Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm – mondta lapunknak Tarr Béla azután, hogy kiderült, egykori alkotótársa, Krasznahorkai László kapta 2025-ben az irodalmi Nobel-díjat.
A filmrendezőt – aki Krasznahorkai László több regényéből a Sátántangóból és Az ellenállás melankóliájából is készített filmet, illetve együtt dolgozott vele a legutóbbi filmjéig, a 2011-es A torinói lóig – telefonon értük el. Megkérdeztük tőle azt is, miben segítették Krasznahorkai László szövegei a filmjeit. – Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű – mondta Tarr Béla, aki ezután 1985-ben azonnal megkereste KrasznahorkaiLászlót a regény megfilmesítéséért.
Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat!Krasznahorkai Nobel-díja kapcsán megkérdeztük telefonon feLugossy László képzőművészt is, aki az íróval már több alkalommal alkotott együtt, illetve szerepelt három Tarr Béla filmben is (Sátántangó, Werckmeister harmóniák, A londoni férfi), melyek az író művei alapján készültek. – Most Szentendréről megyek Sárospatakra, kocsiban ülök, és nemrég a szentendrei, régi barátokkal ef Zámbó Istvánnal és Pacsika Rudolffal beszélgettünk egy kávézóban, és nagyon örültünk a hírnek, büszkék vagyunk rá, és gratuláltunk neki, küldtünk is egy közös fotót magunkról e-mailben – mondta lapunknak feLugossy László, hozzátéve, hogy ma találkoztak Szilágyi Zsófia Júliával is, a szentendrei Krasznahorkai-kiállítás kurátorával és neki is gratuláltak, hogy megrendezte a tárlatot.
– Hosszú ideig szomszédok voltunk Szentendrén, ő a Bükkös-patak egyik, én a másik oldalán laktam a hetvenes évek közepétől a kilencvenes évek derekáig. És sokat találkoztunk a Galéria Presszókban és a városi rendezvényeken. Több kiállításomat ő nyitotta meg, például ’89-ben a székesfehérvári Csók István Galériában, illetve később Szentendrén meg Sárospatakon is. Amikor találkoztunk, nemcsak az irodalomról beszélgettünk, hanem zenéről is, mivel jól zongorázott és gitározott is – mondta feLugossy László.
A művész megemlékezett Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült Werckmeister Harmóniák című film nyitójelenetéről is, amelyben ő is szerepelt: ebben a kocsma vendégei eljátsszanak egy napfogyatkozást. – Az elmondások szerint ez a jelenet még Susan Sontagnak is tetszett – mondta feLugossy László.
Meglepett a hír, még akkor is, hogy folyton az esélyesek közt emlegettük Krasznahorkait. Ritka, hogy magyar eredményekre külföldön felfigyelnek, ez pedig egy kis nemzetnek nagyot jelent – mondta lapunknak Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténész, a szentendrei Krasznahorkai-tárlat kurátora. – Szerintem azért ilyen világhírű, mert sokféle témával foglalkozik, ami nem horgonyozza le Magyarországon, másfelől bár a mai irodalomban nem az a tendencia, hogy általánosabb, univerzálisabb témák kerüljenek elő, úgy látszik, mégis van erre olvasói igény. Ezért is gondolom, hogy nagyobb figyelmet tud generálni – véli az irodalomtörténész.
