építőipar;lánctartozás;Teljesítésigazolási Szakértői Szerv;Koji László;Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége;Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara;Csermely Gábor;

FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

- Per nélkül egyezik ki a többség

Tavaly ősz óta működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amelytől az ágazat szereplői a lánctartozás megszakítását, de legalábbis visszaszorítását várják. A szakemberek szerint azonban erre még akár éveket is várni kell. Mindenesetre az új szervezet létrehozása legalább egy lépést jelent a helyes irányba.

Becslések szerint a hazai építőiparban a lánctartozás összege eléri a 400 milliárd forintot. Ez önmagában is óriási összeg, ám ez az irdatlan mértékű tartozás egy olyan ágazatban halmozódott föl, ahol a gazdasági válság óta a vállalkozók áraik drámai csökkentésére kényszerültek.

A legfőbb gond, hogy a beruházó, vagy a fővállalkozó vagy nem adja ki a kivitelezőnek a teljesítésigazolást, vagy ha mégis, akkor sem fizet. Ezen a helyzeten változtathat a tavaly júliusban, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) mellett létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv.  

Két pályázati fordulóban a tizenegy tagú véleményező bizottság több mint 250 pályázó közül választotta ki a 185 tagot - nyilatkozta lapunknak Csermely Gábor. A TSZSZ vezető-helyettese hozzátette, a pályázati kiírásban szerepelt, hogy csak az igazságügyi szakértői jegyzékben szereplő szakemberek jelentkezhetnek.

A pályázat nagyjából másfél hónap alatt lezárult, így 2013 szeptemberétől kezdhette meg működését a szervezet. A TSZSZ tűzvédelmi, építésügyi, környezetvédelmi, lakásügyi szakembereket alkalmaz szakértőként, országos lefedettséggel.

Az elnökből és két tagból álló szakértői tanács az iratok és a helyszíni szemle tapasztalatai alapján a kérelem befogadásától számított harminc napon belül készíti el a szakértői véleményt. Az eljárási határidő indokolt esetben egy alkalommal, maximum harminc nappal meghosszabbítható.

Csermely elmondta, minden ügyet három kijelölt szakértő vizsgál meg, s együttesen alakítják ki a szakvéleményt. Idén április elejéig nagyjából 85-90 vitás ügyben fordultak építési vállalkozók a TSZSZ-hez. Az esetek között a néhány százezer forintos és a több százmillió forintos vitatott számlák is szerepeltek. Az utóbbi egy több milliárdos nagyberuházásnál fordult elő.

A bejelentések többnyire peren kívüli egyezséggel érnek véget. Előfordult, hogy már a TSZSZ "képbe kerülése" is elegendőnek bizonyult a kérelem beadását követő hiánypótlási szakaszban, hogy a nem fizető fél meggondolja magát és megállapodjanak a felek, de olyan eset is volt, amikor a szakértői bizottság helyszíni szemléje "lágyította" meg a beruházó, illetve a fővállalkozó szívét.

Természetesen az is előfordult, hogy mindez kevés volt és a vitatott számlák, a TSZSZ szakvéleményével együtt a bíróságon landoltak, s a testület meg is ítélte a kérdéses összeget. A TSZSZ helyszíni ellenőrző szakértői bizottságát a vitatott teljesítéssel érintett építési területre a beruházó, fővállalkozó köteles beengedni. Szükség esetén a szakértők akár rendőri segítséget is kérhetnek, de Csermely Gábor hozzátette, erre eddig nem került sor.

A vezető-helyettes úgy vélte, egyelőre még nem ismerik elég széles körben az érintett vállalkozók a TSZSZ-t, ezért folyamatosan járják az országot, hogy tájékoztassák az érintetteket. Az érdeklődés meglehetősen változó, volt, ahol százan, máshol viszont alig tízen hallgatták a szakemberek előadását. Csermely Gábor elmondta, szeretnék az ügyeket követni, de a szakvélemény elkészítésével a szervezet feladata véget ér.

A pénzét követelő vállalkozónak a szakvélemény elkészítést követően 60 napjuk van a kereset benyújtására az illetékes bíróságra. Az első ilyen peres ügyek tavaly október, novemberben zárultak. A bíróságoknak kiemeltként kell kezelniük a TSZSZ szakvéleménnyel ellátott ügyeket. A további esetek valószínűleg nyáron fejeződnek be, akkor derülhet ki, milyen arányban ítélték meg a hozzájuk forduló építési vállalkozóknak a követeléseit.

Az már eddig is bebizonyosodott, hogy ezek az ügyek nem húzódnak el úgy, mint az átlagos peres ügyek. A szervezet a vitás ügyek 5 éves elévülési időszaka alatt visszamenőleg is foglalkozik a hozzájuk benyújtott panaszokkal. Csermely Gábor nem számít arra, hogy akár a TSZSZ működése révén megszűnnek a lánctartozások.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke arra lát esélyt, hogy 2-3 év alatt legalább a felére csökken a jelenleg 400 milliárd forintos lánctartozás. Ehhez lehet egy lépcsőfok a TSZSZ.  Pertics Richárd, az Opten Kft. céginformációs vezetője elmondta, a lánctartozást, ha megszüntetni nem is, de további bővülését meg lehet előzni.

Ehhez jelentős segítséget adhat, ha az érintett vállalkozó akár a beruházó, akár a vele kapcsolatba kerülő fővállalkozó feltérképezi a vonatkozó cég előéletét. Ha olyan adatokra bukkan, hogy az illető cégtulajdonos már több vállalkozását is felszámolta, köztartozásai vannak, végrehajtás van érvényben vele szemben, netalán negatív listákon szerepel, akkor igen nagy a kockázata annak, hogy az építőipari vállalkozó hiába várja a pénzét.

A vállalkozók a hatóságok, illetve a szakminisztériumok nyilvános listáin is böngészhetnek, bár ez meglehetősen időigényes. Ennél jóval hatékonyabbak a különféle céginformációs adatbázisok, ahol folyamatosan frissített adatokat találnak az érdeklődők.

Szerződéskötéskor - biztosítékként - meg lehet követelni bizonyos fedezeteket, kötbért, de miután az építőiparban több mint 50 ezer vállalkozó áll sorban valamilyen megbízásért, nehéz elérni, hogy a partner belemenjen egy ilyen szerződés aláírásába.

Martonyi János távozó külügyminisztert a Mol igazgatóságának tagjává javasolja választani a társaság egyik, meg nem nevezett részvényese. A Mol igazgatósága támogatja a javaslatot, amely bekerült az április 24-i közgyűlés határozati javaslatai közé.