Egy kicsivel több, mint 12 évig kellene félretenniük a teljes nettó jövedelmüket a debrecenieknek ahhoz, hogy a cívis városban egy átlagos, 75 négyzetméteres lakást meg tudjanak venni. Ezzel Debrecen egy hajszállal megelőzi Budapestet, a fővárosiaknak elég ugyanis „csak” kerek 12 évi átlagjövedelemmel rendelkezniük a lakásvásárláshoz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Lakáspiaci jelentéséből. Ez persze nem azt jelenti, hogy Budapesten olcsóbbak lennének a lakások, mint Debrecenben. A hajdú-bihari megyeszékhelyen hamarosan megkezdődő BMW-beruházás azonban már most hatással van a helyi ingatlanpiacra. Előbb indult meg a lakások drágulása, mint ahogyan a beruházás révén elkezdetek volna növekedni a keresetek – mondta érdeklődésünkre Nagy Tamás, a jegybank főosztályvezetője. Ha pedig a fogyasztást is tekintetbe vesszük – hiszen valószerűtlen, hogy valaki 12 évig ne költsön semmire -, akkor a debreceniek még rosszabbul állnak, mivel több mint 20 évig kellene egy lakásra takarékoskodniuk. Eközben Budapesten kicsit kevesebb, mint 20 évnyi jövedelem is elég.
Az autóipari beruházások nemcsak Debrecenben, hanem Győrben és Kecskeméten is komoly hatással voltak a helyi ingatlanpiacra – mutatott rá Nagy Tamás. A győri négyzetméterárak 2008 óta a legmagasabbnak számítanak a megyeszékhelyek között, azonban itt egy egyenletesebb, folyamatos fejlődés zajlott. A győri Audiban 1994-ben kezdődött meg a motorgyártás, 1998-tól már az egyes modellek gyártása is beindult, ezután a gyárat több ütemben is bővítették. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a győri foglalkoztatottaknak már több mint 12 százaléka az Audinál dolgozott. Mivel a gyárban a fizetések az országos átlag felett vannak, a lakásárakat a jövedelmekhez viszonyítva Győr már nem jár az élen: Debrecen és Budapest után Szeged és Székesfehérvár is megelőzi a régióközpontok rangsorában, utána már csak Pécs és Miskolc következik. A győrieknek ugyanis a magas négyzetméterárak ellenére kevesebb, mint 9 évig kell félretenniük a fizetésüket egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához. A fogyasztást is beszámítva pedig mintegy 14 évnyi nettó bérre van szükség a lakáshoz jutáshoz. Ez utóbbi téren Győr egyébként 2015-ben még nagyjából egy szinten állt Debrecennel, akkor még mindkét városban úgy 17 évnyi jövedelem kellett a fogyasztási költségek mellett az otthonszerzéshez.
Kecskeméten ennél is látványosabb volt a Mercedes betelepülésének hatása az ingatlanpiacra. A beruházást 2008-ban jelentették be, a termelés 2012-ben indult, 2016-ban tovább bővítettek, majd egy második gyár építését is bejelentették. A kecskeméti ingatlanárak az első bejelentést követően rögtön el is kezdtek fölzárkózni Győr vagy Szombathely magasabb árszintjéhez. Kecskemét volt ráadásul az a város, amelynek ingatlanpiaca a válságot követő mélyrepülés után elsőként kezdett ismét magához térni. A válság után jóval hamarabb kezdtek itt visszaemelkedni az árak, mint az ország többi részén – emlékeztetett Nagy Tamás. Kecskeméten 2011 után gyakorlatilag megállt a négyzetméterárak csökkenése, szemben a megyeszékhelyek többségével, ahol a válságot követő negatív árdinamika egészen 2014-ig kitolódott. Bács-Kiskun megye székhelyén egyébként 2013 óta 90 százalékkal növekedtek az átlagos négyzetméterárak, miközben a megyeszékhelyeken 68 százalékos volt az átlagos drágulás.
A budapesti lakáspiac drágulási sebességét azonban az elmúlt öt évben még egyik vidéki város sem körözte le, hiszen ez idő alatt 184 százalékkal emelkedtek a fővárosi lakásárak. Ennek következtében jelenleg 5 évvel hosszabb ideig kellene félretenni a teljes fizetést a lakásvásárláshoz, mint 2013-ban. A drágulás az utóbbi hónapokban már lassul, de az idei első félévben még így is 22,5 százalékkal kellett többet fizetni a budapesti lakásokért, mint egy évvel korábban. A harmadik negyedévben a jegybank előzetes becslése szerint az áremelkedés üteme 19,3 százalék lesz. Pedig a magyar főváros már így is a hatodik legdrágább az Európai Unió fővárosai közül, a régióban pedig csak Prágában magasabbak a jövedelmekhez viszonyított lakásárak.
Hollandiából is hazahívják a szakembereket
A lakásdrágulás a szűk kínálattal is összefügg, a fővárosban ugyanakkor az év elején tervezett 14 ezer lakás helyett várhatóan csak 9 ezer készül el év végéig. Ennek oka, hogy az épülő új lakások több mint felének kivitelezése csúszásban van: minimum negyedévvel, de jellemzően inkább félévvel vagy akár háromnegyed évvel is később adják majd át őket, mint eredetileg tervezték. Országos szinten várhatóan 19 800 lakás készül majd el év végéig, jövőre pedig úgy 18 500, 2021-ben viszont már csak 16 ezer.
Budapesten a kínálat a következő időszakban tovább szűkül majd, hiszen a harmadik negyedévben újonnan bejelentett projektek lakásszáma az elmúlt évek legalacsonyabb értéke volt 770 lakással, szemben a 2016 óta jellemző, negyedévente átlagosan 2–3 ezer lakással. Ennek oka, hogy jövőre ismét visszaemelkedik 27 százalékra az újlakások eddigi kedvezményes, 5 százalékos értékesítési áfája, ami olyan árszintet eredményez, amire már nem igazán lenne fizetőképes kereslet. A beruházók így inkább bele sem vágnak a lakásépítésekbe.
A másik ok, hogy hiányzik a lakásépítésekhez szükséges szakképzett munkaerő is. Annak jelentős része ugyanis a válság után külföldre távozott, és tulajdonképpen azóta sem tért vissza. A jegybank összesítése szerint a válság előtt mintegy 30 ezerrel több embert foglalkoztatott a hazai építőipar, mint jelenleg, és éppen ennyien dolgoznak most külföldön. Az idei első félévben a külföldön dolgozók száma enyhén bővült is.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint ugyanakkor év végére már mintegy 345 ezerre emelkedik majd az építőiparban dolgozók száma, ami mintegy 100 ezerrel több, mint 2013-ban. A zalai, vasi és győr-moson-sopron megyei építőipari cégek beszámolói szerint pedig kevesebben ingáznak már a határon túlra, mint korábban – tette hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor: 2020-ban már nem a munkaerő létszámán lesz a hangsúly, hanem a képzettségén. Ezért is fontos, hogy a külföldön dolgozó magyar építőipari szakemberek hazatérjenek. Ők jellemzően képzettebbek, beszélnek idegen nyelveket, és egy más munkakultúrát is elsajátítottak.
A külföldön dolgozó magyarok közül sokaknak a fejében ugyanakkor egy olyan hazai építőipar képe él, ahonnan őket egyrészt a válság éveiben elküldték, másrészt alulfizetetten vagy feketén pocsék munkát végeztettek velük. Ezt tapasztalta legalábbis Koji László az ÉVOSZ által még nyáron Münchenben szervezett építőipari hazahívó börzén. Ezt a képet szeretnék eloszlatni, hat neves hazai építőipari céggel karöltve ezért csütörtökön a második hazahívó börzét is megrendezi az ÉVOSZ, ezúttal Amszterdamban. Hollandiában mintegy 35 ezer magyar él, közülük mintegy 3 ezren dolgoznak az építőiparban. A bemutatkozó hazai építőipari cégek számukra konkrét álláslehetőségeket is kínálnak majd a börzén.
