A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport a nap folyamán hallgatta meg Junckert.
Kathleen Van Brempt frakcióvezető-helyettes rövid üzenete szerint a luxemburgi jelölt arra is ígéretet tett, hogy a kiküldött, kölcsönzött munkavállalók munkakörülményeit szabályozó uniós irányelv módosításával elejét veszi az úgynevezett szociális dömpingnek.
A szociális dömping abból fakad, hogy egyes vállalatok a tagállamok munkajogi szabályozásainak eltéréseit és a bérkülönbségeket kihasználva olcsóbban foglalkoztatnak Nyugaton Keletről érkezett munkavállalókat, mintha helyieket alkalmaznának.
Az irányelv ezt hivatott meggátolni azáltal, hogy a helyi munkavállalókkal azonos munkakörülményeket igyekszik előírni a más országokból odaküldött dolgozóknak.
Richard Howitt, a brit Munkáspárt politikusa pedig azt osztotta meg a Twitteren, hogy Juncker támogatja a bankokra kivetendő, egyelőre csak az uniós tagállamok kisebb hányada által, úgynevezett megerősített együttműködés keretében megvalósítani tervezett pénzügyi tranzakciós adót, a kiküldött munkavállalók egyenlő bérezését és az egységes minimálbér gondolatát.
Howitt emellett arról is beszámolt, hogy Európa "megbukott" a gazdasági kiigazítás szociális következményeinek kezelésében, valamint, hogy a kiigazító programokat felügyelő, az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló trojkát "le kell cserélni".
A késő délelőtt kezdődött meghallgatáson először Juncker ismertethette elképzeléseit, majd a 191 fős képviselőcsoport tagjaitól kapott kérdéseket. Az államháztartási szabályok betartatása és a befektetések szükségessége mellett szó esett arról is, hogy a képviselők szerint nagyratörőbb célokat kellene kitűznie maga elé az uniónak a megújuló energiatermelés terén.
A szociáldemokrata képviselők azt is felvetették, hogy fel kell lépni az adócsalás ellen, "szociális dimenzióval és költségvetési kapacitással" kell felruházni, kiegészíteni a Gazdasági és Monetáris Uniót, növelni kell a fiatalok képzését, elhelyezkedését szolgálni hivatott, jelenleg 7 évre 6 milliárd euróra tervezett ifjúsági garanciára fordítható keretösszeget, továbbá ezzel összefüggésben 2020 előtt valamikor felül kell vizsgálni az EU hétéves keretköltségvetését. A képviselők emellett Ukrajnáról és Oroszországról is kérdezték Junckert.
A luxemburgi politikust június végén nevezte meg jelöltként az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő Európa Tanács, és akkor válhat a bizottság elnökévé, ha ez Európai Parlament képviselőinek többsége támogatásáról biztosítja az egy hét múlva esedékes strasbourgi szavazáson. Ha ez nem sikerül, az Európai Tanácsnak új jelöltet kell állítania.
Juncker kedden és szerdán az Európai Parlament összes képviselőcsoportjával egyeztet annak érdekében, hogy minél több képviselő támogatását elnyerje.