Akár nagy horderejű bejelentést is tehet a héten a devizahitelesek ügyében a Kúria, ám ugyanennyi esély mutatkozik arra is, hogy a legfőbb bírói szerv döntése nem hoz majd különösebb változást a hitelkárosultak ügyében. Az elmúlt hónapokban bizonytalanná vált a bírói gyakorlat azzal kapcsolatban, mi legyen azokkal a hitelszerződésekkel, amelyekkel kapcsolatban azért nyújtottak be keresetet, mert nem tartalmazta a hitelszerződés a tartozás devizaösszegét, az csak a később elkészült folyósítási értesítőből vagy törlesztési tervből derült ki. Ezért a Kúria május elején kifejtette, hogy jogegységi eljárást indít a szerződések érvényességének ügyében, és egy hónapon belül meghozza az erre vonatkozó határozatát. A maguk szabta határidő a héten lejár.
A tárgyalt szerződéstípus érvényessége akkor kérdőjeleződött meg, amikor decemberben egy nem ismert devizahiteles perre ment a bankja ellen, mivel a szerződésben nem adták meg pontosan a devizában számolt tartozást. A kereset sikeres volt, és végül az adósnak adott igazat a Kúria. Ennek ellenére az esetnek ezen felül nem lett más jogkövetkezménye. Mivel azonban az ügy nagy számban vonhatja maga után a devizahiteles szerződések azonos okokra visszavezethető megtámadását, várhatóan a Kúria jogegységi határozata szolgálhat majd új iránytűként a későbbi pereknél.
A Pénzcentrum elemzése szerint a kérdésre – vagyis, hogy érvényesek-e a szóban forgó szerződések – többféle igennel és többféle nemmel is válaszolhat a Kúria. Ez alapján négyféle forgatókönyv is megvalósulhat. Az egyik lehetőség az, hogy a szerződéseket érvénytelenítik, és a megmaradt tartozások nagy része egyszerűen megszűnik, ami beláthatatlan következményekkel járna. Elképzelhető az is, hogy a devizaösszeg feltüntetésének hiánya miatt a hitelszerződéseket árfolyamkockázat nélküli forinthitellé nyilvánítják az alacsonyabb kamatszint megtartásával. (Ez utóbbi opcióra azért mutatkozik kevés esély, mert a szerződésekben szerepel, hogy a hitelek devizaalapúak). A harmadik lehetőség az, hogy a Kúria pótolja a szerződés devizaösszegét, vagyis újraszámítja az eredeti tartozást, amely egy kisebbfajta elszámolást eredményezhet. Végül pedig – és a hitelkárosultak minden bizonnyal ekkor lennének a legcsalódottabbak – akár maradhat is minden a régiben, és a Kúria érvényesnek titulálja a szerződéseket akkor is, ha csak a folyósítási értesítőben szerepel a pontos devizaösszeg.
A kérdésben perdöntő lehet az, hogy a Kúria a bankok vagy a károsultak álláspontjának megfelelően nevezi-e meg a devizaösszeg meghatározásának időpontját. A Magyar Bankszövetség a Kúriának írt levelében úgy érvel, hogy a bíróság helytelenül járt el az említett ügyben, mivel ezekben a kérdésekben 2013-ban már hoztak irányadó szabályt. Ebben rögzítették, hogy a devizában számolt tartozás csak a folyósítás napján számítható ki, s ezért azt a folyósítási értesítő tartalmazza. A levélre egyébként a legfelsőbb bírói testület polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György bocsánatkéréssel reagált a Kúria említett egyedi ítélete miatt, vagyis úgy tűnik, hogy a Kúria hajlik a bankok álláspontjának elfogadására. A károsultakat tömörítő platform, a Hiteles Magyarok Fóruma szerint azonban a 2013-as jogegységi határozat éppen, hogy egyértelműen a szerződéskötés időpontjához köti a devizaösszeg meghatározását. Hozzátették azt is: az újabb jogegységi polémiának már a megszületése is megkérdőjelezi azt, hogy ezek a szerződések mennyire voltak világosak, átláthatóak és tisztességesek.
Az egyik legnagyobb bizonytalanságot az ügyben az jelenti, hogy nem tudni pontosan, mekkora az érintettek köre, becslések szerint az a devizahiteles szerződések eredeti mintegy félmilliós számához viszonyítva százezres tétel lehet.
