Az alapítók Charles Dow és Charles Bergstresser újságírók voltak, akikhez csatlakozott harmadikként Edward Jones statisztikus. Ők fektették le az alapjait a mai működő Dow Jones Company szolgálatának, amely a New York-i – vagyis a Wall Street-i – tőzsdeindexről tájékoztatja a világot. 1902-ben – Dow halálakor – Clarence W. Barron újságíró vette meg a lapot 130 ezer dollárért. Akkor a The Wall Street Journal még csak napi 7000 példányban kelt el, 1920-ra azonban már elérte az 50 ezres példányszámot. A hőskor vezetői megteremtették Amerikában a független gazdasági újságírás alapjait. Barron 1928-ban halt meg, egy évvel később azonban a „Fekete Kedd” (1929. október 29), a New York-i tőzsde összeomlása után örökösei eladták a Dow Jones Company-val együtt a bostoni Bancroft-családnak, akik egészen 2007-ig birtokolták. A lap akkor Rupert Murdoch sajtóbirodalmának része lett.
A nagy krach - Fotó: online.wsj.com
A nagy fellendülés a válság után igazán akkor indult be a The Wall Street Journalnál, amikor 1941-ben Bernard Kilgore lett a lap főszerkesztője és ezt a tisztséget 1967-ben bekövetkezetett haláláig megtartotta. Az ő irányítása alatt vált a WSJ Amerika vezető napilapjává, érte el a milliós példányszámot. A lap kezdettől fogva felvállalta a legélesebb politikai és gazdasági vitákat, és vezető szerepet visz az amerikai tényfeltáró újságírásban is. Összesen 34 alkalommal tüntették ki a lapot Pulitzer-díjjal, először 1947-ben, utoljára 2007-ben. Internetes portálja 1996-ban indult be. 2008-ban jelent meg a luxuskiadású The Wall Street Journal Magazine.
A WSJ az elmúlt évtizedekben számos nagy port felvert cikket, cikksorozatot közölt. 1988-ban James B. Stewart hívta fel az ország figyelmét a „bennfentes kereskedelem” törvénytelen gyakorlatára. 1997-ben David Sanford írta meg saját történetét 1982-ben történt HIV-fertőzéséről és gyógykezeléséről, és ennek kapcsán számos cikk jelent meg a lapban az AIDS társadalmi-politikai hatásáról. 2000-ben Jonathan Weil leplezte le a texasi Enron energia-szolgáltató cég üzelmeit. 2001. szeptember 11-én a lap volt az első, amely az első jelentést küldte a terrortámadásról a Dow Jones vonalán. Szerkesztősége súlyos sérüléseket is szenvedett, mivel az Ikertornyok szomszédságában lévő One World Financial Center nevű felhőkarcolóban volt. A terrortámadás után számos riportot közölt a lap az al-Kaidáról és egyik újságírója, Daniel Pearl az életével fizetett bátorságáért: Pakisztánban elrabolták és megölték. 2010-ben a MacDonald’s haragját vívta ki a Journal, miután a világcég dolgozóinak hiányos egészségvédelméről írtak.
9/11 - Fotó: online.wsj.com
Magyarország gyakorta szerepel manapság a The Wall Street Journal on-line kiadásában, mindenekelőtt az Emerging Europe című blogrovatban. Itt az elmúlt hetekben számos cikk jelent meg hazánkról a fővárosi választási törvény megváltoztatásától a Holokauszt-megemlékezéseken át egészen a devizahitelesek problémájáig.
A The Wall Street Journal az évforduló alkalmából honlapján fotókkal, idézetekkel, grafikonokkal és számos videó-összeállítással emlékezett az elmúlt 125 évre, megjelenítve a lap és az Egyesült Államok összefonódó történetét, és mindazokat a nagy eseményeket, amelyek valami módon kihatottak a világ sorsára. Hihetetlen történelmi és médiatörténeti aranybánya, reméljük, hogy tartósan elérhető lesz. Az ajánlóban pedig WSJ on-line szerkesztői szerényen felszólítják az olvasókat, hogy ha kifelejtettek volna valamit, tudassák velük…