Nagyon-nagyon rossz április tréfának érezte a legtöbb települési önkormányzat a 2016. április első napjától hatályba lépett hulladéktörvény módosítást. A jogszabály előkészítése során hiába tették az asztalra javaslataikat az önkormányzatok szakmai és érdekvédelmi szervezetei, a kormány azokból semmit sem fogadott el és nem épített be a törvénymódosításba. Minden érvelés ellenére a kormányzat gyakorlatilag államosította a hazai hulladékgazdálkodást és mintegy 5 milliárd forinttal létrehozta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t. Az állami holding tagadja, hogy államosításról lenne szó, hiszen az eszközök, a szemétlerakók, előválogató létesítmények továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradtak. A zrt. "csak" a díjbeszedést vállalja magára és a lakosságtól beszedett pénzből a saját maga által kidolgozott szorzó alapján osztana vissza a helyhatóságok nonprofit hulladékkezelő cégei, illetve a szolgáltatás finanszírozására. Persze az állami holding működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges forrásokat is a lakossági befizetésekből fedezik majd. Ehhez legalább 2,5 millió számlát kellene, kellett volna kiküldenie a NHKV-nek.
Számla nincs, az önkormányzat hitelez
Az NHKV ugyan a milliárdokat arra kapta, hogy az önkormányzatok fedezhessék azokat a költségeket, amelyek jelenleg még a a helyhatóságokat terhelik, úgymint a kukásautók üzemanyaga, az út- és hulladéklerakási díjak, illetve a dolgozók bérének költségei. Egyelőre azonban a zrt. egyetlen forintot sem számlázott ki a lakosságnak - nyilatkozta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ez azért vezethet teljes káoszhoz és akár több tucat, vagy száz településen a szemétszállítás ellehetetlenüléséhez, mert a jogszabály áprilistól egyenesen megtiltja, hogy az önkormányzatok számlázzák ki a szemétdíjat. A zrt. arra hivatkozik, hogy azt az előző hónapot követő hónap elején kell eljuttatni az érintetteknek. Csakhogy már május vége van és a számlák sehol.
Az önkormányzatoknak azonban fizetniük kell a költségeket, és az ígéretek szerint majd elszámol velük az állami társaság. Erre valószínűleg őszig várniuk kell. Az igazi gond akkor lesz, amikor a díjak már az NKHV Zrt.-hez folynak be és majd a központi vízfej osztja vissza a forrásokat az önkormányzatoknak.
A fővárosban biztosan elviszik majd a szemetet FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Duplájára emelkedett a lerakási díj
A lerakási díj bevezetése majd emelése váratlanul érte az önkormányzatokat. Míg 2013-ban tonnánként 3, 2014-ben már 6 ezer forintot kellett fizetni. Schmidt Jenő becslése szerint ez az intézkedés több mint 10 milliárd forintot vett ki a cégek zsebéből. Ráadásul a be nem fizetett szolgáltatási díjak után is be kellett fizetni az áfát, nem beszélve az útdíjról, amit a kötelező közfeladatot ellátó vállalatok járművei után is fizetni kell. Megoldás lehetne, ha ezt legalább megtérítené az állam. Az is nagy kérdés, hogy az állami zrt. kifizeti-e az előválogató létesítmények, újrahasznosítók amortizációs költségeit az önkormányzatoknak, vagy sem. Ha nem téríti meg, akkor az érintettek kénytelenek lesznek vagyonhasznosításra fölajánlani az eszközeiket az zrt.-nek.
- Ha nem lesz pénz, nem mennek ki a kukásautók, nem gyűjtik be a lakossági hulladékot - summázta a TÖOSZ elnöke, hozzátéve: legalább ekkora gond, hogy az amúgy sem magas keresetű dolgozók a minimálbér szintje körüli bérüket sem fogják megkapni.
Bérszámlázás
Az NHKV a honlapján megjelentetett egy felhívást a közszolgáltatók számára a "likviditási hiány előfinanszírozásának" igényléséről. A cégeknek június elejéig adott időt az eddig ráérős állami holding, hogy hiteles adatokkal kitöltsék a bonyolult táblázatot. Csakhogy egyelőre csupán az első negyedévre vonatkozó hiány pótlásához kaphatnak támogatást a közszolgáltató cégek. Semmiképpen sem jó előjel, hogy Gémesi György, Gödöllő polgármestere a napokban az ATV-ben azt nyilatkozta, hogy az állami holding "bérszámlázásra" kérte fel az önkormányzatot. Ez azt jelenti, hogy nem lehet túlságosan előrehaladott állapotban a központi szemétholding számlázási rendszere, ha ilyen ajánlattal kereste meg az egyik legnagyobb hazai hulladékkezelő társulást irányító önkormányzatot.
Az előfinanszírozás lenne a megoldás
Az önkormányzati szakember szerint az államnak az átmeneti időszakot előfinanszírozással kellene megoldania a közszolgáltatási rendszer működtetését, de nem a kapott 5, hanem legalább 15-20 milliárd forintból. Amikor pedig "beállt" az új rendszer, akkor elszámolhatnak egymással az állami szervezet és az önkormányzatok. Egyelőre azonban az állam csak 50-60 százalék előleget fizetne. A TÖOSZ elnöke arra is figyelmeztetett, ha nem intézkednek sürgősen a finanszírozás megoldása érdekében, az országban található nagyjából 170 hulladékszállítással foglalkozó cég közül legalább három tucat válhat szinte egyik pillanatról a másikra veszteségessé. Vannak dolgok amit az államnak kell végezni, de a közszolgáltatások nem ide tartoznak- vélte Schmidt Jenő.
Veszélyben van az uniós vállalás
A települési hulladék előkészítését, újrahasznosítási arányát 65 százalékra, a csomagolóanyagoknál 75 százalékra kellene feltornászni míg a szemétlerakókban elhelyezett hulladék arányát 10 százalékra kellene csökkenteni 2030-ig az uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően. A nagy tőkeigényű program forrásairól még nem döntött a kormány - ismerte el László Tibor Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Óriási feladat áll Magyarország előtt, hiszen jelenleg 70 nagy kapacitású lerakó működik, de éppen ezek szerepét akarja csökkenteni Brüsszel. A képet árnyalja, hogy jó néhány uniós előírásoknak is megfelelő szemétlerakót éppen közösségi támogatásokkal hoztak létre elsősorban helyi önkormányzatok.
Körforgás, avagy hulladéktenger
A körforgásos gazdaság koncepció lényege - amely az egyik leggazdagabb uniós tagállamban jelentős mértékben már megvalósult -, hogy a gazdaságban keletkező hulladékok minél nagyobb részét minél tovább bent tartsák a termelésben, minél nagyobb arányban újrahasznosítsák. Erről Hollandiában rendszeresen egyeztetnek a kormányzat, a programban résztevő vállalkozások és a civilek képviselői. Az innováció és az új ötletek gyors kipróbálása érdekében Amszterdamban egy központot is létrehoztak, ahol egyszerre 2 ezren kutathatnak, vállalkozhatnak. Guido Braam, a "The Nederlands Circular Hotspot" platform alapítója példaként említette, hogy a körforgásos gazdaság adja a holland GDP 4 százalékát és 54 ezer új munkahelyet is teremtett.
Magyarország még igen messze van a holland eredményektől ami akár a hulladékgazdálkodást, akár ami a körforgásos gazdaságot illeti. Sőt, az utóbbi idők államosítási hulláma a jelek szerint maga alá temeti az eddig kielégítően működő lakossági szemétszállítást, a hulladék előválogatást, újrafeldolgozást is. A központosított hulladékkezelés éppenséggel munkahelyeket szüntethet meg, és ha nem sikerül úrrá lenni a szakemberek által felvázolt közelgő szemét-káoszon, akkor a körforgásos gazdaság kiteljesedése helyett hulladéktengerbe fulladhat jó néhány település.
Az országban egyedül Budapestet nem fenyegeti veszély, mert ott továbbra is a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. számláz. - Tiltakozunk, s nem engedjük meg, hogy a hosszú évek alatt nyereségessé tett FKF-től milliárdos összegeket vonjanak el, hogy abból ne a főváros fejlődjön, hanem a vidéki cégek veszteségeit fizessék ki - erősítette meg a Magyar Nemzetnek Tarlós István főpolgármester. Elmondta: a kormányzati illetékesek máig nem válaszoltak az általa márciusban tett jogszabály-módosítási kezdeményezésre. A főváros a törvények betartására törekszik, újabb egyeztetéseket kezdeményez, de amíg nincs megoldás, addig kivár, és nem adja ki a kezéből a közszolgáltatás finanszírozását - szögezte le Tarlós István.
A szelektív begyűjtés az uniós irány
Még mindig nem tisztázott, hogy az újrahasznosítási célok, az újrahasználatra való előkészítés teljesítéséért ki a felelős – mondta lapunknak Urbán Csilla, a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) "Nulla hulladék" programvezetője. - Az uniós célszámok teljesítéséhez a technológia nem elég, bár egyre több helyen van házhoz menő szelektív gyűjtés, de sajnos sok gyűjtősziget eltűnt, így üveghulladék leadására a legtöbb helyen nincs lehetőség. A lakosságtól származó szelektíven begyűjtött hulladék aránya csupán 5-8 százalék, ami sokkal magasabb is lehetne megfelelő tájékoztatással, ösztönzéssel. Ilyen a differenciált szemétdíj bevezetése, amelynek lényege, hogy a vegyesen gyűjtött hulladék után súly vagy térfogat szerint kell fizetni, a szelektíven gyűjtött hulladékért pedig egyáltalán nem vagy minimálisat. Jelenleg Magyarországon még a kuka méretét sem választhatja meg az ember, kis kukát csak az igényelhet, aki bizonyítottan egyedül lakik. Ez sem ösztönzi a lakosságot arra, hogy eleve kevesebb hulladékot termeljen.
A külföldi példák alapján az tapasztalható, hogy ilyen intézkedéseket önkormányzati, vagy regionális szinten tudnak bevezetni. Félő, hogy a központosítás által a területi különbségek nem kiegyenlítődni, hanem tovább fognak mélyülni - tette hozzá a szakértő.
Egyre több stratégiában, tervben jelenik meg a hulladékégetés, amely hosszú távon biztos, hogy zsákutcába viszi az ország hulladékgazdálkodását, ellehetetleníti az uniós célszámok teljesítését - vélte a programvezető. A hulladékégetés (ártalmatlanítás vagy energetikai hasznosítás) konkurenciája az újrahasznosításnak, ugyanis ugyanazokért a hulladéktípusokért – papír, műanyag - versengenek, azonban ezek újrafeldolgozása kell, hogy prioritás legyen. Az égetés a hulladékos hierarchia legalján található, jelentős környezeti és egészségügyi kockázatokat rejt magába, beruházásuk tőkeigényes, minimális új munkahelyet teremt összehasonlítva az újrafeldolgozó iparral.
A HUMUSZ információi szerint 10 új égető szerepel a kormányzati tervekben. Egyelőre két égető helyszíne ismert: Budapest és Kerepes. Az erre fordított összegekből (uniós forrásból!) sokkal több, válogatómű, hulladékudvar vagy újrahasználati központ épülhetne.