Amit Oroszország elpusztított, abból festette meg Ukrajnát Piers Secunda

Egy lebombázott harkivi kormányépületből származó faszénnel festette meg ukrán csendéleteit Piers Secunda. A brit képzőművész három éven át kutatta azokat az embereket és hatalmi struktúrákat, amelyeket az ukrán kultúra elpusztításával hoz összefüggésbe. A Népszavának adott exkluzív interjújában Kirill pátriárkáról, Hilarion metropolitáról, az elhurcolt ukrán gyerekekről és arról is beszél, mi történik egy nemzettel, ha megpróbálják eltörölni a múltját.

Lebombázott ukrán épület kormával készített képeket egy brit képzőművész

Piers Secunda egy harkivi kormányépület romjaiból származó korommal festette meg az ukrán kultúra pusztításáról szóló sorozatát. A művekhez kapcsolódó dokumentumok azokat is megnevezik, akiket az ukrán hatóságok az elhurcolt gyerekekért és a kulturális örökség elleni támadásokért felelősnek tartanak.

Hiánygazdaság Skála Kópéval a Memento Parkban

Trabantok, régi reklámfilmek, bakelitlemezek és a Kádár-korszak hétköznapi tárgyai lepik el vasárnap a Memento Parkot. A Retró Nap arra is emlékeztethet, hogy ami ma kedélyes nosztalgiának látszik, egykor a várólisták, a korlátozott választék és az ellenőrzött kultúra mindennapi valósága volt.

Öreg cápa nem vén cápa

Űrbéli, víz alatti és szürreális világok tűnnek fel Fuchs Tamás Öreg cápa című kiállításán, amelyet Erdős Virág költő nyitott meg.

Meghalt Kuszama Jajoi, aki művészetté változtatta hallucinációit

Kilencvenhét éves korában meghalt Kuszama Jajoi, a kortárs képzőművészet egyik legismertebb japán alkotója. A pöttyök, a tökök és a végtelen tükörszobák világhírű művésze sokáig az avantgárd peremén dolgozott, majd idős korára kiállítási rekordokat döntő világsztár lett.

Leszerelték és eladnák Kehinde Wiley köztulajdonban lévő festményét

Eltávolították az Egyesült Államok Santo Domingó-i nagykövetségéről Kehinde Wiley nagy méretű festményét, amelyet 2015-ben közpénzből rendeltek meg. Az amerikai külügyminisztérium most azt vizsgálja, jogszerűen értékesítheti-e az állami tulajdonban lévő alkotást.

Megtanulni figyelni – három nap Pannonhalmán

Mit tanulhatunk egy fényképtől, egy kortárs festménytől, Bachtól és Kurtágtól, Esterházy Pétertől vagy egy labirintustól? A pannonhalmi Arcus Temporum idei témája az iskola volt, de a háromnapos fesztiválon hamar kiderült: tanítványok nem csak az iskolapadban lehetünk. Néha elég megtanulnunk figyelni arra, amit látunk és hallunk – és arra, aki mellettünk halad.

Együtt élni és gondolkodni a növényekkel

Az életünk számos ponton kapcsolódik a növényekhez, az ő létezésük pedig nagyban függ attól, hogyan bánik velük az emberiség. Ezt a témát dolgozza fel A növények és mi – avagy a plantropocén esélyei című kiállítás.

A bárányok hallgatnak technót Inotán

Bárányok foglalták el az inotai hőerőmű környékét és az épület fontos tereit Weiler Péter Készenlét című kiállításán, amelyet stílszerűen a komplexum irodaházában rendezett meg az elektronikus zenét játszó INOTA Fesztivál keretében.

A fényben feloldódó világ – Vaszary János ismeretlen képei Balatonfüreden

Vaszary János pályakezdését nagybátyja, Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás támogatta, vele indult első nagyobb itáliai útjára is. Több mint százharminc évvel később a festő művei a nagybácsi balatonfüredi villájába tértek vissza – köztük azok a képek, amelyek évtizedeken át feltekerve rejtőztek a Magyar Nemzeti Galéria raktárában. Az ötven műből álló kiállításon egy folyton változó, új látásmódokat kereső Vaszary Jánost ismerhetünk meg.

Megtalálták a São Paulóban ellopott Matisse-műveket

A brazil rendőrség visszaszerezte a francia művész Jazz című könyvének tavaly decemberben elrabolt nyolc lapját. A velük együtt elvitt öt Candido Portinari-alkotás azonban továbbra is hiányzik.

Meghalt Mary Heilmann, aki játékossá tette a minimalizmust

Az amerikai képzőművész élénk színekkel, szabálytalan geometriával és személyes történetekkel lazította fel az absztrakt festészet szigorú formanyelvét. Bár több mint hat évtizeden át alkotott, New York első jelentős múzeumi kiállítását csak hatvannyolc évesen rendezte meg.

A megfoghatatlan megragadása érzelmekkel: az időt öntik képekbe a FŰZ art group fiatal alkotói

Az időt mint témát számos oldalról meg lehet világítani, elvégre egy megfoghatatlan, sokak szerint nem is létező dologról van szó. Az öt fiatal művészből álló FŰZ art group most kísérletet tett arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal ragadja meg az időt, pontosabban adja át annak érzetét a Mindent a maga idejében című kamarakiállításukon a Hungarian Art & Business (HAB) épületében.

Napfogyatkozásban mutatja meg mesterműveit a Prado

A fény változásával a festmények is átalakulnak: különleges vizuális kísérlettel készül a Prado a teljes napfogyatkozásra.

Londonnak semmi nem elég Frida Kahlóból

Huszonegy év alatt a harmadik önálló, nagyszabású tárlat nyílt meg a mindenki mással összehasonlíthatatlan mexikói festőnő munkáiból, bár a Tate Modern vállalkozásában nagyon sok a kommerciális beütés.

Hangsávok a lenvásznon – Elektronikus zenei aláfestés inspirálja Dukai István alkotásait

Dukai István festményein az analóg és a digitális, a régmúlt és a jelen találkozik: kézzel szőtt lenvászonra viszi fel a számítógéppel tervezett geometrikus formáit, melyeket elektronikus zenére tervez meg.

Bach és Kurtág találkozik az idei Arcus Temporumon

Bach és a százéves Kurtág György zenéje, Parti Nagy Lajos irodalmi estjei, Esterházy Péterre emlékező felolvasószínház is szerepel a pannonhalmi Arcus Temporum programjában, augusztus 21. és 23. között.

Mit látunk a fekete vásznakon? – Tót Endre kiállítása az acb Galériában

Első pillantásra úgy tűnik, mintha Tót Endre Blackout képek (Elsötétített képek) című kiállításán nem lenne mit nézni: fekete négyzetek és téglalapok sorakoznak a falakon. Az acb Galéria tárlata azonban éppen azt mutatja meg, hogy a hiány, az üresség és az eltakarás is lehet képzőművészeti állítás.

Ezúttal a Balaton-felvidéken, Lovason nézhetünk meg kortárs képzőművészeti alkotásokat

Akár vásárolhatunk is feltörekvő középgenerációs alkotóktól.

Káoszban keresni az egyensúlyt – Pacsika Rudolf kiállítása

Pacsika Rudolf kiállításán a gravitációt „ragasztóként” használja, akárcsak példaképe, Tony Cragg brit szobrászművész.

Vízparti emlékek és üres medencék – Nyári élmények a Hegyvidék Galériában

A vízpart, a strand és a nyári emlékek világa elevenedik meg a Hegyvidék Galéria Vízállásjelentés című kiállításán. Hardi Ágnes, Németh Marcell és Varga Dóra szobrászművészek alkotásai azokat a tereket és tárgyakat ábrázolják, amelyek a pihenéshez, a fürdőzéshez és a közös nyári élményekhez kapcsolódnak.

Fricskák és festészet

Szinyova Gergő könnyed vonalakkal ábrázolja témáit, melyeket a popkultúrából, a mindennapokból vagy a festészet történetéből merít. A vásznakon mintha megállított filmjeleneteket látnánk, amelyeket egy kis fantáziával tovább is gondolhatunk. A művész egyedi látásmódjáról és indulásáról mesélt a Visszhangnak.

Elveszve a virtuálisban

Vajon mennyire változtatják meg az életünket a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és úgy általában az online jelenlét? Ezt a kérdést járja körül a Bejelentkezve maradok? című nemzetközi csoportos kiállítás.

Képviselni a kortársat

Kinek szól a kortárs képzőművészet? – teszi fel a kérdést az ugye.hu nevű oldal, melyen kérdőíveket tölthetünk ki a témában, hogy később egy közös szakmai minimumot lehessen elérni. Ennek kapcsán Sáfár Zoltánt, a kezdeményezést elindító Godot Kortárs Művészeti Intézet igazgatóját kérdeztük.

Mesterséges őserdőben

A Los Angeles-i Datalandban, a világ első AI művészeti múzeumában néhány napja nyílt meg a Gépi álmok: Őserdő kiállítás.

Elfeledett álmok barlangja

A Chauvet-barlang és Werner Herzog dokumentumfilmje inspirálta Vető Orsolya Lia és Vidra Réka közös kiállítását a Liget Galériában. A Cave of forgotten dreams az anyagok átalakulása és az ősi tapasztalatok kérdéseit járja körül.

A mezei nyúl visszatért

Július 4-én lesz kétszázötven éves az Albertina. A bécsi múzeum nagyszabású kiállítással ünnepel: az intézmény története mellett számos remekművet mutat be, köztük Albrecht Dürer világhírű Mezei nyúl című alkotását is.

Bogár a dobozban

A nyelv paradox dolog: bár elmondunk dolgokat, nem biztos, hogy amit én kifejezek, az a másik személyben ugyanúgy visszhangzik-e. Tasnádi József kiállítása a nyelv természetét vizsgálja.

A Vasarely-trió

A legtöbben az optikai illúziók mesterének tartják Victor Vasarelyt. Az emlékév három budapesti kiállítása azt mutatja meg, hogy az op-art mögött egy vizionárius gondolkodó, és egy vitákat kiváltó művészeti jelenség is felfedezhető.

A tőke a felhőkig ér, a városok lakhatási válságokkal küzdenek, miközben ezrével épülnek bennük a felesleges, kihasználatlan négyzetméterek

Tisztelt ingatlantulajdonosok! Ha megkeresi Önöket egy Gabriella Schmied nevű hölgy, hogy szeretné megvenni a lakásukat, jó áron, merthogy a férje dúsgazdag régiségkereskedő, legyenek óvatosak. Az illető igazi neve Schmied Andi, képzőművész, építész, és feltehetően csak azért akar bejutni a lakásukba, hogy lefényképezze a tereket és a kilátást. Főleg, ha impozáns. A képekből aztán társadalomkritikai színezetű könyvet szerkeszt, esetleg kiállítást rendez. Interjú.