Nem az ingyentermék számolja fel a menstruációs szegénységet

Tabukat döntöget az, aki a menstruációs szegénység témájáról beszél. Holott a harmadik világ országaihoz társított jelenség a legfejlettebb tájakon is létezik, és ezzel a kutatók is csak pár évtizede szembesültek. Az állam a civilekkel és az egyházakkal végezteti el a munka egy részét, de valójában nem szándéka és nem is érdeke, hogy felszámolja a szegénységet, amelynek csak egyetlen eleme, hogy van-e egy nőnek higiéniai terméke. A legutóbbi árrésstop apropóján sem gondolt a Fidesz-kormány erre a társadalmi rétegre és termékkörre. Szirbik Gabriella szociológus szavaiból az derült ki számunkra, hogy ha nem komplexen kezelik a jelenséget, értelmetlen volna akár az is, ha ingyen járna az ilyen holmi.

„Ahhoz, hogy valódi sikert lehessen elérni a kényszergyógykezelt betegek körében, komplex pszichorehabilitációra lenne szükség”

Valódi büntetés-e a kényszergyógykezelés, vagy csak a leleményes bűnelkövetők kibúvója? Valóban megúszhatják-e azok, akiket beutalnak az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI)? A nagyközönség addig képes követni a történetüket, míg esetleg megszületik a kényszer-gyógykezelésükről szóló ítélet. De mi történik velük miután rájuk zárul az IMEI ajtaja? Erről beszélgettünk Bacsák Dániel szociológus, kriminológussal.

Elhunyt Tamás Pál

A Társadalomtudományi Kutatóintézet Szociológiai Intézetének professzor emeritusa, egyetemi doktor hosszan tartó, súlyos betegség után szerda este hunyt el.

„Sokfajta módon lehet férfinak vagy nőnek lenni” – Genderelméletről csak a tudatlanok beszélnek

„Kértem, hogy végezzenek tanulmányokat korunk e csúnya ideológiájáról, amely eltörli a különbségeket, és mindent egyformává tesz” – nyilatkozta nemrégiben egy vatikáni konferencián Ferenc pápa a gendertudományokról. Ebben sikerült közös nevezőre jutnia a magyar kormánnyal. „A gender – a marxizmus-leninizmushoz hasonlóan – inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak” – jelentette ki Rétvári Bence még 2017-ben, és később meg is szüntették az egyetemi gender szakot. Aki diplomát vagy doktori fokozatot akar szerezni gendertudományból, mehet Szerbiába, vagy megelégszik azzal, hogy mondjuk szociológusként foglalkozik a témával. Mi ez a görcsös riadalom? Nem mindannyiunk által megélt, létező jelenség, hogy a társadalom a nemek mellé meghatározott szerepeket, normákat rendel, amelyben sok más mellett hierarchikus viszony is kifejeződik? Gregor Anikó szociológust, az ELTE egyetemi docensét kérdeztük az őrült idegenkedés okairól, a társadalmi nem kutatásának valós céljairól.

Kultúra mint élő eszköz

Kultúrával, művészettel ugyan nem lehet megoldani súlyos szociális problémákat, de a társadalmi változás elképzelhetetlen kultúra nélkül. Idén második alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Szocio-Kraft Konferenciát, amelyen arról esett szó, hogy miként válhat a kultúra a társadalmi integráció, a közösségfejlesztés, a szolidaritás élő eszközévé, illetve hogyan szólhat mindannyiunkhoz, a nagycsaládosoktól a hajléktalanokon át a fogyatékkal élőkig. A tapasztalatokról Galambos Katalin, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) kutatója beszélt a Visszhangnak.

Azokat, akik nem kattintanak, ősszel ki fogják kérdezni Magyarországon

Az itt élő külföldiek és az egy évnél rövidebb ideje külföldön élő magyarok is „láthatóak” lesznek az őszi népszámláláson. A 12 éve tartó konzervatív kormányzás ellenére a lapunknak nyilatkozó szociológus nem számít a vallásosok arányának jelentős változására.

Ne a civilektől várjuk, hogy megdöntsék a rendszert, a túlzott elvárások felőrölhetik a mozgalmakat

A hazai demokratikus oldal, főleg a választási kudarcok után, hajlamos a civil szervezetektől várni a politikai megújulást. Figyelmen kívül hagyva a szféra sajátos társadalmi szerepét, feladatainak, világnézeti irányultságának tarkaságát. Milyen reális lehetőségeik vannak a civileknek a közéletben? Gerő Márton szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszéke és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa hosszú ideje tanulmányozza a hazai civil szféra szerkezetét, működését. Tőle kértünk útmutatót civil társadalmunk világába.

Háborúból az új normalitás felé: a válság lehetőség a fejlődésre

Hat hete támadta meg az orosz hadsereg Ukrajnát. Mindenki azt gondolta, még az oroszok is, hogy ennyi idő alatt már véget ér a háború. Ukrajna megtámadása főleg az ukránok számára traumatikus tapasztalat, de a szomszédos országokban is sokan féltik az életüket, s világszerte félnek az atomháborútól. Mit okoz ez a bizonytalanság és félelem, és hogyan alakul át ezáltal az állam és a civilek viszonya a mai modern társadalmakban? Milyen fejlődési lehetőségeket hordoz ez a válság? – erről beszélgetett Hartmut Rosa szociológus és Vajda Mihály filozófus a Goethe Intézet Wohzimmerdebatten online beszélgetéssorozatában, melyből összefoglalót közlünk.

Változást akarnak, nem virágot – A nők teherbírása végéhez közeledik

Gondoskodnak, tehát vagyunk: a nők nem csak a láthatatlan, reproduktív házimunka oroszlánrészét végzik, hogy legyen meleg étel az asztalon és tiszta ruha a szekrényben, de az érzelmi munkát is, ami kisebb szinten a családjuk, magasabb szinten az egész társadalom jólétét, mentális egészségét megteremti. A kormány egyszerre tagadja meg tőlük a segítséget (az önkormányzatok kivéreztetésével duplán is), és dönti rájuk a szociális ellátórendszerek, az oktatás, az egészségügy életben tartásának lehetetlen terhét. A pandémiát is végig vitték a vállukon, a gyerekek tanításától az idősek, betegek gondozásáig, nagyobb arányban kiesve az oktatásból és a munkaerőpiacból, mint eddig valaha, most pedig ott állnak a háborús és menekültválság frontvonalában. Téves azt gondolni, hogy a teherbírásuk kimeríthetetlen. A nőnapi köszöntéseket bár sokan udvariasan fogadják, végéhez közeledik az erejük, virágok helyett változást akarnak.

Hamarosan tömegek kapnak résznyugdíjat vagy azt se

A Fidesz úgy hiszi, ha minimálisra szűkíti az ellátásokat, rá tudja kényszeríteni az embereket, hogy dolgozzanak - mondta Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője. A nyugdíjrendszer most még fenntartható, de azon az áron, hogy eltávolították belőle „problémás” elemeket.

Elhunyt Gazsó Ferenc

Mítoszok, a zsidók mások szemében

A Szombat folyóirat szervezésében új sorozat indul a Bálint Házban A zsidók a mások szemében címmel. A kéthetente szerdánként 18 órakor kezdődő előadásokon Gadó János szociológus, a Szombat szerkesztője néhány történeti és mai példán tekinti át a zsidókat övező mítoszokat és megpróbál a hallgatókkal együtt gondolkodva leásni a gyökerek felé.

"Aggodalom Európában a jogállamot kiüresítő populista miniszterelnök miatt"

Helyénvaló az Európai Unió léte, az európai egyesülés, de nehézséget okoz, hogy az elmúlt évek válságkezelése jogos félelmet ébresztett az emberekben a nemzetek feletti paternalizmustól - mondta Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen csütörtökön tartott előadásában Magyarországot is bírálta.

Ha nincs munka, nem marad, csak a bűnözés

Ha a rend fenntartására a büntetés a fő eszköz, akkor kiürül a társadalmi összetartozás értelme, az egyre szegényebbek számára pedig lehetetlenné válik a civilizációs normák betartása - mondja Ferge Zsuzsa. A szociológus szerint a Fidesz célja a társadalom egésze fölötti teljes uralom, ehhez alkalmazzák eszközként a megfélemlítést. A 2014-es választásra lelke mélyén a csodát várja, bár a kormánynak majdnem korlátlan szabadsága van az eredmények alakításában.