„Úgy tudnak ránk nézni, mintha a Marsról jöttünk volna” – Magyarország nem az a hely, ahol egy fogyatékkal élő emberre könnyű létezés vár

És nem csak az „építsünk középosztályt, és a javakból bőven lecsorog a leszakadókhoz” politikája miatt, bár ez a szemlélet sem segíti a nélkülözésben élők vagy a kitettség miatt koldusbotra jutók mindennapjait. A közjó kreatív értelmezése-csatornázása a távoli jövőbe tolta a lecsorgásszisztémának nemcsak a sikerét, de az elviselhetőségét is. Ezekhez mérhető csapás (a szakpolitikától nem függetlenül) a szolidaritást és az érzékenyítést szitokszóvá alacsonyító felfogás is, ami az intézményekben nem egyszer sajtóhírré fajuló állapotokat eredményez, a köztereken pedig megvető pillantásokat emel társadalmilag elfogadott rangra. A „miért nem a négy fal között csinálják a sérültséget?” polgártársi rosszallásaival néhol azért dacolnak. Barcson egy fotókiállítás megy szembe a sztereotípiákkal, látszani engedi ezeket a hétköznapi hős családokat, és nem is akárhogy: a fekete-fehér nagyításokon autista és Down-szindromás gyerekek mókáznak a szüleikkel. A megnyitón vagy másfél százan örültek egymásnak, épek-szépek, könyvári könyvek közt. Az idén 45 éves Szivárvány gyógypedagógiai intézmény telt házas seregszemléjén is párás tekintetek meredtek a színpadra, a „mégsem reménytelen ország” érzését plántálva.

Szuperhős szülők harca a gyermekeik emberhez méltó életéért

Kacifántosok, Zugolyda, Zugfickók – mintha Lázár Ervin meséiben olvasnánk ezeket a furcsán kedves kifejezéseket, miközben Réber László zseniális rajzait nézegetnénk, holott egyáltalán nem képzelet szülte módon mesés és vidám a történet, amit e szavak rejtenek. A Völgyzugolyház az intézményi rendszerből kieső, súlyosan és halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási alternatívája. Olyanoké, akik velük született betegségeik miatt az átlagtól eltérő módon fejlődnek, speciális szükségletekkel élnek. Ezek a gyerekek jelen oktatási intézményekbe – rendszerszintű hiányosság miatt – nem integrálhatók, így komplex fejlesztésüket és teljes körű nappali ellátásukat a Völgyzugolyház munkatársai biztosítják.

Iskolakezdés kihívásokkal

Augusztus vége, szeptember eleje egy varázslatos, izgatott várakozással teli időszak mind a szülők, mind pedig a gyermekek számára, hiszen a hosszú nyári szünet után elkezdődik az iskola. De ez az időszak több láthatatlan kihívást is hordoz magában, amit nem mindenki visel el könnyedén. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol az anyagi és mentális terhek jelentős nyomást gyakorolnak a családokra.

Míves műalkotások, és még jobban is tanulnak

Ha belegondolunk abba, milyen típusú felnőtteket szeretnénk látni a nem is oly távoli jövőben, akkor olyanokra gondolunk, akik felemelik és dinamikusan, felelősséggel mozgatják a társadalmunkat, akik képesek az együttműködésre, akik tudnak kapcsolódni egymáshoz, akik magas érzelmi intelligenciával felelősen, perspektivikusan gondolkodnak. Ezek a kompetenciák vezérlik a MUS-E (Musique-Europe) Művészet az iskolában összművészeti nevelési programot, amely harmincadik éve elérhető a magyar iskolák s benne a 6–11 éves nehéz sorsú, beilleszkedési, viselkedési és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelést igénylő gyermekek számára is.

Nem engedi a kormányhivatal, hogy Iványi Gábor szegedi iskolája más néven, alapítványi formában újraindulhasson

A kérelmet már többször elutasították, pedig bizonyítható, hogy nagy szükség lenne rá.

Mi nem hasbeszéd? - Papp-Zakor Ilkával hangokról, társakról

Legújabb regényében a Németországot is megjárt hasbeszélő Zoltánról, valamint autista gyermeke, Tomi és az albérlőtárs óvónő, Vera életéről és mikroközösségéről olvashatunk. Miközben feltárulnak a hasbeszélés mint művészeti ág rejtelmei, egymás megértésének nehézségeiről is olvashatunk. A hasbeszélő visszhangot keres szerzőjével, Papp-Zakor Ilkával a hasbeszélés kultúrtörténetéről, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekekről is beszélgettünk.

„El tudják képzelni, mit jelent egy autista gyerekkel iskolát keresni?”

A kormányhivatal a meghirdetett iskolakezdés előtt néhány nappal döntött úgy, hogy a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium köztartozásaira hivatkozva „a gyerekek érdekében” megvonja az Iványi Gáborhoz köthető intézmény oktatási engedélyét.

„Eddig nagyjából hárman jelezték, hogy átvették a gyerekét, harmincan pedig azt, hogy nem" - A szülők még bíznak abban, hogy Iványi Gáborék iskolája visszakapja az engedélyét

A gyerekek tíz százalékának sikerült máshol helyet találni Szegeden, ahol egy munkanappal a tanévkezdés előtt, múlt pénteken derült ki: be kell zárni Iványiék ottani iskoláját. Oda többségében speciális nevelési igényű gyerekek jártak, őket aligha veszik fel más intézménybe.

Bűz és szakemberhiány - Tarthatatlan állapotok uralkodnak a gyógypedagógiákon, az ombudsman nem reagál

A Pedagógusok Szakszervezete vizsgálatot sürget.

Egy ütős iskola, ahol érzésből játszanak és a zene által fejlődnek a fiatalok

A Budai Dobiskolában nem szükséges az előzetes zenei tudás, a fiatalok csak beülnek a dobok mögé, kezükbe veszik az ütőt, és játszanak. Gál Dániel dobtanár úgy véli, elsősorban a zenélés szeretetét kell átérezniük a diákoknak, hisz anélkül úgysem lehet valakiből profi. Ő maga is így kezdte: gyerekként a szülei gospelkoncertekre vitték, melyeken leginkább a színpad hátterében doboló zenész kötötte le. Nem kellett sok, hogy megvegyék neki a saját szerelését. Dobiskolájában autista, hiperaktív és más sajátos nevelési igényű gyermekeket is tanít, számukra a dobolás egyben fejlesztés és terápia.

Egyre több SNI-s gyerek marad ellátatlan, több megyében is csak 8-9 gyógypedagógus jut száz iskolásra

A többéves gyakorlattal és speciális tudással rendelkező szakemberek egy ebben a körben átlagosnak tekinthető 312 ezer forintos bruttó fizetésért nem maradnak a pályán.

Megugrott a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, ám óriási a hiány gyógypedagógusokból

A szakszerű ellátást egyre nehezebb biztosítani.