Az egyre magasabb árak miatt már a korábbi hónapokban is egyre kevesebbet vásároltak az emberek az élelmiszerboltokban, ám az összképet még szépíteni tudta az üzemanyagtöltő-állomások korábbi éveknél magasabb – a hivatalos statisztikában a kiskereskedelemhez sorolt - forgalma. Januárban azonban már nem volt érvényben a benzin-ársapka. Nem is fogyott olyan jól az üzemanyag: a KSH hétfőn közölt adatai szerint az év első hónapjában az eladások 9,7 százalékkal visszaestek a kutakon.
Az élelmiszer és élelmiszerjellegű üzletekben 4,8 százalékkal kevesebb árucikket pakoltak kosaraikba az emberek. Csakhogy – miután az idei év első hónapjában immár 44 százalékkal drágábbak voltak az élelmiszerek, mint egy éve – ezekért bő 140 milliárd forinttal többet fizettek ki összességében. Tavaly januárban ugyanis az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben
kicsit több, mint 500 milliárd, az idén januárban viszont már csaknem 641 milliárd forintot költöttek el a vásárlók.
A nem élelmiszerkiskereskedelem forgalma is 1,5 százalékkal visszaesett, miközben az ilyen jellegű üzletek kasszáiban 56 milliárd forinttal több pénzt hagytak ott a fogyasztók.
Az eladások a ruházati és cipőboltokban még 13 százalékkal nőni tudtak,
valamint könyvből és számítástechnikai eszközökből is 5,6 százalékkal több fogyott, mint egy éve.
Gyógyszerekből, illatszerekből viszont 2,7, bútorokból és műszaki cikkekből pedig 6,5 százalékkal kevesebbet vásároltak az emberek.
Mindeközben a - korábbi években még gyors növekedést produkáló – webáruházak forgalma is 7,6 százalékkal csökkent.
A hazai kiskereskedelmi szektor éves összehasonlításban így összességében – az elemzőket is meglepve - jelentős, 4,5 százalékos mínusszal indította az idei évet. Sőt, a már elég gyengére sikerült tavaly decemberhez képest is 0,6 százalékos volt a visszaesés. Ezzel jócskán alulmúlja Magyarország az uniós átlagot:
az Eurostat ugyanis az Unióban havi összevetésben 0,3 százalékos növekedést, éves alapon pedig csak 2,2 százalékos visszaesést mért a kiskereskedelemben.
Bár havi összevetésben a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben bővülés látszik, az összkép változatlanul borús:
az extrém inflációs környezetben a háztartások továbbra is jelentősen visszafogják az élelmiszerre fordított kiadásaikat.
A vásárlóerő csökkenése tehát tovább fékezte a fogyasztást – értékelte a hazai adatokat Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője. Úgy látja: továbbra is az üzemanyag-árstop kivezetése okozta sokk a legmeghatározóbb egyedi folyamat a kiskereskedelmi szektorban. Az üzemanyagforgalom nélkül számított kiskereskedelmi teljesítmény három hónapja stagnál.
Az elemző szerint mindez egyáltalán nem nevezhető tragikusnak. Fékeződés van, összeomlás még nincs - fogalmazott Virovácz Péter. A háztartások alkalmazkodnak a magas árakhoz, méghozzá elsősorban a megtakarításaik felélésével. Tekintettel arra, hogy februártól már az infláció mérsékelt lassulására számítunk, ám ez még továbbra is csökkenő vásárlőerőt jelent, a legfőbb kérdés az marad:
meddig hajlandóak vagy képesek a háztartások a tartalékból fenntartani az előző években megszokott életszínvonalukat.
Mivel a munkaerőpiac eddig meglepő ellenállást mutatott a sokkoknak, a háztartások sem tűnnek reménytelenül pesszimistának, így talán tovább hajlandóak a tartalékok felélésére is – vélekedett az ING elemzője.
A vaj után a trappista sajt ára is mérséklődik
A vaj-árháború után a sajt-árháború is kitört a hazai diszkontláncokban. Az Aldi múlt héten jelentette be, hogy márciustól 21-23 százalékkal tartósan csökkenti trappista sajtjainak árát, egyik saját márkás termékük például az eddigi 3890 forint helyett márciustól 2990 forintba kerül kilónként. Ez után a CBA is jelezte, hogy márciustól náluk is 20 százalékkal olcsóbb lesz a trappista sajt. Hétfőn pedig a Lidl azt közölte a Világgazdasággal, hogy sajtjaik ára kiszereléstől és típustól függően akár 25 százalékkal is csökken hétfőtől. Február elején hasonló bejelentéseket tettek az áruházláncok a vajjal kapcsolatban. Akkor is az Aldi nyitotta a sort a saját márkás vajai árának 20 százalékos mérséklésével. A vaj árának csökkentése az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adataiban is megmutatkozott: a saját márkás kiszerelés átlagos kilós ára a tavaly év végi 6700 forintról 5800 forint alá csökkent február közepére. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy 74 százalékkal drágább a vaj, mint egy éve.
A tejtermékek drasztikus drágulásáról sok szó esett az utóbbi hónapokban, így ezek árának csökkentése jól szimbolizálja, mi zajlik most a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben. Az áruházláncok a kedvezőbb beszerzési árakkal indokolják lépéseiket, de közben rá is vannak kényszerítve az új stratégiák alkalmazására, egyes termékek árának mérséklésére, hiszen az élelmiszerek magas ára már visszafogja a fogyasztást. Az elemzők szerint az infláció jó eséllyel el is érte a csúcspontját, mivel már nincs meg az a kereslet, ami lehetővé tenné az árak további emelését. A februári élelmiszerinfláció éves üteme így akár 40 százalék alá is mehetett; hogy valóban így volt-e, az szerdán derül ki. A mostani árváltozások tehát továbbra sem jelentik azt, hogy bármi is olcsóbb lesz, mint tavaly, és még ha az infláció egyszámjegyű is lesz az év végére, az még mindig drágulást jelent majd, csak lassabb ütemben.
Az agrárminiszter szerint szociális intézkedés az árstop
„Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Nem tervezzük előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül”
– fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjújában az élelmiszer-ársapkákkal kapcsolatban Nagy István agrárminiszter.
Szerinte az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz-nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Adódik a kérdés, hogy ha az ársapkák szociális célokat szolgáltak, akkor miért nem célzottan alkalmazták azokat, miért jár az olcsó cukor és tej a tehetősebb és a szegényebb vásárlóknak egyaránt, de erre nem tért ki a kormánypárti lap interjúja.
Nagy István visszautasította azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben. Szerinte az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna. Ennek némiképp ellentmondva ugyanakkor úgy fogalmazott: „a nagy üzletláncok könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek.” Márpedig másfajta kompenzációra az árstopok hatásai kapcsán aligha lehet gondolni, mint hogy az árstopos termékeken kieső bevételt más termékek árának emelésével ellensúlyozták az üzletek.
