Ha megnyitjuk a Facebookot vagy az Instagramot, nagy valószínűséggel mesterséges intelligenciával készült képekkel és videókkal találkozunk, amelyek egyre inkább hasonlítanak a valósághoz. Nem ritka, hogy a kommentelők azt kérdezik: valódi-e, amit látnak, vagy csupán mesterségesen előállított tartalom. A Budapest Galériában rendezett Bejelentkezve maradok? című nemzetközi csoportos kiállítás a technológiai innovációk – köztük az AI – életünkre gyakorolt hatását vizsgálja. A tárlat arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek az újítások ugyan kényelmesebbé teszik a mindennapokat és hatékonyabbá a munkát, de árnyoldalaik is vannak. Hatással lehetnek az egészségünkre – látásromlást és alvászavarokat okozhatnak –, emellett pszichés, társadalmi és környezeti következményekkel is járnak. A kiállítás olyan kortárs alkotásokat mutat be, amelyek segítenek kritikusan szemlélni mindazt, amit a kijelzőn látunk.
Az első szekció olyan műveket mutat be, amelyek száraz tényekből kiindulva szembesítenek a virtualitás árnyoldalaival. Jakabos Júlia Tárhely című installációja arra mutat rá, hogy ma már hajlamosak vagyunk ugyanarról a látványról számtalan felvételt készíteni, miközben a telefon kamerájával folyamatosan finomítjuk a kompozíciót. A művész a munkát megelőző négy hónap fotóanyagát vizsgálta meg, majd a képek számát pausztekercsekre pecsételt négyzetekkel jelölte, amelyeket ceruzavonalakkal kapcsolt össze, jelezve azokat a felvételeket, amelyeken csupán apró módosítások történtek. A fizikai munka arra is emlékeztet, hogy a digitális információ nagyon is kézzelfogható infrastruktúrához kötődik: chipeken vagy szerverparkokban tároljuk. A mű második részében az azonos kompozíciót ismétlő képeket fóliára nyomtatta és egymásra helyezte, így torzítva el az eredeti látványt. Ezzel azt is érzékelteti, miként veszít jelentéséből a kép a végtelen ismétlés során.
A mesterséges intelligencia környezeti árnyoldalaira hívja fel a figyelmet Kate Crawford AI-kutató és professzor, valamint Vladan Joler egyetemi oktató és képzőművész munkája. Az Amazon Echo és az azt működtető AI-rendszer teljes életciklusát – a fejlesztéstől a működésen át a leselejtezésig – vizsgálják. A két kutató a rendszer háttérfolyamatait térképezte fel, bemutatva annak jelentős környezeti lábnyomát. Működéséhez ritkaföldfémek bányászatára, nagy mennyiségű vízre és jelentős energiafelhasználásra van szükség, miközben számottevő hulladék is keletkezik. A munka rávilágít arra, hogy az olcsónak és láthatatlannak tűnő AI-használat valójában komoly környezeti terhekkel jár.
A kiállítás második szekciója a mentális folyamatokra összpontosít. Azt vizsgálja, miként alakíthatja át a virtuális világ az értékrendünket, és hogyan válhatnak egyes online közösségek a radikalizálódás tereivé. Szabó Nóra installációjának obszidiántükre e jelenség metaforájaként is értelmezhető. Az obszidiánt több korszakban és kultúrában a valós és a transzcendens világ közötti átjárónak tekintették – akárcsak napjaink „fekete tükrét”, a kikapcsolt, tükröződő képernyőt, amely a valóságból a virtuális térbe vezet át.
Infó: Bejelentkezve maradok? Kurátor: Kollár Dalma Eszter. BTM Budapest Galéria (Budapest, III. kerület, Lajos utca 158.) Megtekinthető augusztus 9-ig. A kiállításon szombat délután négykor a kurátor, Kollár Dalma Eszter tart tárlatvezetést Cséfalvay András kiállító művésszel.
