Mind a fogyasztási, mind a lakáshitelek kilőttek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter újra nyomás alá helyezte a bankokat.
A bankok szigorítják hitelnyújtási feltételeiket.
Egyik a családok rossz jövedelmi helyzetét jelzi, a másik a befektetői kedv visszatérését mutatja. Ha fennmarad az áprilisi hitelfelvételi kedv az támaszt adhat az építőiparnak, beindulhat végre a növekedés magyar gazdaságban.
Az MNB értékelése szerint a csok átalakításnak nagy vesztesei a kétgyermekes családok.
A decemberi adat 16 hónapos rekord és kezdi megközelíteni azoknak az időknek a szintjét, amikor az alapkamat és a hitelkamatok alacsonyak voltak.
A hat százalékos kamatszint az a lélektani határ, ami alatt szakértők azt várják, hogy a lakosság elgondolkodjon egy lakáshitel felvételéről.
Januártól tovább csökkennek a lakáshitelkamatok, ami lendületet adhat a lakáspiacnak. . Jövőre jöhet a fordulat.
Még mindig döcög a piaci alapú hitelezés, ezért a Csok Plusz lehet a bankok ügyfélszerző csodafegyvere.
Jelentős áremelést gerjeszt az Orbán-kormány új csok-rendszere a kistelepülések lakáspiacán, miközben a szigorítások miatt jóval kevesebben lesznek jogosultak a családi otthonteremtési támogatásokra.
Jövőre az idei összeg alig felét költik erre a területre.
A lakáshitelezés összezuhanása nem meglepő a 25 százalékos infláció, illetve a 18 százalékos jegybanki alapkamat idején.
Az eddigi 500 ezer helyett 600 ezer forintos nettó jövedelemmel kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki nagyobb adósságterheket vállalhasson.
Az indokoltnál jóval nagyobb összegeket fizet ki az állam a támogatott lakáshitelekre egy jegybanki tanulmány szerint. Jogszabálymódosítást javasolnak.
A használt lakások esetében az átlagos hitelösszeg decemberre 11 millió forintra csökkent a tavaszi 14 millió forintról, az átlagos futamidő változatlanul 19 év maradt.
Egyre nagyobb az egyenlőtlenség a tehetősebb és a szegényebb társadalmi csoportok között a lakhatás megfizethetősége terén.
Majdnem egy évtizede nem adtak el olyan kevés lakóingatlant, mint októberben. Pedig már nem is Magyarországon emelkednek a leggyorsabban az árak.
Elmennek a falig a hitelfelvevők.
A befektetési szándék viszont erősödik az ingatlanpiacon.
A rezsisokk és a növekvő hitelkamatok miatt egyre kelendőbbek a kisebb területű lakások, emiatt ezek gyorsabban is drágulnak. A nagyobb ingatlanokat egyre nehezebb eladni.
A nyár eleje óta csaknem duplájára emelkedett az alapkamat, ez hamarosan a hitelek költségeiben is megjelenhet. Kérdés, lesz-e rá fizetőképes kereslet.
Jóval magasabb költségek mellett sokkal kevesebb lakáshitelt vett fel júliusban a lakosság, mint egy évvel ezelőtt, vagy akár csak egy hónapja – derült ki a jegybank által közölt friss adatokból.
Februárban még 4,78 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (thm) lehetett hozzájutni, most viszont 8 százalék alatti thm-mel már nem lehet lakáskölcsönt kapni.
Több bank is hóközi kamatemelésekkel reagált a jegybank újabb, nagy léptékű alapkamat-emeléseire: van amelyik a lakáshiteleit, van, amelyik a személyi kölcsöneit drágítja.
Csak az maradjon benne, aki tényleg nehéz helyzetben van.
A szakma a támogatások folytatását szorgalmazza.
Hatalmas az igény a támogatott lakáshitelekre, mivel a piaci kölcsönök egyre drágábbak. A zöldhitelt hosszabbítják, a többi kifutó program sorsát még nem tudni.
