A kormány minden területnek többletforrást biztosítana az idei évhez képest - mondta előzetesen Varga Mihály a 2017. évi költségvetés tegnap megkezdett parlamenti vitájához kapcsolódva. A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy oktatásra 270, egészségügyre 167, társadalombiztosítási- és jóléti kiadásokra 155, kultúrára 66 milliárd forinttal több juthat, mint idén. Ezzel párhuzamosan a rendvédelmi kiadásokra 114, az önkormányzatoknak 5, az igazságügyi területre 26 a külügyekre 10, a honvédelem területére pedig 51 milliárd forinttal nagyobb összeg juthat a tervezet szerint.
A nemzetgazdasági miniszter országgyűlési expozéjában már ennél óvatosabban fogalmazott, kiemelte, hogy nincs olyan terület, amely az ideihez képest kevesebbet kapna. Varga Mihály szerint az a cél, hogy az állam hiány nélkül működjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak az működtetésre, amennyit a költségvetési bevételekből fedezni is lehet. A jövő évi büdzsé egyébként 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos – uniós módszertan szerinti – államháztartási hiánnyal számol.
Az előzetes kontrollra felkért Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László, akárcsak korábban kevés kritikával illette büdzsét, állásfoglalása szerint a törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabályoknak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is. Az ÁSZ elnöke úgy ítélte meg, hogy a tartalékok rendszere, valamint a kormány költségvetési átcsoportosítási lehetőségeinek bővítése javítja a büdzsé végrehajtásának biztonságát és rugalmasságát, a feltárt kockázatok kezelését, a bevételek és kiadások csoportosítása pedig növeli a büdzsé átláthatóságát. A Költségvetési Tanács elnöke Kovács Árpád is pozitívnak tartotta a javaslatot, ugyanis megalapozottnak találta a bevételeket és kiadásokat, valamint teljesíthetőnek mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célokat is.
A vitára bocsátott tervezet részleteiből ezzel szemben kiderült, hogy a miniszter kijelentésével ellentétben mégis akadnak szép számmal olyan területek, amelyek megsínylik a kiadások átcsoportosítását. A Világgazdaság számításai szerint a kormány az idei számokhoz képest összesen mintegy 1000 milliárd forintot irányít át más területekre. Tény viszont, hogy a kormány sokat takarít meg kamatkiadásokon, a tartalékok mérséklésén, valamint reprezentatív beruházásokra szánt összegek mérséklésén. Ezenkívül jelentős mértékű csökkentést – 300 milliárd forintot – jelentenek még a kifutóban lévő uniós programok.
A megszorítások más súlypontjait azonban olyan fejezetek alkotják, amelyekkel már az idei költségvetés sem volt kifejezetten bőkezű. Jelentős megtakarítást érne el ugyanis a kormány szociális programokon: 15 milliárd forinttal – az idei keret 4 százalékával – csökkentik a Start munkaprogram keretét (holott az Európai Bizottság, az IMF és több szakértő szerint is a közmunka helyett inkább az ilyen, az elhelyezkedést segítő programokat kellene növelni). A nyugdíj korhatár alatti ellátásokra összességében 17 milliárd forinttal, vagyis több mint 15 százalékkal kevesebbet fordítanának. 3 milliárd forintot spórolnának az árvaellátáson, de hasonló mértékben, 3,5 milliárd forinttal csökken az özvegyi nyugellátásokra szánt összeg is. Várhatóan kisebb lesz a rokkantsági, rehabilitációs ellátások kerete, a 2,5 milliárdos megtakarítás azonban itt nem éri el a kiadási keret egy százalékát sem. A családi pótlékra szánt összeg szintén egy százalékkal, 3,2 milliárd forinttal lesz alacsonyabb az ideinél.
Az eredetileg tervezetthez képest a pedagógusoknak szánt személyi juttatásai valamit növekednének jövőre, ám a tüntetések folyományaként módosított 2016-os tervhez képest jelentős, több mint 60 milliárdos megtakarítás várható ezen a címen. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetése mindeközben 22 milliárd lesz jövőre, ami az eredetileg az idei évre szánt 45 milliárd forintnak a fele.
A számok arról árulkodnak, hogy hiába íródott az adócsökkentés és az otthonteremtés szellemében a jövő évi költségvetési tervezet, mégis a közszférát és a szociális juttatásokat megrázó elvonások miatt – a 2018-as voksolás előtt egy évvel – egyáltalán nem teszik választóbaráttá a 2017-es büdzsét.
A további leszakadás és a magánérdekek költségvetésének nevezte a 2017-es büdzsét Schmuck Erzsébet, amely nem jó másra, mint a szakadék növelésére a kormány kedvezményezettjei és mindenki más között - mondta az LMP frakció-vezetőhelyettese a költségvetés vitájában.
Hasonlóan fogalmazott Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője, akinek véleménye szerint is a 2017-es költségvetés egy, a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja a költségvetésben nagyobb összegeket fordítana a jövőben hasznosuló területekre, például az oktatásra, az egészségügyre, a korai fejlesztésre, az egészségmegőrzésre és az innovációra - érvelt Szabó Timea.
Ugyanakkor a nemzetgazdasági tárca közleményében az állította, hogy minden olyan állítás, amely szerint „1000 milliárdos megszorítás lenne a jövő évi költségvetésben”, hiszen a költségvetési törvényjavaslat az ideinél közel 2000 milliárd forinttal több kiadást tartalmaz, amelyet a magyar emberekre fordítunk. A jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat, a levont következtetések ily módon nevetségesek.
Péterfalvi: Alkotmányellenes a titkolózás
Nem kaptam még választ az Országgyűlés Költségvetési Bizottságától - közölte a Népszava érdeklődésére Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke hozzátette: informálisan úgy értesült, hogy a bizottság egyeztetni fog az általa benyújtott 14 oldalas dokumentumról. Az adatvédelmi biztos arról az állásfoglalásról beszélt, amelyben kifejti: alkotmányellenes az a törvényjavaslat, amely tovább szűkítené a közérdekű adatok megismerhetőségét, s amelyet - mint megírtuk - a 2017-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatba rejtett el a kormány.
A passzus az összes állami és önkormányzati vállalatot kivonná az információszabadság hatálya alól. A törvényjavaslatot tegnap kezdte tárgyalni a Ház. Ha átmegy, akkor a jövőben nem ismerhető meg az állami cégek egyetlen olyan adata sem, amely „sérti vagy veszélyezteti a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit”. A tervezet az állami energetikai cégek esetében még tovább megy. Ezeknél a cégeknél ugyanis semmilyen szerződés, vagy ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő adat nem lenne megismerhető a szerződés hatálya alatt, és onnantól még legalább öt évig. Ráadásul, ha a cég úgy érzi, hogy különösen érzékeny adatról van szó, akár 30 évre is titkosíthatja.
Péterfalvi kifejti, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot az Alaptörvény is kimondja. A közérdekű adatok megismerhetősége azért különösen fontos, mert lehetővé teszi a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, és a nyilvánosságnak már önmagában visszatartó ereje van az esetleges visszaélésekkel szemben. A most titkosítani kívánt adatok jelentős részéről pedig az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy azok nyilvánosságához jelentős közérdek fűződik, ráadásul a javaslat hatályát kiterjesztenék a jelenleg is folyamatban lévő ügyekre, ami visszamenőleges hatályú jogalkalmazásnak minősül, hasonló kitételek pedig korábban sem állták ki az alkotmányosság próbáját – mutat rá az állásfoglalás. - Z.Á.
