Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hetekben nyolc magyar cég kötvényeiből vásárolt – ezzel több tízmilliárd forintnyi közpénzt pumpált ezekbe a vállalatokba. A végső cél, hogy a jegybank akár 300 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz juttassa a megfelelő pénzügyi minősítést elérő cégeket, ettől a jegybank az eddig tetszhalott vállalati kötvénypiac újraindulását, így közvetett módon a pénzügyi stabilitás növelését várja, legalábbis a hivatalos indoklás szerint. A növekedési kötvényprogram a jegybank úgynevezett nem konvencionális eszköze a kívánt célok eléréshez, és nem mellesleg így lehet még tovább pörgetni a gazdasági növekedést, ami szintén nem jegybanki „konvencionális” feladat lenne.
Az MNB 2019 júliusától kész felvásárolni az általa felkért független német hitelminősítő cégeknél megfelelő osztályzatot kapott cégek vállalati kötvényeit, akár a teljes kibocsájtott mennyiség 70 százalékára is vevő, de maximum 20 milliárd forintot hajlandó adni egy cégnek. A kötvényprogram telibe találta magyar vállalkozásokat, több mint 170 cég érdeklődik a program iránt. Ám ezek között vannak olyan tartósan veszteséges cégek is, amelyek valószínűleg nem kapják meg az MNB-tőkejuttatáshoz szükséges piaci minősítést, vagy ha sikerült is a kibocsátás a jegybank nem vásárol ezen vállalati kötvényekből.
A leggyorsabbak és a legsikeresebbek a már tőzsdén jelenlevő profi menedzsmenttel rendelkező cégek, és/vagy a NER-cégei voltak. A MNB eddig nyolc vállalat kötvényeiből vásárolt – nyilatkozta a kötvényprogramért felelős Nagy Viktória jegybanki igazgató a növekedés.hu-nak -. Eddig a Pannonia Bio Zrt., a MOL Nyrt., a Duna Aszfalt Kft., a Market Építő Zrt., az Alteo Nyrt., az Opus Global Nyrt., a Cordia International Zrt., valamint a Unix Autó Kft. kötvényből vásárolt a jegybank, de további cégeknek is terveznek tőkejuttatásokat.
A programban az első kibocsátó a bioetanolban utazó Pannónia Bio Zrt., amely összesen 15 milliárdnyi kötvényt bocsátott ki. Az ír-luxemburgi tulajdonban lévő cég számai impozánsak: tavaly 92 milliárdos árbevétel mellett hatalmas, 12,2 milliárdos adózás utáni eredményt értek el. Gyorsan lépett a tőzsdén jegyzett alternatív energiában utazó Alteo Nyrt. is, amely régi szereplője a Budapesti Értéktőzsdének. A cég tavaly 4,5 milliárdos forgalom mellett 360 millió forintos eredményt ért el. A Mol Nyrt. - Magyarország legnagyobb vállalata ugyan jelentős likvid eszközökkel rendelkezik, ennek ellenére 28,4 milliárd forintos kibocsátással növelte azokat, sőt mint látható az MNB is beszállta a finanszírozásba, holott ha van cég, amelyik erre nem szorul rá, az pont a Mol. Az MNB-nek a Mol-kötvények vásárlásával az lehet a célja, hogy csökkentse a kockázatát, hiszen az olajcég minden bizonnyal az utolsó fillérig visszafizeti az MNB-nek a kötvények ellenértékét lejáratkor, ami száz százalékig nem garantálható minden a programba bekerült cég esetében.
Egy másik jól azonosítható kör, amely az MNB- pénzeső útjába került, az a NER-cégbirodalma. Egyes vélemények szerint az egész kötvényprogram célja épp a NER-cégek terjeszkedését volt hivatott szolgálni, ám a jegybank ezt csak úgy tudta piackonform módon levezényelni, ha ennél jóval szélesebbre tárja a kapukat. Így kerülhettek a programba az arra érdemes és méltó vállalkozások is. Az MNB alig indította el július elsején a kötvényprogramját, néhány napra rá bejelentették, hogy - a korábban Mészáros Lőrinc érdekkörében sorolt, ma már inkább Jászai Gellért tulajdonában álló - 4IG Nyrt. felvásárolja a nála sokkal potensebb T-System Magyarország Zrt-t. A tőkét a felvásárláshoz részben az MNB kötvényprogramjából fedeznék. A tervek 30 milliárd forintos kötvénykibocsátásról szólnak, a jegybank ebből legfeljebb 20 milliárdot állhat – vagyis NER-elit újabb terjeszkedését az adófizetők (is) finanszíroznák.
Míg 4Ig Nyrt. jegybanki feltőkésítése terv, a tőkejuttatás már megtörtént számos más NER cégnél: így a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt.-nél, amelyik 20 milliárdhoz jutott, a benyújtott ajánlat ezt csupán 880 millióval haladta meg. A Szíjj László-féle Duna Aszfalt még ennél is nagyobbat ment – ők 30 milliárdnyi kötvényt bocsájtottak ki. Hasonlóan jól sikerült Mészáros Lőrinc-féle Opus Nyrt. kötvényprogramja: a cég 28,6 milliárdnyi kötvényt akart értékesíteni és pont ennyire volt kereslet a „piacon” a hivatalos hirdetmény szerint. Az MNB nem közli, hogy egy-egy cég papírjaiból mennyit vásárol, ám gyanítható, hogy semmi sem történik véletlenül, ugyanis a szabadpiaci kereskedésben olyan kötvényaukció nagyon ritka (nem létezik), amikor a felajánlott kötvénymennyiség és a benyújtott ajánlatok összege fillérre megegyezik. A piaci aukciókon egy kötvényt vagy túljegyeznek, vagy alul jegyeznek.
