A program elnevezése nemcsak a zenére és Európára utal, hanem a művészeknek ihletet adó múzsát is jelenti, koncepciója a neves hegedűművész és humanista gondolkodó, Yehudi Menuhin nevéhez fűződik. A program történetéről, a gyerekek kreatív neveléséről, a művészet szerepéről, az iskola és a tanulás változó karakteréről Tímár Andort kérdezem. A MUS-E Magyarország Közhasznú Egyesület elnöke azt meséli, számára meghatározó élmény volt, amikor 1996 nyarán Menuhin szorgalmazására létrejött egy találkozó, amelyre a programban részt vevő összes pedagógus, művész és szervező összegyűlt Európa minden tájáról. Egy hetet töltöttek együtt Budapesten, és megosztották tapasztalataikat a programról.
Menuhin mester hatása
„Nagy hatást gyakorolt rám a mester – emlékszik Tímár Andor. – Rávilágított, hogy általában véve mi a felelőssége egy művésznek, milyen szerepet tölt be a társadalomban, és mit lehet kezdeni azzal, hogy valaki művész. Olyan friss és új szemléletet mutatott, ami igazán mostanában kezd tudatosodni, elterjedni a világon.
Menuhin a saját korát megelőző gondolkodó volt. Erősen hagyatkozott a kodályi hagyományokra, a magyar művész gondolatiságára, ugyanakkor azt vallotta, kiemelkedő jelentőségű a jelenben élés, más szóval az azóta divatossá vált mindfullness és a kompetencialapú oktatás, valamint a felelősség vállalása önmagunkért és egymásért. Szerinte meghatározza a jövőnket az, hogy mit teszünk egymással, hogyan beszélünk, milyen kapcsolódásaink vannak. Menuhin egyáltalán nem volt elfogult, az volt benne a fantasztikus, hogy nemcsak a zenét mint művészeti formát tartotta képesnek erre, hanem a művészet összes többi ágát is. Szavai azóta is visszacsengenek, és áldást hoznak a programra.”
Az 1994–95-ös tanév volt a MUS-E első nemzetközi tanéve. Akkor kilenc európai ország kilenc városában, kilenc iskola kilenc osztályában indult a művészeti program kísérleti jelleggel.
A komplexitása abban rejlik, hogy egyszerre van szociális, pedagógiai és művészeti-kulturális vetülete. Szociális, mert az igénybe vett eszközrendszerrel a társadalomra kívánnak hatni, hogy a gyerekek könnyebben megtalálják szerepüket a társadalomban, jobban kézben tudják tartani és alakítani a saját sorsukat. Nevelési, mert információdömping helyett kompetenciaalapú tudást adnak a gyerekek kezébe – ez az edukációs része az általuk végzett élménypedagógia-folyamatnak. A művészeti részében a kicsik elsajátítják, hogyan tudják megőrizni a maguk identitását, kreatív módon kialakítani a gondolataik eredetiségét, és érzékenyen, teremtő erővel gondolkozni, együttműködve osztálytársaikkal. A művészek pedig a gyerekekkel együtt gyakorolják a hivatásukat összművészeti projektként. Ez az új kulturális megnyilvánulás reflektál a mára, eltöpreng rajta, és co-kreatív (közös alkotói) folyamatokat generál.
Művészi kapcsolódás
Az összetett folyamat kialakításához szükség volt egy érzékeny művészszemre. Gubinecz Ákos 2018-ban művészként csatlakozott a MUS-E programhoz. Az ő feladata az iskolákkal való kapcsolattartás is. „Kivétel nélkül szerencsés egymásra találásokról beszélhetünk – értékel a zeneművész. – Jellemzően organikusan változik a művészcsapat összetétele, de kapcsolatban állunk több művészeti felsőoktatási intézménnyel, tartunk kurzusheteket. A végzősök közül rendre többeket megérint a program, és csatlakoznak hozzánk. Egyebek között ily módon biztosítjuk az utánpótlást, de érett, kiforrott művészek is gyakran bekapcsolódnak a munkába egy-egy tanévre. Elsősorban megyeszékhelyekben gondolkodunk, mert a pezsgő művészeti élet elsősorban ezekre jellemző, de szeretnénk a kisebb településeket is elérni – éppen a program szociális érzékenysége miatt. Új városban jellemzően akkor indulunk, amikor látjuk a helyi finanszírozás lehetőségét. Megkeressük az érintett tankerületet, és ők ajánlják ki az iskoláknak a programot, ebben a tanévben éppen Pécs-Vasason. Hosszú távú terveink között szerepel, hogy országos szinten működtessük a programot.”
Az indulás kritériuma, hogy jelentős számban és meghatározó részben legyenek szociálisan rászoruló, tanulási nehézségekkel, viselkedési problémákkal küzdő gyerekek az iskolában, osztályban. Ezután az iskola pályázik, és az egyesület rászorultság alapján dönt a részvétel lehetőségéről. Amint megvan a befogadó közeg, a helyi művészek körében teszik közzé a felhívást, így kiderül, ki az, aki akar és tud csatlakozni a programhoz. A célkitűzés az, hogy legalább három évet, de ideális esetben akár az egész alsó tagozatos időszakot is együtt tudják tölteni a gyerekekkel. Az összművészeti program fókuszában azért az alsó tagozatosok állnak, mert gyermekkorban ez a leginkább fogékony időszak.
A beiskolázás nagy fordulat a gyermek életében, akkor mintha kitágulna a tudata, egy valóban új világ nyílik meg előtte, ahol az ismeret, a fejlődés egyre tudatosabb szintre kerül.
Az addigi minták, példák lecserélődnek a gyermek preferenciájának, személyiségének megfelelően. Ebben nem az az érdekes, hogy ezek a minták egyfélék legyenek, hanem hogy a gyermek megtapasztalja: mindig van alternatíva, amelynek kiválasztásában saját felelőssége van, és hogy tudnak teremtően, felelősen, érzékenyen működni. Emiatt a résztvevők másként viselkednek, másként kapcsolódnak egymáshoz, mint a normál osztályokban.
„Nemcsak a viselkedésük más, javul az együttműködési, egyben a tanulási készségük, az intelligenciahányadosuk könnyebben változik
– mondja Tímár Andor. – Az összehasonlító hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a MUS-E-s gyerekek jobban szeretnek iskolába járni, és jobban érzik magukat az osztályban, pszichésen nagyobb biztonságban érzik magukat, jobbak a tanulmányi eredményeik, és vidámabbak az évfolyamtársaiknál. Összességében jobb a magaviseletük, az erőszak is másképpen csatornázódik, és ezeknek komoly társadalomformáló szerepe van. Bizonyos térségek iskoláiban kifejezetten gond a hiányzás, mert a szülők nem járatják iskolába a gyerekeiket. Márpedig ha a szülő nem tartja fontosnak ezt, a gyermek jövőbeni esélyei jelentősen csökkennek. A programunk vonzó az ilyen családból érkező gyerekek számára, bent tartja őket az iskolában. További előnye a hosszú távú művészeti nevelésnek, hogy kevesebbet buknak a gyerekek, mert másképpen tanulnak, és másképpen rögzítik azt, amit megtanultak. Ez igaz a számtan-, nyelvtan-, olvasás- vagy bármilyen más tanórára. Az egykori MUS-E-s gyermek felnőtt korában valószínűleg nem emlékszik majd pontosan, hogy mit csinált egy-egy művészeti foglalkozáson, de hogy miként áll az elakadásaihoz, a döntéseihez, más emberekhez, azt nagymértékben tudjuk befolyásolni.”
Tanévzárás bemutatókkal
A program az iskolák és a gyerekek számára térítésmentes, beépül az órarendbe, mert ez nem egy különóra, és nem is szakkör. Az osztályokban egész tanévben, heti rendszerességgel folyik a gyakorlati munka.
„A gyerekek év elején, a művésztanárokkal közösen meghatározzák, milyen produkciót hoznak létre, vagy milyen művészeti alkotást szeretnének elkészíteni
– meséli Gubinecz Ákos. – Ez lehet színdarab, képzőművészeti vagy akár zenéhez kapcsolódó alkotás, kiállítás. Az órákon a megadott művészeti ág eszközrendszerével dolgoznak. A művészpáros (például festőművész és zenész) vezetésével indulnak el a megvalósítás útján, egész évben dolgoznak a tanórákon, év végén pedig bemutatják a produktumot, ami kiállítás, táncbemutató vagy egy színpadi előadás lehet.”
A művész autonóm, nincs pontos órarendi előírás, hiszen egy kreatív alkotófolyamatot visznek végig együtt, az osztályt vezető pedagógussal összhangban.
Ez annál is fontosabb, mert a munka illeszkedik a tantervhez, szorosan együttműködve alkotják meg a tematikát, kidolgozzák a vezérfonalat. Az év végi bemutatók jól példázzák, hogyan lehet létrehozni egy olyan közös alkotást, amely mind a gyermekeket, mind a pedagógusokat és a művészeket a jelenben inspirálja, és minden érintett számára aktuális témákat dolgoz fel.Tímár Andor szerint azért is kiemelt jelentőségű, hogy mindvégig a közös és egyéni fejlődés, a tanulás és a tapasztalatszerzés marad a fókuszban, mert a programban részt vevő kisiskolások általában ingerszegény környezetben, kirekesztettségben, sokszor erőszakos körülmények között élik a mindennapjaikat. „Ezekre a problémákra reagál a MUS-E a művészetek gyakorlásának eszközrendszerével, illeszkedve a normál iskolai tanmenethez, ezzel perspektívát nyújtva a programban részt vevő kisdiákoknak, hogy egy sikeresebb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb és igazságosabb jövő lehessen az osztályrészük.”
