A CIA figyelmeztetésére az ukrán elnök letiltotta az Északi Áramlat felrobbantását, főparancsnoka azonban felülbírálta döntését. A Wall Street Journal a titkosszolgálati akció eddig ismeretlen részleteiről számolt be.
Az Egyesült Államok eddig a legmagasabb szinten sem tudta elérni a kémkedés gyanújával március óta raboskodó riporter szabadon bocsátását.
A vádakat továbbra is nevetségesnek tartják.
A The Wall Street Journal kedden az amerikai vizsgálat előzetes megállapításait ismerő forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy a gép "úgy viselkedett, ahogyan arra a pilótafülkéből kapott utasítást".
A Duna jelenti az új törésvonalat az Európai Unióban, a folyótól keletre fekvő országok egy részében a korrupció és a független intézmények elleni politikai támadások aláássák a jogállamiságot - írta hétfői cikkében a The Wall Street Journal című amerikai politikai-üzleti lap.
Vajon az EU gondja Magyarországgal lesüllyedhet-e a görög vagy a brit típusú patthelyzet szintjére? - tette fel a kérdést vasárnap a The Wall Street Journal internetes kiadásában Simon Nixon azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament a múlt héten rendkívüli ülést tartott annak megvitatására, hogyan viszonyul Magyarország az európai értékekhez.
Izrael állítja, nem igazak azok a sajtóhírek, miszerint kémkedett volna az iráni nukleáris tárgyalások után. Egy illetékes a BBC-nek elmondta, hogy a Wall Street Journal cikke teljességében hamis állításokon alapszik.
Barack Obama majd 4 ezer milliárd dolláros költségvetési tervezetet nyújtott be a Kongresszusnak. Az amerikai elnök a javuló amerikai gazdasági adatok fényében jelentősen emelné a közkiadásokat. A tervezet tartalmazza az elnöki évértékelőkben beígért adóemeléseket, a vállalkozások és a leggazdagabbak megadóztatását. Legtöbb pontját máris elutasították a törvényhozás mindkét házában többségbe került republikánusok.
Úgy indult, mint a tőzsdehírek lapja 1889. július 8-án. Alapítói azok az újságírók voltak, akiknek neve máig összeforrt a pénzpiaci mozgásokkal, és akik egy napi hírlevelet alakítottak át napilappá. Százhuszonöt évvel később a The Wall Street Journal a világ egyik legtekintélyesebb lapja, amely nemcsak pénzügyekben, hanem nemzetközi politikai kérdésekben is mértékadónak számít.
Van, aki sohasem találja a szemüvegét, van, aki nem emlékszik, hova rakta a kulcsait vagy a mobilját. Hogy ne is beszéljünk a parkolók labirintusairól, ahol elkárhozott lélekként bolyongunk, míg rátalálunk kocsinkra.
Mihail Gorbacsov sok ember számára azt a kommunista vezetőt testesíti meg, aki képes volt szembenézni a demokrácia, a nyitottság hiányából fakadó belső bajokkal, a Szovjetunió számára kedvezőtlenül alakuló nemzetközi helyzettel, s bátran a reformok útjára terelte hazáját. Bírálói szerint viszont politikájával a Szovjetunió és a kommunista párt szétesését idézte elő. Évtizedekkel Gorbacsov bukása után, most e bírálatoktól hangos az orosz média.
A malajziai védelmi és közlekedési miniszter cáfolta azt a világsajtót bejárt hírt, miszerint a Dél-kínai tengeren megtalálták a szombaton eltűnt repülőgép roncsainak egy részét. Mintahogy azt az amerikai híresztelést is tévesnek nevezte, amely szerint a boeing még órákig a levegőben volt az után, hogy az irányítótorony elveszítette vele a kapcsolatot.
"Magyarország gulyás-tekintélyuralmi rendszere" címmel egy amerikai kutató arról ír a Wall Street Journalban, hogy Orbán Viktor az egykori bátor reformerből mára a kisszerű nacionalizmus támogatója lett. A Die Prese cikke szerint az osztrák agrárkamara új elnöke azt várja, hogy a magyar választások után lecsillapodik a földügyben kialakult vita Ausztriával. A svájci finanzen.ch pénzügyi portál szerint Magyarországról 2009 óta a GDP 37 százalékának megfelelő tőkét vontak ki a bankok - derül ki a Klubrádió külföldi lapszemléjéből.
Az európai titkosszolgálatok az eddig véltnél jelentősebben együttműködtek egymással a titkosszolgálati információk megszerzésénél és megosztásánál. A brit Guardian értesülései szerint a brit GCHQ titkosszolgálat az internetes kémtechnológia fejlesztése ügyében működött szorosan együtt a német hírszerzéssel, a BND-vel, valamint a francia, a spanyol, és a svéd titkosszolgálattal - derül ki a Guardian cikkéből. Közben Németországban egyre többen követelik, Berlin adjon menedékjogot a kiszivárogtató Edward Snowdennek.
