Tavaly decemberben 3,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés, így az egész évi hullámzó teljesítmény után végül összességében 3,3 százalékos szerény növekedést ért el az ágazat 2022-ben – derül ki a KSH adataiból.
Januártól májusig minden hónapban nőtt a termelés, utána azonban változatos – hol növekedést, hol visszaesést mutató – eredményeket ért el a szektor. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a hosszú távú adatokat nézve 2021 közepe óta nem látható az ágazatban jelentős, trendszerű növekedés. Az épületépítéseknél növekedés, az egyéb épületeknél 2022 első negyedéve óta csökkenés látható, ez a két hatás lényegében kioltja egymást. A szerződések állománya és az új szerződések alakulása pedig azt sejteti, hogy ez a kettősség fennmarad, így az elemző szerint rövid távon stagnálás-közeli teljesítmény várható az ágazattól. Decemberre a megkötött új szerződések volumene ugyanis 35,9 százalékkal esett vissza, az építőipari vállalkozások szerződésállománya pedig 1,2 pedig százalékkal zsugorodott. A tavalyi évben összességében 3,1 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek.
Az építőipar termelői árai eközben tavaly év végére átlagosan 26,2 százalékkal lettek magasabbak. Az előző két év nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra. A magyar építőipar 48 százalékban import termékeket épít be, így az építő- és alapanyagárak 15-160 százalékkal emelkedtek. A fa, acél, réz és alumínium alapú termékeknél 2021 végéig 10-15, tavaly 25 százalékos drágulás ment végbe, a cement ára pedig megduplázódott – foglalta össze a helyzetet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A drágulás ellenére az építési kereslet magas szintje fennmaradt tavaly, de a fizetőképes kereslet további bővülése az idén nem várható. A kormány tavaly mintegy 2100 milliárd forint értékű megrendelést halasztott 2024 utánra. Az állami megrendelések és a lakásépítés így csökkennek. Az ágazatot az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzhatják az idei évben, de az építőipar összességében csökkenő pályára kerül az idén – vetíti előre az ÉVOSZ.
Mindeközben a hazai munkaerőpiacról felvett új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz, a betanítás, képzés nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat. A lánctartozások pedig egyre nőnek: a benyújtott vállalkozói számlák 10 százaléka továbbra sincs időre kifizetve, 3-4 százaléka pedig lánctartozásba kerül. Az ÉVOSZ becslései szerint a tavalyi év végére a lánctartozási összeg elérte a 200 milliárd forintot. A mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének ugyanakkor nincs pénzügyi tartaléka, a gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni.
