„Én lenni oroszszakértő”

Volt az 1990-es évek elejének nagy levéltári „forradalma” Oroszországban, amikor megnyíltak az archívumok egy rövid ideig, és az élelmesebbje gyorsan lemásolt vagy akár hazavitt mindent, ami hozzáférhető vagy hazavihető volt. A szabadság, ahogy minden téren akkortájt, szabadrablásként értelmeződött.

Oximoron-e a „nyilas ruszofil”? – Rátz Kálmán pályaképéhez

A világ- és értékrend átalakulásának egyik mai tünete a szélsőjobb oroszbarátsága. És fordítva: az oroszok kitüntetett figyelme – támogatása – az európai szélsőjobbnak. Korábban ez egyik félnek sem állt jól, ma már szinte hozzászoktunk.

Romsics Ignác: Mertek nagyokat álmodni...

A Magyar Királyság gyarmati területeket is szerzett volna, éspedig Észak-Afrikában a líbiai Barka tartományt (Cyrenaica), Kelet-Afrikában Szomáliát és „esetleg” Nyugat-Afrikában Francia Kongó északi részét.

Bayer Zsolt Ungváry Krisztiánnak: Átkozottul fáj

A kormánypárti publicista válaszolt Ungváry Krisztiánnak. Nem próbálta mentegetni a nyilasból kommunistává vált nagyapját, és azt állítja, köszönettel tartozik a történésznek a családi múlt feltárásáért.

Csikai Gábor: A Kommunista Pista meg a Sztalin Jóska

Kácsor Zsolt: Wass Albert, két ország szégyene

Egy olvasó vallomásai 13.

Letakarták a Szálasira emlékező feliratot özvegye sírján, de arcképe és a nyilaskeresztes szimbólum is ott van még

A sírhely bérlője léphetett, de a Fővárosi Közgyűlés még így is tárgyalhat annak megváltásáról és a kő eltávolításáról.

Repesz

Nyilas emlékhely lett Szálasi Ferenc özvegyének sírja a Farkasréti temetőben

Sőt, még az egykori háborús bűnös fotója is kikerült. Mindez egy olyan környezetben, ahol nem messze nyugszanak azok, akik pont az általa képviselt eszmék ellen küzdöttek. 

Nyilasok által is használt jelszóval köszönt be követőinek Gelencsér Ferenc

Terjednek az egyszavas Facebook-posztok, a Momentum elnöke kicsit mellényúlt.

Bibó István és Péter Gábor

Zoltán Gábor, titkok tudója

Kortársainkat nem választhatjuk meg, nem cserélhetjük le, de ha szerencsénk van, akkor akadnak köztük kivételes emberek is, akikért irigyelni fog minket az utókor. Egyetlen közös jellemzőjük: minden korban kevesen vannak.

Együtt rezgés a múlttal - Interjú Finy Petrával

Egy el nem gyászolt, itt ragadt szellem, aki a lányának és az unokáinak segít helyrezökkenteni az életét és közben igazságot szolgáltat önmagának is – Finy Petra Marlenka című regényében a nagymama egészen addig kíséri és kísérti családját, amíg be nem teljesíti feladatát e világban. A feladat nehézségeiről és a múlt árnyairól a szerzővel beszélgettünk.

Zoltán Gábor: Áldozat (esszénovella)

A túlélés sincs megígérve - Interjú Zoltán Gáborral

„Én is utálnám, ha kötelező olvasmány lennék” – mondja Zoltán Gábor, aki a korszak történetének két legmegrázóbb és legigazabb könyvét írta meg. A 2016-ban megjelent Orgia tűpontosan ábrázolja 1944–45 telének tragédiáját, a nyilasok ámokfutását, az áldozatok szenvedését és a cinkosok félrenézését. Egy évvel később írott esszéregényéből, a Szomszédból pedig megtudtam, amit egyébként mindig is sejtettem: sokkal veszélyesebb a szomszéd, mint az idegen katona, mert ő a bőre alatt viseli az egyenruháját. Ma is.

Lehet-e megbocsátani 73 év után?

Zoltán Gábor: A barátom nagymamája

Eltemették a Margit hídnál talált zsidó áldozatokat (fotók)

Eltemették azoknak a zsidó áldozatokat, akiknek maradványait a Margit hídnál találták meg 2011-ben. Hét csontvázról megállapították, hogy azok zsidó származású embereké voltak, akiket feltehetően nyilasok lőttek a Dunába a II. világháború idején.

Nyilas sebesültek az Anna-kápolna körül

Nyilas bukás Budakalászon

Nyilaskeresztes csata egy egységespárti gyűlésen

Népszava, 1934. június 12.

Lázár: "Se nyilasokkal se kommunistákkal"

A miniszterelnöknek ott a helye Tapolcán - ezt a mai sajtótájékoztatóján szinte minden kérdésre válaszoló Lázár János szögezte le. 

Képtelen történet filmvásznon

Hetven éve, 1944. október 16-án vette kezdetét a magyar történelem leggyászosabb és legkegyetlenebb fejezete: a nyilasok rémuralma. A szélsőjobb hét évtizeddel ezelőtti térnyerése addig soha nem látott terrort eredményezett.

Egyedül a Nyugatiban

A Népszava május 3-i száma Szép Szó mellékletében olvasottak kavartak fel. Szabó Gábor, egy holokauszt túlélő fia írt édesanyjáról, Liebschitz Jenőnéről. Az édesanya nagyon keveset beszélt a szörnyű hónapokról, de egy története megragadta fiát. Anyját a buchenwaldi koncentrációs tábor külső kényszermunka-táborból hónapok óta fogolyként élő és legyengült társaival együtt, gyalog indították útnak a mintegy 220 kilométerre fekvő Theresienstadtba. A fia, Szabó Gábor elhatározta, hogy édesanyja emlékékre - hasonló körülmények között - 16 nap alatt végigjárja gyalog ugyanezt az utat. Az utolsó 9 kilométeren feladta és felült egy buszra. Édesanyja annak idején ezt nem tehette meg.

Férges lelkek

Mesterházy: az Orbán-kormány megkísérli átírni a történelmet

A baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint különös jelentőséget ad Budapest nyilas uralom alóli felszabadulása évfordulójának az, hogy "az Orbán-kormány kísérletet tesz a történelem átírására napi politikai érdekeinek megfelelően".

Gettófalak – elnyomás szürkében

Egy férfi és egy nő bolyong az utcákon, a családtagjaikat keresik. Három menekült bujkál egy szenespincében, lakásban fiú sakkozik egy bácsival, akit később óvatlan séta során elvisznek a nyilasok.