Legalább 14-15 ezer gyógypedagógusra lenne szükség az országban – állította lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, miután kiderült, jelenleg 9999 szakembert foglalkoztatnak ilyen beosztásban a hazai köznevelési és szakképző intézményekben.
Totyik Tamás ismeretei szerint például Hajdú-Biharban a megyei pedagógiai szakszolgálatnál az álláshelyek harmada betöltetlen. A gyógypedagógusokra, konduktorokra vonatkozó országos adatokat Ungár Péter, az LMP társelnöke és parlamenti frakcióvezetője sokadszor kérte ki az oktatásért felelős tárcától, most épp a Belügyminisztériumtól (BM), de a válaszban most először adta ki a kormány, hogy milyen az ellátottság megyei bontásban. A lista alapján a száz sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekre jutó gyógypedagógusok száma Bácsban, Békésben és Heves megyében a legalacsonyabb. Ezekben a térségekben
csak 8-9 szakember jut száz iskolásra, míg Komárom-Esztergom megyében 14, Tolnában 13, a fővárosban pedig 20.
Ez utóbbi adat azonban nem jelenti azt, hogy Budapesten ennyien tudnak munkát végezni a gyerekek fejlesztésében, mert közülük nagyon sokan az iskolaérettség megállapításához szükséges szakértői vizsgálatokat végzik.
Az LMP parlamenti frakcióvezetője arról számolt be lapunknak, hogy országjárása során azt tapasztalta, a vidéki Magyarország nagy része ellátatlan, a tízezer fős vagy annál kisebb településeken nem kapnak meg minden szükséges fejlesztést az erre szoruló gyerekek. A gyógypedagógusok létszáma ugyan nagyjából egy szinten, tízezer fő körül van egy ideje, de közben az SNI-s gyermekek száma rohamosan emelkedik, a szaporodó feladatokkal nem tudnak lépést tartani a pedagógusok. A KSH adatai szerint
a 2001-2002-es tanévben még csak 58 és félezer diák tartozott a sajátos nevelési igényű körbe, a 2021-2022-es tavalyi iskolaévben azonban már 97,2 ezer ilyen tanulót írtak össze.
A PSZ alelnöke úgy látja, ma már nem is mindig rögzítik, heti hány órában szorul fejlesztésre egy gyermek, mert a gyógypedagógusok óraszáma sehogy nem elég az ellátásukra.
– Mindaz, ami miatt a pedagógusok most tiltakoznak, halmozottan igaz a gyógypedagógusokra, akiknek az általános tanítóknál, tanároknál is nagyobb a terhelésük, a fizetésük pedig „dermesztően tragikus
– hangsúlyozta a Népszavának nyilatkozva Ungár Péter. Szerinte a kérdést már csak azért is nemzeti ügyként, kiemelten kellene kezelni, mert Magyarországon nagy hagyománya van a gyógypedagógiának, nemzetközi szinten is az elsők között voltunk az intézményrendszer kiépítésében.
Totyik Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy
a többéves gyakorlattal és speciális tudással rendelkező szakemberek egy ebben a körben átlagosnak tekinthető 312 ezer forintos bruttó fizetésért nem maradnak a pályán,
alapvetően ez a magyarázat a létszámhiányra.
Az LMP frakcióvezetője és társelnöke már 2020-ban is próbált adatokat szerezni a gyógypedagógusi ellátottságról és a betöltetlen álláshelyekről, ám akkor erre nem kapott feleletet, most pedig azt nem árulta el neki a közoktatás új gazdája, a BM, hogy hány gyógypedagógust képeznek az országban. Ungár Péter szerint az adatokkal való ilyen játszadozás nem meglepő, de teljesen értelmetlen, hiszen két éve még kiadták, hogy 4437 diák tanulta a szakmát valamelyik egyetemen alapképzésben, 218 hallgató mesterképzésen, szakirányú továbbképzésben pedig 271 diák vett részt, s nagyon nagy eltérés ettől most sem valószínű. Ráadásul nem is az egyetemi képzéssel van baj, hanem azzal, hogy a diploma megszerzése után az általános pedagógusokhoz hasonlóan sokan elhagyják a pályát a megalázóan alacsony fizetések miatt.
A létszámhiány mértéke azonban nem derült ki a képviselő közérdekű adatigénylése nyomán. A minisztérium így válaszolt neki:
„A köznevelési rendszerben a korábbi egységes álláshely-alapú létszámgazdálkodás megszűnt, ezért a BM nem rendelkezik statisztikai adatokkal a betöltetlen álláshelyekről”.
A közigállás.hu portálon jelenleg 176 gyógypedagógust keresnek.
Nem szerveznek sztrájkot
Több hír is megjelent az utóbbi napokban arról, hogy egyes megyei pedagógiai szakszolgálatoknál sok gyógypedagógus, logopédus és konduktor csatlakozott a pedagógusok sztrájkjához. A megszólalók kiemelték, hogy nagyon kevesen vannak, az igényeket nem tudják kiszolgálni, sok sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek nem kapja meg a szükséges fejlesztéseket. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke ugyanakkor azt hangsúlyozta lapunknak: a sztrájktörvény veszélyhelyzettel összefüggő szigorítása és az ilyen gyermeket nevelő szülők tehermentesítése miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) együtt hoztak döntést arról, hogy a súlyos állapotban lévő gyerekeket, például autistákat ellátó intézményekben az ott dolgozók jogos bérkövetelése ellenére sem mozgósítanak.
