Orbán-kormány;Ukrajna;Szijjártó Péter;Európai Unió Bírósága;pervesztes;orosz-ukrán háború;vagyonbefagyasztás;

Az EU Törvényszéke elutasította az Orbán-kormány két éve benyújtott keresetét Ukrajna támogatása ellen

A fideszes kabinet a Szijjártó Péter vezette külügy javaslatára azt akarta megakadályozni, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból segítsék Ukrajna védekezését a Putyin-rezsim hadserege által négy és fél éve indított háborúban.

Az Európai Unió Törvényszéke szerdán elutasította az Orbán-kormány keresetét azon 2024 első felében szültetett uniós döntés ellen, amellyel a befagyasztott mintegy 200 milliárd euró orosz állami vagyon hozamának első részletét az ukrán fegyveres erők támogatására különítették el – írja a Telex. A törvényszék arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy az nem tartozik az uniós bíróság hatáskörébe, mert az – alapvetően tagállami hatáskörbe tartozó – uniós kül- és biztonságpolitikánál nem járhat el, és a megjelölt két kivétel sem vonatkoztatható az ügyre.

Az EU Törvényszéke két évvel ezelőtt befogadta a magyar kabinet keresetét, amivel megtámadja az EU ukrán hadsereget támogató döntését. A portál is hivatkozik a Népszava akkori cikkére, amelyben több szakértő is azt mondta, hogy gyenge jogi lábakon áll a kereset, egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás egyenesen szemfényvesztésnek nevezte az előző magyar kabinet perét.

Mint megírtuk, a befagyasztott vagyon évi 3-5 milliárd eurós hozamból az EU az Ukrajnának adott hitelt fizetné vissza több részletben. Az Orbán-kormány azt állította, hogy figyelmen kívül hagyták Magyarország véleményét, ezáltal sérült a tagállamok közötti egyenlőség elve, illetve az Unió demokratikus működésére vonatkozó alapelv is. Az Európai Bizottság lapunk kérdésére akkor hivatalosan megerősítette, hogy az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas az Európai Békekeret támogatására lép be a perbe, mivel véleménye szerint nem sértettek jogszabályokat.

2024 májusában a tagállami kormányok döntöttek a szabályokról, hogy hogyan használják fel a nyereséget Ukrajna támogatására, valamint arról, hogy ezt az összeget hogyan osszák szét. A magyar kormány az első határozatot támogatta, a másodiknál konstruktívan tartózkodott. Ebben az esetben nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja, hogy a döntés köti az EU-t. – Júniusban arról határoztak, hogy a nyereség első részletével az ukrán fegyveres erőket támogatják, de a döntésből az előző konstruktív tartózkodás miatt kihagyták a magyar kormányt. Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter szégyentelen szabályáthágásnak nevezte az esetet, és közölte, a brüsszeli európai uniós jogi csapatuk vizsgálja, milyen lépést tehet a kormány.

Az ügyben a Duna Bizottság és az Európai Bizottság is egyeztet a magyar hatóságokkal. A magyar kormányfő szerint az építkezés biztosítja a paksi atomerőmű működését, és az osztrákok jobban tennék, ha azbesztügyben lennének ilyen aktívak.