Nehéz értékelni ezt a 1982-es tévéadaptációt egy olyan kiemelkedő életmű fényében, amely maradandó részévé vált a magyar kultúrának.
Álmomban megkaptam a feladatot, drámát kell írnom, tessék, itt a jelenet. Néhány szavas instrukciót adtak hozzá, ezzel elindultam haza, és reggelre csak a feladat maradt, a részleteket teljesen elfelejtetem.
A január 6-án meghalt, a világszerte elismert Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendezőt a Fiumei úti sírkertben helyezik végső nyugalomra.
A Nobel-díjas író is megemlékezett egykori alkotótársáról, a kedden elhunyt, világszerte elismert magyar filmrendezőről. A The New York Times nekrológja idézi a Népszaváét.
Kevés olyan művész van a világon, aki makulátlan, teljes és lezárt életművel távozik.
A világhírű magyar filmrendező 2018-2019-ben Bécsben dolgozott a hajléktalanok világát bemutató, mindössze négy napig látható különleges alkotásán, amelyben kétszázötven, egzisztenciájától megfosztott ember arcképét lehetett megismerni. Ennek az interjúnak az újraközlésével hajtunk fejet az emléke előtt. – Az a legnagyobb marha, akinek van egy koncepciója, és azt végigviszi – mondta.
„Szeretni kellett. Mert végtelenül szerette az emberben azt, ami a lényege: az emberi méltóságot. (…) Az egyik leghíresebb magyar volt, de volt oka dühösnek lenni a hazájára.” Ezekkel a sorokkal búcsúzott a főpolgármester a világhírű filmrendezőtől.
A világhírű magyar filmrendező 70 éves volt.
Avagy az apokalipszis, mint boldogan éltek, míg meg nem haltak.
A filmrendezőt telefonon értük el. Egy éjszaka alatt elolvasta a Sátántangót, és rögtön tudta, hogy ez egy remekmű.
Krasznahorkai László prózavilágát és életútját mutatja be regényrészleteken, fényképeken és képzőművészeti alkotásokon keresztül a szentendrei MűvészetMalom kiállítása.
Azt is megtudhttuk, hogy az amerikaiak tönkretették a filmművészetet, mivel „agyonvágják” a filmeket.
A fenti idézettel Gryllus Dorka fejezte a beszédét. A szervezők az Európai Bizottságtól kérni fogják, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg az Orbán-kormány intézkedéseit.
A szervezők bejelentésükben közölték, hogy a Kossuth-díjas filmrendező szerint „a Pride a szabadságról szól, ezért érzi úgy, hogy ott a helye az idei megnyitón”.
Csapda, hogy elhisszük, ismét van magyar film, holott sok alkotás kényszerű körülmények közt jön létre.
Az Európai Filmdíj-átadóhoz kapcsolódva szombat délután a Werckmeister harmóniákat mutatták be a berlini Delphi Lux moziban. A vetítés utáni pódiumbeszélgetésen Tarr Béla rendezőt kérdezték.
A Sátántangó, a Werkmeister harmóniák és A torinói ló rendezője a hatodik filmkészítő, aki részesül az elismerésben.
A filmrendező már az egyesült megalakulása előtt kifejezte rokonszenvét a régi SZFE védelmében indult összefogás iránt.
Nem lehet pontosabban szavakba önteni, hogy mit jelentett Jancsó Miklós a filmnek, az embernek.
Van, aki úgy tartja, az irodalom és a film két külön nyelv, más szerint nem hiba a feldolgozás, és akár a magyar sorozatok is hozhatnak újat a jövőben.
A rendező közölte, hogy Novák Emillel mindössze három napot forgattak, a film fő és meghatározó operatőre pedig Medvigy Gábor volt.
Tarr Béla október óta dolgozott Bécsben a hajléktalanok világát bemutató, mindössze négy napig látható különleges alkotásán, amelyben kétszázötven, egzisztenciájától megfosztott ember arcképét lehetett megismerni.
Élükön egy rollkocsissal vonultak a Múzeumi Negyed csarnokába.
„Nem tudom, mi ez. De biztos, hogy nem film, nem kiállítás, nem színház, nem koncert, talán egyfajta vizuális költemény a hiányzó emberekről” – fogalmazott a rendező.
Minden eddiginél több, 59 országból 928 tagot, köztük Tarr Béla rendezőt és Herbai Máté operatőrt is meghívta soraiba az amerikai filmakadémia – írja az MTI.
Tarr Béla veheti át pénteken az Algheróban zajló Szardíniai Filmfesztivál életműdíját.
Díszdoktori címben részesíti május 7-én a Genti Királyi Művészeti Akadémia és Konzervatórium (Royal Academy of Fine Arts & Royal Conservatory Ghent) Tarr Béla filmrendezőt életműve elismeréseként - közölte az intézmény a honlapján (schoolofartsgent.be).
Ötödik alkalommal rendezték meg Bécsben a Let’s Cee közép- és keleteurópai filmfesztivált, amelyen 14o rövid-, dokumentum- és játékfilm szerepelt. A fesztivál nyitófilmje Vranik Roland Az állampolgár című alkotása volt, fődíjat Till Attila: Tiszta szívvel című filmje kapta. A program keretében az érdeklődők megtekinthették Tarr Béla A torinói ló című filmjét, s a filmrendező workshopot tartott.
Az 5. dublini Selyemút Nemzetközi Filmfesztiválon életműdíjat kapott Tarr Béla a hétvégén, és emellett a rendezőt díszdoktorává avatta Írország legrégebbi egyeteme, a Trinity College.
