogadta el a 27 tagállam, a jóváhagyást az országokkal folytatott egyeztetések előzték meg, így azok nem jelenthetnek meglepetést. A Fidesz ezzel szemben igyekszik úgy beállítani, mintha a büntetőintézkedésekről „Brüsszel” határozott volna, és nem a kormányok, beleértve a magyart is.
A képviselet adatokkal támasztja alá, hogy a szankciók igenis hatnak: az orosz bankrendszer 1500 milliárd rubelt veszített az év első felében, 1000 vállalat vonult ki Oroszországból,
az orosz autógyártás 75 százalékkal esett vissza a tavalyi évhez képest és az orosz polgári repülőgépek háromnegyedét nem tudják megfelelően karbantartani
az alkatrészekre vonatkozó tilalom miatt. Oroszország nehézségekbe ütközik, amikor értékesíteni akarja energiakészletét a világpiacon, az olajat például a globális árnál 40 dollárral olcsóbban tudja eladni.
Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin elszólta magát, és elismerte, hogy problémákat okoznak a nyugati szankciókA tájékoztatóban a bizottsági testület visszaszól Orbán Viktornak, aki azt nyilatkozta, Oroszország energetikai értelemben óriás, Európa pedig törpe. Rámutat, hogy az Európai Unió immár nem az orosz energiaexport egyik fő célállomása. A gázimport a tavalyi 45 százalékról 2022 szeptemberéig 14 százalékra csökkent, december 5-én pedig életbe lép az európai olajembargó, amely az EU-ba szállított orosz kőolaj 90 százalékát lefedi. A bővebb bizottsági hatástanulmány szerint a szárazföldi és tengeri infrastruktúra hiánya miatt Oroszország nem fogja tudni gyorsan átirányítani ezeket az energiaszállítmányokat más régiókba. Az olajtermelése augusztusban 10 százalékkal, gázkitermelése 22 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és mivel az energiahordozók exportja az állami bevételek több mint a felét teszi ki, csökkennek az Ukrajna elleni háborúra költhető pénzforrásai. Költségvetési többlete fokozatosan olvad: az év első felében még 500 milliárd rubelt tett ki, de nyárra 137 milliárdra zsugorodott.
Az EU #szankciók nyomást gyakorolnak Oroszországra, hogy véget vessen az általa indított agresszív háborúnak.
— Európai Bizottság ???????? (@EC_Budapest) October 26, 2022
Gyengítik Oroszország képességét az Ukrajna elleni háború folytatására, teljes erejüket közép és hosszú távon fejtik ki igazán.#standwithukraine pic.twitter.com/bZENMrjgco
Az Európai Bizottság tájékoztatója cáfolja a nemzeti konzultációnak azt az állítását is, hogy a magas élelmiszerárakat a szankciók következtében megugrott gázár okozza. Kifejti, hogy azok Oroszország háborújának és az ennek nyomán bevezetett exportkorlátozásoknak, felhalmozásnak a következménye. „Oroszország agresszív háborúja sodorta veszélybe a világ élelmezésbiztonságát – áll a szövegben.
A szankció hatását taglaló hosszabb brüsszeli elemzés kiemeli, hogy a kereskedelmi és befektetési korlátozások, valamint a külföldi vállalatok távozásának együttes hatása mostanra jól látható nyomokat hagyott Oroszország iparán. A feldolgozóipar, amely az invázió előtt folyamatosan növekedett, hónapok óta jelentősen zsugorodik, különösen a technológiafüggő ágazatai. Az ország kénytelen megváltoztatni gazdasági modelljét, és az elszigetelődés felé halad – véli az Európai Bizottság.
Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a hadigépezetet tápláló orosz gazdaság elszigeteléséhez a szankciók kijátszását ellehetetlenítő, nagyobb mértékű globális koordinációra van szükség.
