Hangsávok a lenvásznon – Elektronikus zenei aláfestés inspirálja Dukai István alkotásait

Dukai István festményein az analóg és a digitális, a régmúlt és a jelen találkozik: kézzel szőtt lenvászonra viszi fel a számítógéppel tervezett geometrikus formáit, melyeket elektronikus zenére tervez meg.

Bach és Kurtág találkozik az idei Arcus Temporumon

Bach és a százéves Kurtág György zenéje, Parti Nagy Lajos irodalmi estjei, Esterházy Péterre emlékező felolvasószínház is szerepel a pannonhalmi Arcus Temporum programjában, augusztus 21. és 23. között.

Osztrosits Ágnes hegedűművész koncertje a Boldogasszony-kápolnában

Mit látunk a fekete vásznakon? – Tót Endre kiállítása az acb Galériában

Első pillantásra úgy tűnik, mintha Tót Endre Blackout képek (Elsötétített képek) című kiállításán nem lenne mit nézni: fekete négyzetek és téglalapok sorakoznak a falakon. Az acb Galéria tárlata azonban éppen azt mutatja meg, hogy a hiány, az üresség és az eltakarás is lehet képzőművészeti állítás.

Ezúttal a Balaton-felvidéken, Lovason nézhetünk meg kortárs képzőművészeti alkotásokat

Akár vásárolhatunk is feltörekvő középgenerációs alkotóktól.

Káoszban keresni az egyensúlyt – Pacsika Rudolf kiállítása

Pacsika Rudolf kiállításán a gravitációt „ragasztóként” használja, akárcsak példaképe, Tony Cragg brit szobrászművész.

Pacsika Rudolf kiállításán egyes műtárgyak mintha eldőlnének, de ez csupán a látszat

Vízparti emlékek és üres medencék – Nyári élmények a Hegyvidék Galériában

A vízpart, a strand és a nyári emlékek világa elevenedik meg a Hegyvidék Galéria Vízállásjelentés című kiállításán. Hardi Ágnes, Németh Marcell és Varga Dóra szobrászművészek alkotásai azokat a tereket és tárgyakat ábrázolják, amelyek a pihenéshez, a fürdőzéshez és a közös nyári élményekhez kapcsolódnak.

Fricskák és festészet

Szinyova Gergő könnyed vonalakkal ábrázolja témáit, melyeket a popkultúrából, a mindennapokból vagy a festészet történetéből merít. A vásznakon mintha megállított filmjeleneteket látnánk, amelyeket egy kis fantáziával tovább is gondolhatunk. A művész egyedi látásmódjáról és indulásáról mesélt a Visszhangnak.

Elveszve a virtuálisban

Vajon mennyire változtatják meg az életünket a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és úgy általában az online jelenlét? Ezt a kérdést járja körül a Bejelentkezve maradok? című nemzetközi csoportos kiállítás.

Jakabos Júlia Tárhely című installációja megmutatja, hogy a sok digitális fényképezéssel hogyan veszíti el a kép a jelentését

Képviselni a kortársat

Kinek szól a kortárs képzőművészet? – teszi fel a kérdést az ugye.hu nevű oldal, melyen kérdőíveket tölthetünk ki a témában, hogy később egy közös szakmai minimumot lehessen elérni. Ennek kapcsán Sáfár Zoltánt, a kezdeményezést elindító Godot Kortárs Művészeti Intézet igazgatóját kérdeztük.

Mesterséges őserdőben

A Los Angeles-i Datalandban, a világ első AI művészeti múzeumában néhány napja nyílt meg a Gépi álmok: Őserdő kiállítás.

Elfeledett álmok barlangja

A Chauvet-barlang és Werner Herzog dokumentumfilmje inspirálta Vető Orsolya Lia és Vidra Réka közös kiállítását a Liget Galériában. A Cave of forgotten dreams az anyagok átalakulása és az ősi tapasztalatok kérdéseit járja körül.

A kiállítás egyfajta kollektív tudást idéz, amely inkább fragmentumok és érzettöredékek formájában van jelen

A mezei nyúl visszatért

Július 4-én lesz kétszázötven éves az Albertina. A bécsi múzeum nagyszabású kiállítással ünnepel: az intézmény története mellett számos remekművet mutat be, köztük Albrecht Dürer világhírű Mezei nyúl című alkotását is.

Albrecht Dürer 1502-es Mezei nyúl című alkotása a múzeum egyik legfontosabb műve

Bogár a dobozban

A nyelv paradox dolog: bár elmondunk dolgokat, nem biztos, hogy amit én kifejezek, az a másik személyben ugyanúgy visszhangzik-e. Tasnádi József kiállítása a nyelv természetét vizsgálja.

Az installáció a nyelvet mint társas tevékenységet mutatja be

A Vasarely-trió

A legtöbben az optikai illúziók mesterének tartják Victor Vasarelyt. Az emlékév három budapesti kiállítása azt mutatja meg, hogy az op-art mögött egy vizionárius gondolkodó, és egy vitákat kiváltó művészeti jelenség is felfedezhető.

Színkódolás és geometriai rend: TER-A 2. (1969)

A tőke a felhőkig ér, a városok lakhatási válságokkal küzdenek, miközben ezrével épülnek bennük a felesleges, kihasználatlan négyzetméterek

Tisztelt ingatlantulajdonosok! Ha megkeresi Önöket egy Gabriella Schmied nevű hölgy, hogy szeretné megvenni a lakásukat, jó áron, merthogy a férje dúsgazdag régiségkereskedő, legyenek óvatosak. Az illető igazi neve Schmied Andi, képzőművész, építész, és feltehetően csak azért akar bejutni a lakásukba, hogy lefényképezze a tereket és a kilátást. Főleg, ha impozáns. A képekből aztán társadalomkritikai színezetű könyvet szerkeszt, esetleg kiállítást rendez. Interjú.

„Nála élet-halál kérdése volt a mű”

Huszonhét év, több mint ezer mű és egy félbemaradt diplomamunka. Egy befejezetlen főmű köré épül a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, amely azt mutatja meg, Gruber Béla miként teremtett a legszűkebb személyes környezetből egy rendkívüli festői világot.

Festőműterem (Festő a műteremben, 1962). Nemcsak diplomamunka, hanem az életmű összegzése is

Készül a demokratikus képzelet biennáléja

Az OFF Biennálé koncepciója eredetileg arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet a félelmet, a bizalmatlanságot és a gyűlöletet erősítő társadalmi folyamatokkal szemben közösségeket építeni.

 Az OFF Biennálé koncepciója eredetileg arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet a félelmet, a bizalmatlanságot és a gyűlöletet erősítő társadalmi folyamatokkal szemben közösségeket építeni

Lebegő virágok – A kert mint az elvonulás és a bizonytalanság szimbóluma

Évek óta a kert motívuma áll Koleszár Kata munkáinak középpontjában. A Who holds the flowers? című kiállításán a kert már nem művészettörténeti toposzként, hanem az elvonulás és a bizonytalanság szimbólumaként jelenik meg.

A kert egy pszichés tér: olyan hely, ahová vissza lehet vonulni, ahol az ember egyedül lehet önmagával, akár jó, akár rossz időszakot él meg

Sodrófából buzogányt

Mi történne akkor, ha a nők egy háborúban legyőznék a férfiakat, és ők uralnák a világot? Januško Klaudia kiállítása ezzel a gondolattal játszik el egy fiktív múzeumi térben.

Januško Klaudia alkotásai középkori fegyvereket idéznek kortárs csavarral

Alkotás a kultúrharc ellen – Giulia Colletti kurátor a Velencei Biennálén nyilatkozott lapunknak

Ha egy művészeti szakember útnak indul, akkor Párizsba vagy Londonba vágyik, de ő Szicíliában, Palermóban nőtt fel, így átélte, milyen földrajzilag marginális helyen lenni. Nem hisz abban, hogy a kulturális életben csak a centrumok a fontosak, és hogy a világot észak-dél és kelet-nyugat felosztásban lehet csak látni, hanem nyitottan kell arra tekinteni, mondta lapunknak Giulia Colletti olasz kurátor, akivel a 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálén találkoztunk. Mesélt a 2015-ös budapesti OFF-Biennáléról is.

„Orosz művészet, ukrán vér”

A címbeli felirat volt olvasható a Femen nőtagjainak meztelen felsőtestén, mikor a Velencei Biennálén ideiglenesen megnyitották az orosz pavilont.

Ugyan az orosz pavilon kiállítását csak négy napig lehetett megnézni, ám emiatt a bien­nálé elesett az Európai Unió kétmillió eurós támogatásától

Lélegző pavilon

A lélegzetről rendez kiállítást Koronczi Endre képzőművész a Magyar Pavilonban a május 9-én nyíló 61. Velencei Képzőművészeti Biennálén. 

Koronczi Endre a sajtótájékoztatón megmutatta a kiállítása egyik fő művét, a legfontosabb sóhajt

Identitások közt ingázva

Popkultúra a falikárpiton

Gitározó Tarbosaurus, forró csokoládét szürcsölő Alien és diszkosz helyett Millennium Falcont vető Darth Vader is látható Karácsonyi László festményein és falikárpitjain. A művésszel a gyerekkora kedvenc motívumairól, filmjeiről és azok utóhatásáról beszélgettünk, illetve a rokokó mint művészeti korszak is szóba került.

Vakablakból „kinéző” köztéri galéria és más abszurd ötletek

Gwizdala Dáriusszal a legújabb, Eladható képek című sorozata kapcsán beszélgettünk. Noha a Szekszárdon született alkotó a szobrászatot tartja a fő médiumának, az elmúlt tíz évben festészettel és köztéri művészettel is foglalkozott. Rendhagyó projektjei is voltak: 2019-ben Szentendrén egy kamu újságosstandot üzemeltetett, melyben kézzel rajzolt magazinokat árult művésztársaival, 2023-ban pedig az utcai cégérkultúrát dokumentálta Tanzániában.

Nem látjuk a képet

Birkás Ákos Katasztrófa-helyzetek című képsorozata a befogadók és a mű kapcsolatát vizsgálja.

A ResoArt Gyűjteményből válogatva nyílt Egry József-kiállítás a Vaszary Galériában

Most ezért is érdemes Balatonfüredet felkeresni.

A művész és felesége, Pauler Juliska portréja: Szobába nézve (Ajtó mögött), 1934

Közveszélyes munkakerülők, avagy szabadúszók a magyarországi művészeti életben

Thury Lili, Thury Zita és Thury Gábor mindhárman alkotással foglalkoznak, csak különböző területeken: Lili képző- és vizuális művészettel, Zita tánccal és mozgással, Gábor színház- és performanszművészettel. A Trafóban ötödször látható közösségi színházi előadásukban a családi örökségből indulnak ki: nagyapjuk, Balog László az 1930-as évek tűrt, majd betiltott munkásmozgalmában töltött be fontos kultúraszervező szerepet a gödi Fészekben, ahol megfordult többek között Kassák Lajos, Zelk Zoltán, Madzsar Alice és József Attila is. A korabeli archív anyagok, mára eltűnt művészeti formák – köztük a mozgásos szavalókórus – mába emelésével a három testvér egy tipikusan mai dolgozói csoportról készített előadást: a szabadúszókról, akikre a társadalom egy része még előítéletekkel tekint, akár a szocializmusban még bűnözőként megbélyegzett közveszélyes munkakerülőkre (KMK). Hiszen nincs szabályozott munkaidejük és -helyük, sem fix keresetük. Ami nem mindig önként választott életforma, sokkal inkább a társadalmi rendszerek rugalmatlansága, részben maga a művészeti terület adottsága, annak minden szabadságával, külső és belsővé tett kényszerével együtt. 

Thury Zita, Thury Gábor és Thury Lili

„Ijesztő képet akartam létrehozni, hogy kifejezzem a nőiségem erejét"

Farkas Clara a kettős identitására reflektál a „Véget ért a jó élet” című kiállításán: a művész az anyja révén kolumbiai, apja révén roma származású is. A józsefvárosi Bura Galériában az övéi mellett látható még több roma művész alkotása, melyek a nőiség megéléséről üzennek a nemrég ünnepelt nemzetközi nőnap kapcsán. Az alkotókat Clara arra kérte, hogy a maszkot mint motívumot jelenítsék meg a munkáikon: „Azért választottam a maszkot, mert kettős funkciója is lehet, mivel eltakarhatja az ember identitását, de képviselheti is azt.”

Underground aranykeretben, avagy virgonc határátlépések a bevásárlóutca felett

Egy mozgalom modern művészeti potenciálja, egy kiemelkedő mementó-válogatás, egy frappáns együttműködés: a Deák17 Galériában április 25-ig látogatható a Lowbrow Goes On kiállítás.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang