Bénító a tőkehiány

Erősen behatárolt a hazai cégek fejlesztési szándéka a régóta fennálló forráshiány miatt, ráadásul egyenlőre a külföldi tőkebefektetéseket is csak csordogálnak. Az uniós pénzek gyors felhasználása az elmúlt évek tapasztalatai alapján legfeljebb tüneti kezelést jelenthet.

„Puha” büdzsé születik

Nem tartott tovább bő egy hónapnál, az hogy elnyerje végső formáját az a jövő évi költségvetés, amelyet az Országgyűlés kormánypárti többsége ma már el is fogadhat. Így az elmúlt évek hagyományaihoz híven 2016-ban is meglehetősen korán megszavazhatják a következő évi büdzsét a Fidesz-KDNP képviselői.Ezt megelőzően a civil szervezetek javaslatai süket fülekre találtak.

Élen a korrupcióban - Benéztünk az OLAF-jelentés mögé

Uniós mérések szerint Magyarország élen járt a tavalyi évben a brüsszeli támogatások eltüntetésében – ez derült ki az Európai Unió Csalások Elleni Hivatala (OLAF) által a múlt héten kiadott jelentésből. A 2015-öt megelőző évekhez képest is kiugróan sok visszaélést állapított meg a hivatal, azt azonban csak ritkán lehet pontosan tudni, hogy kik követték el azokat. A probléma megoldását nehezíti, hogy rendkívül alacsony a hazai hatóságok hajlandósága az ilyen ügyek felderítésére.

Devizahitel - A héten dönt a Kúria

Egy héten belül jogegységi határozatot hoz a Kúria azoknak a devizahiteles szerződéseknek az ügyében, amelyek nem tartalmazták a kezdeti tartozás pontos devizaösszegét. Az eljárás megindítására azért volt szükség, mert decemberben a legfőbb jogi fórumon egy ilyen megállapodásról kimondták annak érvénytelenségét. A döntés megteremtheti a lehetőségét egy újabb devizahiteles elszámolásnak.

Magyar fizetések - A régió mögött kullogunk

Hazai körülmények között jól hangzó eredményekről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az itthoni bérek növekedésével kapcsolatban. Ám uniós viszonylatban még mindig lenne hová emelni a magyar fizetéseket, a régiós társak mögött kullogunk.

A szegényektől vesz el a kormány

Olyan 2017. évi költségvetési javaslatról kezdett tegnap 30 órás vitátt az Országgyűlés, amelyet korábban „nullszaldósként”, majd az adócsökkentés és otthonteremtés büdzséjeként aposztrofált a kormány. A tervezet egyes fejezetei ugyanakkor megszorításokról is árulkodnak.

Ígéretekkel teli büdzsé

Orbán Viktor ismét csak ígért, konkrétumot azonban keveset árult el a készülő büdzséről. A Költségvetési Tanács rendben találta a 2017-es költségvetést, igaz, a viszonyítási alapot jelentő 2016-os évnek még csak az első negyedévén vagyunk túl.

Megszűnhet a SZÉP-kártya is

Az Erzsébet-utalvány mellett a SZÉP-kártya is áldozatául eshet a cafeteria-rendszer kilátásba helyezett átalakításának – lapunk információi szerint erre a jelenleg is készülő, 2017. évre várható adótörvény-tervezetből lehet következtetni. A kormány erről nem egyeztetett a szakszervezetekkel, a munkáltatók részéről pedig borítékolható a felháborodás.

Külföldön dolgoznának, de nem elég képzettek hozzá

A fiatal magyar munkavállalókat – elsősorban a férfiakat – mágnesként vonzzák a nemzetközi lehetőségek, mégsem tudják maradéktalanul kihasználni őket. A Randstad Workmonitor legfrissebb kimutatásai szerint a 34 év alatti férfiak 79 százaléka a megfelelő állásért külföldre is áttelepülne ugyan, 68 százalékuk pedig itthon is szívesen dolgozna olyan munkakörben, amely utazással jár, mégis igen kevesen választhatják ezeket a lehetőségeket.

Cafeteria - Elbuknak az egészségpénztárak?

Az egészségbiztosítási pénztárak léte a cafeteria-rendszer függvénye, mivel nagy részt a munkáltatók befizetésére épül. A béren kívüli juttatások tervezett készpénzesítése ezért az egészségpénztárak hanyatlásához vezethet, ennek első jelei már érzékelhetőek, pedig a rendszer átalakítása még csak kezdeti stádiumban van.

Hitelboomot hoz a csok?

Az otthonteremtési kedvezményeknek köszönhetően meglódult a lakossági hitelfelvétel, miközben még mindig több mint ezermilliárd forintra tehető a nemteljesítő hitelek állománya. A bankok jegybanki ajánlásra többkörös egyeztetést kezdeményeznek az adósokkal a hitelek átstrukturálásáról, ám várhatóan csak az ügyfelek felénél lesz ennek érdemleges hatása.

Magas István: megtört a világ növekedése

A gazdasági válság utáni helyzetben a nemzetközi konjunkturális összerendeződés nem sikerült. Az a fajta globális együttműködés, egyfajta globális stimulus kialakítása, amire nagy szükség lett volna, nem valósult meg - állítja Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének vezetője szerint mást csinál Európa, mást csinál az Egyesült Államok, és megint mást Kína. A végeredmény az, hogy a világ növekedése megtört, és amíg a nyersanyagárak ennyire alacsonyan vannak, addig a globális konjunktúra is gyenge lesz.