Meg kell tanulnunk látni

Mindössze nyolcvan példányban jelent meg Günther Uecker német képzőművész Vom Licht című művészkönyve. Egyet a New York-i Modern Művészeti Múzeum őriz, egy pedig a békásmegyeri evangélikus templomban látható augusztus 31-ig, a tárlat kurátora, Marghescuné Hunor Mária műgyűjtő jóvoltából.

Hús, szilikon, önarckép

A LOKART csendes, de vonzó esemény, nem a botrányra építünk – mondja Fekete Valéria esztéta, a ZsÖK Vizuális Művészeti Centrum vezetője, a LOKART alapítója. Az idei rendezvény „Az én testem, az én váram” mottóval olyan kérdéseket tesz fel, mint hogy hol ér véget az én és hol kezdődik a test.

Víziók a Hegyvidéken

A Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep a főváros legrégebb óta, folyamatosan működő művésztelepe.

Míves műalkotások, és még jobban is tanulnak

Ha belegondolunk abba, milyen típusú felnőtteket szeretnénk látni a nem is oly távoli jövőben, akkor olyanokra gondolunk, akik felemelik és dinamikusan, felelősséggel mozgatják a társadalmunkat, akik képesek az együttműködésre, akik tudnak kapcsolódni egymáshoz, akik magas érzelmi intelligenciával felelősen, perspektivikusan gondolkodnak. Ezek a kompetenciák vezérlik a MUS-E (Musique-Europe) Művészet az iskolában összművészeti nevelési programot, amely harmincadik éve elérhető a magyar iskolák s benne a 6–11 éves nehéz sorsú, beilleszkedési, viselkedési és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelést igénylő gyermekek számára is.

Nagyszabású kiállításra készül Barabási Albert-László, aki nemrég bemutatta a legújabb, számokból felépülő festményeit

Számsorként létezni.

Háttérbe szorított mester

Vincent van Gogh közel hatvan éve van hatással Anselm Kiefer művészetére. Ennek ellenére első közös londoni kiállításukon Van Gogh képei eltörpülnek a német festő monumentális vásznai mellett.

Szárnyalás és nehézkedés

Kőszegen július 20-ig tart a Köz-játék Fesztivál, színházi bemutatókkal, gyerek- és zenei programokkal, kiállítással várják azokat, akik a művészetben kifejezhető közjátékokra is kíváncsiak.

Modem-idők: a kortárs felkarolása

Négy éve vezeti Vizi Katalin a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központot, amely Magyarország egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti színtere. Az ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, melyek az erősségeik, mi a helyzet a vidéki múzeumokkal, és hogyan működnek együtt a helyi önkormányzattal.

Ami nem látható, de megtapasztalható – Nádler István évtizedek óta keresi a transzcendenst a festészetben

 Rezonancia címmel nyílt meg új kiállítása a balatonfüredi Vaszary Galériában.

Közösségben működve, hangyaszorgalommal

A Józsefvárosban, a Baross utca 32. alatt működő ArtEnto Ökocentrum hangyatematikájú kiállítással és programsorozattal ünnepli a második születésnapját. Az eseményen a látogatók több hangyafajjal is megismerkedhetnek, illetve kiderül az is, hogy mi, emberek mit tanulhatunk tőlük.

A gyermekrajzok világa és a régmúlt komputergrafikája elevenedik meg Szabó Lobot Balázs 8-BIT című kiállításán

Felszabadult játék a vásznon.

Varázslat egy japán pavilonban

A kánikula sem tántorított el attól, hogy megnézzem Siraisi Juko Brief Encounter – Gazebo című kiállítását a Molnár Ani Galéria am projects terében. A japán képzőművésznő installációja mellett néhány festményét is láthatjuk a galéria Finom gesztusok, erős struktúrák cím csoportos tárlatán.

Nem minden szuperhős rovar

Én meglévő dolgokat szedek szét, aztán másképp rakom azokat össze. A művészetem lényegében erről szól. Bármit is csinálok, ezt a módszert alkalmazom – vallja Szöllősi Géza, akit a képzőművészet iránt érdeklődők az eltorzított állatpreparátumairól és a rovarokból összeállított szobrairól ismerhetnek.

„Ez egy békés hely, az emberek jó kedélyűek és nyugisak meg totál konstruktívak”

Ferencz Dániel festőművész 2016-ban, 28 évesen költözött Berlinbe, ahol azóta új életet él. Nemcsak a város multikulti környezete nyűgözi le, de a számos kiállításmegnyitó és művészeknek szóló megannyi lehetőség. Az alkotó a berlini tapasztalatairól és saját életútjáról mesélt.

Kísérletezés és közösségépítés

Független művészek szervezték, közösségi adománygyűjtésből: június 14–15-én újra megrendezik az Under500 fesztivált, amely a nyitottságot, a formai átjárhatóságot és az önkifejezés teljes szabadságát képviseli. A fesztivál az elmúlt öt évben a műfaji határokon átívelő produkciók fontos platformjává vált, a hangsúly az idén is a kísérletezésen és a közösségépítésen van.

Úszkálnak a rajzokban

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Halisten Stúdió nevű grafikai műhely, melynek öt tagjától számos illusztrációt, plakátot és arculattervet nézhetünk meg a budapesti Telep Galériában.

„Amit akart, megszerezte magának” – Interjú a dédunokával Tamara de Lempickáról, akinek a hamvait sem tudták szétszórni dráma nélkül

A Népszavának nyilatkozott Marisa de Lempicka, az art deco stílusáról ismert Tamara de Lempicka dédunokája, aki a náci fenyegetés elől menekült, hogy aztán a képzőművészet csúcsaira jusson. Nemrég a túlélés művészete címmel vetítettek dokumentumfilmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Szeme a trendeken

Petrányi Zsolt művészettörténész pályája és a kortárs magyar képzőművészet számos ponton kapcsolódik egymáshoz. A szakember a karrierje során több intézmény vezető pozícióját töltötte be, volt már a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet igazgatója, a Műcsarnok főigazgatója, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének osztályvezetője. A kortárs képzőművészet szakavatott ismerőjeként szemmel tartja a nemzetközi trendeket is, korábban pedig DJ is volt.

Az, hogy Perneczky Géza olyanokkal állít ki, mint Goya, Picasso, vagy Miró, tulajdonképpen magától értetődő

Mindig élvezet olvasni Perneczky Géza művészeti tárgyú írásait.

Kereszthuzat szellőztet

A kreatív fiatalokból álló Kereszthuzat kulturális kollektíva tagjai szerint friss levegőre, kiadós szellőztetésre van szükség, ezért helyet kell adni a véleményeknek, a vitának, a konstruktív párbeszédnek. A csapat bemutatkozó estjén jártunk, ahol megismerhettük az azonos című magazinjukat. Az első szám az elidegenedés témáját járja körül festményeken, fotókon, kollázsokon, elemzéseken és verseken keresztül.

Gombás Katalin: Zöld és fekete

Kezdődik a barkácsművészet fesztiválja

Jugonosztalgia, palacsintát sütő vaddisznó és patriarchátus kritika macskákkal: kezdődik a kétnapos kézműves kiadványok fesztiválja, az Ukmukfukk Zinefeszt.

Képet festeni a jelenünkről – Soós Nóra legújabb festményei napjaink legégetőbb problémáival szembesítik a nézőt

A kérdőjel háta mögött.

A valóságok egyesülnek

Az ISON kiállítóterében [minden egyszerre] címmel Schell Réka két sorozatát mutatja be első önálló kiállításán. Az alkotó verseket is ír, az írás iránti szeretetéről, a címadás miértjéről, művészi törekvéseiről és jövőbeli tervekről is mesélt.

Van egy világhírű magyarországi festő, akinek a személye továbbra is rejtély

Egy sor új festményt és rajzot azonosít M S mester vagy műhelye alkotásaként a Szépművészeti Múzeum új kiállítása, amelyen először látható együtt a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltárának fennmaradt hét táblaképe. A tárlat II. Ulászlónak is igazságot szolgáltat.

Hosszú az út a hírnévig

Idén több női alkotó állít ki a bécsi Albertina Múzeumban, mint a korábbi években. A múzeum igazgatója, Ralph Gleis arról is beszélt lapunknak, miért fontos, hogy a nemzetközi művészeti világhoz is kapcsolódjon az Albertina.

Szájer József múzsa lett, a brüsszeli meneküléssel festményt ihletett

Egy illegális melegorgiába belebukó európai parlamenti képviselő története ihlette Luís Lázaro Matos festményét, amelyen patkányok, spermiumok és Oscar Wilde is előkerül. A művésszel a genti S.M.A.K. múzeumban beszélgettünk.

Flip-flop-nyomok

Terepbejárás a múzeumban

Az idén 25 éves jubileumát ünneplő Marcel Duchamp-díj nyerteseinek és jelöltjeinek szemszögéből kíván betekintést nyújtani a kortárs francia művészeti életbe a Ludwig Múzeum új kiállítása.

Érzékiség testben, festékben

Felnagyított, festékes arcok és egymásba gabalyodó testek várják a látogatót Jenny Saville brit művész kiállításán a bécsi Albertina Múzeumban.