Elmaradt a bejelentés, három munkanappal indulás előtt sem világos az Otthon Start minden részlete

Elmaradt a 10 százalékos önerő általánossá tételéről szóló bejelentés a Magyar Nemzeti Bank elnökének keddi sajtótájékoztatóján, ahol a 6,5 százalékon hagyott jegybanki alapkamat mellett a fix 3 százalékos Otthon Start hitelprogram egyik utolsó fehér foltja is fókuszba került. Három munkanappal a támogatott lakásvásárlási lehetőség indulása előtt még nem tudni, hogy minimalizálja-e a 41 év felettiek esetében is az önerőt a jegybank, illetve a kérdésben illetékes Pénzügyi Stabilitási Tanács - derült ki Varga Mihály, az MNB elnökének válaszából. A jegybank az adósságfék szabály felülvizsgálatának keretében dönt a 10 százalékos általános önerő lehetőségéről, amit egyelőre a 40 alatti első lakást vásárlók és a zöld otthon feltételeinek megfelelő, vagyis A+-os energetikai tanúsítvánnyal elismert - praktikusan most épülő és frissen felépült - új ingatlanok vásárlóinak biztosít jelenleg.

A kezdettől általánosnak mondott 10 százalékos általános önerő biztosítása kulcskérdés az Otthon Start programban, ráadásul épp a minimális megtakarítással rendelkező bérlők átlépését segítené a tulajdonosi körbe. Az olcsó hitel egyik fontos előnye ugyanis pontosan az lenne, hogy a bérleti díjból a havi hiteltörlesztés is lehetővé válna. Kikerültek mindeközben az élettársak az Otthon Start hitelprogram kedvezményezetti köréből, ők ugyanis - a házastársakkal ellentétben - közösen nem lehetnek jogosultak első lakás vásárlásához a 3 százalékos fix kamatozású kölcsönre - derült ki az Otthon Start Programot és a többi, jelenleg futó támogatást összehangoló friss kormányrendeletből. Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont tulajdonos-ügyvezetője a Népszavának rámutatott, az igazán új és kritikus részlet ez, a többi lényegében pontosítás és finomhangolás a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályban, amely az átjárhatóságot is lehetővé teszi a támogatások között.

A hitelszakértő elmondta, az Otthon Start Program bejelentésére azonnal megélénkült a kereslet, a gyerekvállalástól és életkortól függetlenül beharangozott lakásvásárlási támogatás kapcsán a második nagy hullám akkor indult, amikor kiderült, hogy az 50 százalékot nem meghaladó tulajdonrész nem számít kizáró oknak, majd a kiadhatósággal robbant be az utolsó lökéshullám.

Extra feszültséget okoz, hogy több részletszabály nem fix, például az alapterület számítása, ami a 1,5 millió forintos négyzetméterár korlát miatt fontos. Másképp jön ki a matek ugyanis, ha az erkély területének 50 százalékát számolják bele az ingatlan méretébe, vagyis nem mindegy, hogy bruttó, redukált vagy minimum alapterülettel osztanak és szoroznak. Egységes minisztériumi állásfoglalás nincs ebben a kérdésben. A részletszabályok nagyban árnyalják a képet, és az egyes vevők helyzetét. Nem egységes a bankok hitelezési gyakorlata például az igénylők életkorával kapcsolatban sem. Van, ahol az ügyletben legfiatalabb, máshol a legidősebb szereplő korát veszik figyelembe a kölcsön maximális futamidejének megállapításakor. Másik példa a külföldről szerzett jövedelem kérdése, e szerint miközben az ingázó munkavállaló a jogosultsági feltételnek megfelel, a hitelképességi feltételeknek viszont nem biztos. A GV Hitelközpont ügyvezetője szerint a kamat sokszor a második kérdés, az első, hogy hol kapja meg az igénylő azt a hitelt, amire szüksége van.

A Csok Pluszt és a falusi csok-ot, vagyis a korábban már működő támogatási programokat hivatott szinkronba hozni a friss kormányrendelet, ami a csok Plusz bevonhatósága miatt annak lakás esetén 80 milliós, családi ház esetében 100 milliós ár plafonját az Otthon Start 100, illetve 150 milliós limitjéhez igazította és átjárhatóvá tette a támogatásokat. Ezzel azok járnak jól, akik a Csok Pluszt igénybe tudják venni, azaz házaspárként gyermeket vállalnak, mert megszabadulhatnak a tartozásuk egy részétől.