Gyenge jogi lábakon áll az a kereset, amelyet az Orbán-kormány adott be Ukrajna támogatása ellen az EU Bíróságán - állította több, egymástól független brüsszeli forrás a Népszavának.
Mint ismert, az EU Törvényszéke befogadta a magyar kabinet keresetét, amivel megtámadja az EU ukrán hadsereget támogató döntését. A pénzt az EU az úgynevezett Európai Békekereten keresztül adta, méghozzá a befagyasztott orosz állami vagyon - mintegy 200 milliárd euró-, hozamából. Az évi 3-5 milliárd eurós hozamból az EU az Ukrajnának adott hitelt fizetné vissza több részletben. Az Orbán-kormány szerint figyelmen kívül hagyták Magyarország véleményét, ezáltal sérült a tagállamok közötti egyenlőség elve, illetve az Unió demokratikus működésére vonatkozó alapelv is.
Az Orbán-kormány nagyon félti a befagyasztott orosz vagyont, pert indított az Európai Tanács ellen az Ukrajnának fizetett támogatás miattA Népszava információja szerint
a Tanácsban, vagyis az EU tagállamainak minisztereinek ülésén tavaly májusban a magyar kormány úgynevezett „konstruktív módon tartózkodott”, vagyis írásba adta, hogy kimarad a folyamatból.
Az elfogadott jogszabály szövege kifejezetten utal az EU Alapszerződésének a 31. cikkére, ami megengedi, hogy egyes tagállamok kimaradjanak külpolitikai döntésekből, ugyanakkor ezzel nem hátráltathatja a többi tagállamot.
A kormány már tavaly augusztusban is megtámadott egy határozatot, amiben a hozam folyósításáról döntött a többi tagállam, ezt még vizsgálja a Bíróság. Egy forrásunk szerint azért is kérdéses az ügy, mert a Bíróságnak limitált hatásköre van a külpolitikai döntések esetében. A most befogadott keresetben egy idén májusi folyósítási döntést támadott meg Magyarország, a korábbihoz képest egy kissé módosított szöveggel, ezt fogadta be a Törvényszék, ami a kvázi elsőfokú bírósága az EU-nak.
Nem kobozza el a befagyasztott orosz vagyont az EU, de vizsgálja, hogyan adhatná UkrajnánakBár folyó bírósági perekben nem szívesen nyilatkoznak az uniós szervek, két különböző tagállam diplomatája is úgy nyilatkozott, hogy szerintük szilárd a jogi alapja az EU döntésének.
Egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás egyenesen szemfényvesztésnek nevezte a magyar kormány perét.
Többen is hangsúlyozták, hogy az akár évekig elhúzódó per ítéletéig maradhat a rendszer, Ukrajna legutóbb augusztusban kapott másfél milliárd eurót a hozamokból. Igaz, több tagállam is felvetette, hogy akár kockázatosabb befektetésekbe is lehetne tenni a befagyasztott orosz vagyont, mások pedig azt remélik, hogy Moszkva vagyonát kompenzációként átadják Ukrajnának.
A Bizottság kérdésünkre hivatalosan megerősítette, hogy
az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas az Európai Békekeret támogatására lép be a perbe, mivel véleménye szerint nem sértettek jogszabályokat.
