Az idén visszaeshetnek az építkezések

Már nem kellenek a segédmunkások

A késedelmes fizetések miatt 250-280 milliárdra emelkedhet év végére a lánctartozások összege az építőiparban.

Hatalmasra duzzadtak a lánctartozások az építőiparban

A 200 milliárd forintot is eléri az építőiparban azon számlák értéke, amelyet valószínűleg soha nem fognak kifizetni. Az ágazat ezzel együtt is sikeresnek mondható évet zár.

Képünk illusztráció

Tartozások az építőiparban

Enyhült a lánctartozás okozta nyomás az építőiparon, de korántsem szűnt meg. Egyelőre még az elfogadható szintre csökkentése is csak távoli vágyálom, jelenleg ennek 3-4-szeresével tartoznak egymásnak a cégek.

A sor végén álló alvállalkozók jutnak legnehezebben pénzükhöz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Nem építtet a lakosság

Közel 3,5 ezer milliárd forint jut építésre hazánkban 2020-ig - erről Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára egy tegnapi szakmai konferencián beszélt. Kifejtette: az építőipar teljesítménye 22 hónapja növekszik, ez az állami és uniós forrásból megvalósuló infrastrukturális beruházásokkal magyarázható. Ugyanakkor távlati célnak nevezte az évi 40 ezer lakás megépítését, amelyet a szakértők a 4 milliós lakásállomány pótlásához szükségesnek tartanak.

Per nélkül egyezik ki a többség

Tavaly ősz óta működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amelytől az ágazat szereplői a lánctartozás megszakítását, de legalábbis visszaszorítását várják. A szakemberek szerint azonban erre még akár éveket is várni kell. Mindenesetre az új szervezet létrehozása legalább egy lépést jelent a helyes irányba.

FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Megszűnnek az építőipari lánctartozások?

Már ötven vállalkozás fordult az idén augusztusban felállított Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSzSz), amely az építőiparban elvégzett munkák után járó ellenszolgáltatás kikényszerítését gyorsítja meg polgári jogi eszközökkel. A magyar építőiparban az elmúlt években kialakult lánctartozások nem csak az alvállalkozóként dolgozó kis- és közepes cégek létét, de a foglalkoztatási mutatók javulását, sőt a beruházások újbóli beindulását is veszélyeztetik. A probléma felszámolására a 2013. évi 34. törvény hozta létre a TSzSz-t. 

Fotó: Népszava
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang