- Vlagyimir Putyin magyar hangja: A propaganda működik, a köztévé uniós jogot sért

A propaganda terjesztése ellen az orosz agresszió kezdete óta számos ellenzéki párt, médiaszakember és civil szervezet tiltakozott, hiába. A megbonthatatlan oroszbarátságot talán csak az oldhatná fel, ha az Orbán-kormány hátrébb lépne Putyintól. Az orosz elnök ellen Hágában kiadott nemzetközi elfogatóparancs után ez nem is volna furcsa – kútba eshetne a drúzsba, ha háborús bűnös a jó barát. Szakértők szerint azonban aligha halkul a propaganda, hiszen az a választási eredmények és a minapi Népszava-Publicus kutatás szerint is hibátlanul működik (ötödével nőtt a szankciós infláció hívőinek aránya). Moszkva magyar hangja a héten elért Brüsszelig: irodát nyitott az uniós fővárosban a köztévé. Érdemes lesz figyelni, milyen lelkesedéssel követik az EU botrányait, és milyennel az Orbán-kormány mocsarának lecsapolását. Számláló indul.

„Az állami tévé Spöttlével, Nógrádival és hasonló közveszélyes hazudozókkal harsogja az orosz háborús propagandát – írta akkor Polyák Gábor akkor a Facebookon. – Koltay András, a te személyes felelősséged, hogy ennek azonnal véget vess. Te vagy az egyetlen, aki eltávolíthatja a magyar nyilvánosságból az MTVA vezérigazgatóját, a hírhamisításban személyes tapasztalattal rendelkező Papp Dánielt, aki a munkáltatója a hazugság-gépezet további döntéshozóinak.” Koltay ezután a 24.hu-nak a közmédia pártosságát firtató kérdésére azt mondta, „nincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól”, és „nem az a fő kérdés, ki uralja a nyomtatott sajtót vagy a közmédiát. A magyarországi nyilvánosság ma olyan sokszínű, mint korábban soha…”

Ez nyilván nem magyarázza a múlt évben 130 milliárd adóforintból működő közmédia elfogultságát. Ott ugyanis Spöttle akkoriban azt fejtegette, hogy Zelenszkij hibát követett el a civil lakosság felfegyverezésével (ezért Hitlerhez és a Volkssturmhoz hasonlította), és Putyin talán azért zárta körül Csernobilt, hogy az ukrán elnök ne fejleszthessen atomfegyvert. Az orosz katonák pedig „nyugodtan végzik a munkájukat”. Akkor ugyan egy közlekedési csomópont zavartalan biztosításáról beszélt, de

Az orosz agresszió másnapján Ungár Péter, az LMP politikusa fordult nyílt levélben Papp Dánielhez, mivel szerinte az Ukrajna elleni katonai agresszióról szóló műsoraik „árnyalatlan, kontextus nélküli orosz propagandaanyagok” voltak. Az Egységben Magyarországért pártjai emiatt az EBESZ-misszióhoz fordultak.

A Momentum „orosz propagandagyár” feliratot festett a tévészékház elé. Ugyanitt később az ellenzéki pártok demonstráltak. A kormány és az MTVA akkor már folyamatosan harsogta a bornírtságot, miszerint az ellenzék fegyvert és katonákat küldene a frontra, de Márki-Zay Pétert véletlenül sem hívták meg a műsoraikba. Akkoriban csak a kormánypártok képviselőinek és elemzőinek volt „bejárásuk a nézők agyába”. Időközben megszólalt a Koltay-féle Médiatanács is: szerintük a közmédia elleni támadások „alkalmasak lehetnek a közvélemény megtévesztésére és közhangulat indokolatlan felkorbácsolására”. Nincs itt semmi látnivaló. Néznivaló pedig: csak ez van.

Mást kell nézni, amíg lehet

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital az Európai Bizottsághoz (EB) fordult a magyar közmédiából áradó háborús dezinformáció és propaganda terjesztése miatt.

– Ezt azért tudtuk megtenni, mert az Európai Unió Tanácsa az egész EU-ban felfüggesztette a Russia Today (RT) és a Sputnik terjesztését, tehát született uniós joganyag a kérdésben – mondja erről Pásztor Emese jogász, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője. – Ezeket az állami tulajdonú médiumokat a Kreml lényegében műveleti eszközként arra használta, hogy szisztematikusan félretájékoztassa az embereket az Ukrajna elleni támadásokról, ez pedig az EU közrendjét és biztonságát is közvetlenül érintette. A meghozott tanácsi rendelet megtiltotta az RT és a Sputnik tartalmainak sugárzását és annak bárminemű elősegítését, hogy ezek a tartalmak terjedni tudjanak.

A közmédia nem sugározza ezeket a tartalmakat, de a TASZ szerint is ugyanazokat az orosz érdekeket megjelenítő üzeneteket, fogalmakat és állításokat közvetíti, amelyek ellen az EU fel akart lépni a szabályozással.

A panasz mellékleteként továbbítottak az Európai Bizottságnak egy tételes összesítést azokról a műsorokról, amelyekben ezek az üzenetek konkrétan megjelentek. A panaszukkal érdemben foglalkozó EB leírta, hogyan dolgoznak együtt például a közösségimédia-platformokkal, és mit tesz az Európai Digitális Média Obszervatórium a hamis információk terjedésének megakadályozása érdekében.

– Sőt, az Európai Bizottság odáig ment, hogy júliusban nyilvánosságra hozott jogállamiság jelentésében kitért a közmédia szerkesztői függetlenségével kapcsolatos aggályokra és még egy ajánlást is megfogalmazott a független irányításról és szerkesztői függetlenségről.

Mivel azonban az EU a kormányzati narratívával ellentétben nem egy elnyomó hatalmi gépezet, ezért direkt módon nem avatkozik be a közszolgálati média függetlenségének helyreállításába. Még akkor sem, ha ez a köz céljait szolgálná.

Szerencsére még mindig van helyette más – mondja Pásztor Emese.

A TASZ jogásza más lehetőséget egyelőre nem lát a közmédia hitelességének helyreállítására: ha lenne ilyen ötletük, már megállították volna a propagandát. Mert bár vannak egyértelmű követelmények arra nézve, hogy mitől lesz egy média közszolgálati, eszközök hiányában mégis nehéz számon kérni, ha ezek a követelmények nem valósulnak meg.

– A sajtótörvény szerint például mindenkinek joga van a hiteles, gyors, pontos tájékoztatáshoz a helyi, országos és európai közélet ügyekről, a közmédiának pedig különösen is feladata a tájékozódás igényének kielégítése – hangsúlyozza Pásztor Emese. – Ugyanakkor nincs szankciója, ha ezek a követelmények sérülnek, és nincsenek jogi eszközök sem a kényszerítésükre. A sajtó-helyreigazítás vagy a kiegyensúlyozottsági eljárás nem alkalmas arra, hogy rendszerszintű változást lehessen vele elérni a közmédia működésében.

Fidesz-érdek szolgálói

A hágai Nemzetközi Bíróság a múlt héten elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. Az orosz elnök alaposan gyanúsítható ukrán gyerekek kitoloncolásának bűnével. (Lásd: keretes írásunk hírelemzését.) Vajon Putyin lehet annyira „forró krumpli” Orbán és a médiája kezében, hogy eldobják? – kérdeztük Urbán Ágnes közgazdász kommunikációs szakembert, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársát.

– Józanul nézve tavaly február óta, de legkésőbb a Fidesz választási győzelme után érdemes lett volna távolodni Putyintól és az orosz propagandától, ehhez képest ennek az ellenkezőjét látjuk – véli a médiaszakember. – Ami történik, már régen nem magyarázható Magyarország érdekével. Ezért aligha érdemes abban reménykedni, hogy a kormány gondolkodásában és a közszolgálati média szerkesztőségi gyakorlatában fordulat következik be. Sajnos, a kutatási eredmények azt mutatják, hogy

Urbán Ágnes itt arra a Népszava-Publicus kutatásra utalt, miszerint december közepén még a megkérdezettek 47 százaléka rótta föl Brüsszelnek a magas élelmiszerárakat, míg a kormány kitartó és költséges „brüsszeli szankciózása” után az Uniót hibáztatók arányra márciusra felszökött 63 százalékra.

– A közszolgálati média magyarországi szabályozása úgy van kialakítva, hogy semmiféle kontroll mechanizmus nem érvényesül – folytatja a Mérték munkatársa. – Az Európai Bizottságnak amúgy is szűkek a lehetőségei ezen a területen (azt sem használja ki). A különböző nemzetközi szervezetek legfeljebb kritikákat fogalmazhatnak meg, de ennél többet nem tehetnek. A Médiatanács pedig kizárólag kormánypárti tagokból áll. A közszolgálati média kiegyensúlyozottságát a jelenlegi rendszerben semmi nem biztosítja, a döntéshozók vállaltan a Fidesz érdekeit szolgálják. A szakmai integritás nem működik már az intézményben, és a kormánynak sincs olyan szándéka, hogy egy lépéssel messzebb lépjen a közszolgálati médiától, és csökkentse a politikai nyomást. Amíg a politikai rendszer nem változik, aligha javul a közmédia kiegyensúlyozottsága.

Az Unió hatásköre limitált ahhoz, hogy a tagállamok médiaügyeibe beavatkozzon. Az biztosan nem várható – a szakértő szerint nyilvánvaló aránytévesztés lenne –, hogy olyan határozottsággal lépjen fel a magyar médiával szemben, mint az orosz propagandaműsorokkal tette.

– Ezt a limitált hatáskört sem igazán használják ki, talán túlzottan is óvatosak. Amikor az EU szembesült a médiaszabadság súlyos helyzetével néhány tagországban, elkészítették az Európai Médiaszabadság-törvény tervezetét. Meglátjuk, hogy ezt mikor és pontosan milyen tartalommal fogadják el, de nagy csodát nem érdemes várni. A magyarországi problémák olyan súlyosak, hogy ezeket nem fogja megoldani az új törvény.