Nem kobozza el a befagyasztott orosz vagyont az EU, de vizsgálja, hogyan adhatná Ukrajnának

Az Európai Unió megvizsgálja annak lehetőségét, miként használhatná fel a befagyasztott orosz vagyoneszközöket Ukrajna védelmének és újjáépítésének finanszírozására – közölte a koppenhágai uniós külügyminiszteri találkozó után az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a 

Kaja Kallas – írja a Reuters – jelezte, hogy az azonnali elkobzás politikailag nem reális. Az EU adatai szerint mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont zároltak az Oroszország ellen bevezetett szankciók keretében. Ukrajna és több tagállam – köztük Észtország, Litvánia és Lengyelország – a vagyon elkobzását sürgeti, ám Franciaország, Németország és Belgium elutasította ezt, jogi aggályokra és az euró stabilitásának veszélyeztetésére hivatkozva. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a vagyonból származó hozamot már most is Ukrajna támogatására fordítják.

A főképviselő közölte: egyetértés volt abban, hogy Oroszország csak akkor kaphatja vissza ezeket az eszközöket, ha teljes mértékben kártalanítja Ukrajnát a háborús pusztításért. Jelenleg azonban erre nincs szándék, ezért ki kell dolgozni egy stratégiát, miként hasznosíthatók a befagyasztott összegek a háború lezárása után. A vagyon túlnyomó része, 200 milliárd euró a Euroclear nevű belga letétkezelőnél található. Belgium külügyminisztere, Maxime Prévot hangsúlyozta, a vagyoneszközök szilárd védelmet élveznek a nemzetközi jog alapján. Az elkobzás rendszerszintű pénzügyi instabilitást idézne elő, és aláásná az euróba vetett bizalmat. Elutasította azt is, hogy a hozamok kezelését magasabb hozam reményében megváltoztassák, mert ez pénzügyi és jogi szempontból kockázatos lenne.

Kaja Kallas hozzátette, hogy több tagállam nem hajlandó napirendre venni az elkobzás kérdését, ugyanakkor teljes az egyetértés abban, hogy a háborús károk költségeit Oroszországnak kell viselnie, nem az uniós adófizetőknek. Az orosz fél korábban jelezte: elvben hozzájárulna ahhoz, hogy a befagyasztott vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítsák, de ragaszkodna ahhoz, hogy annak egy részét az általa megszállt területeken használják fel.

A tanácskozást követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, Brüsszel és a tagállamok többsége a háború hosszú távú folytatására készül, és készen áll újabb forrásokat küldeni Ukrajnának a hadsereg és az állam működtetésére. Szerinte Magyarország nem engedheti, hogy 2500 milliárd forint uniós forrást Ukrajnára költsenek, és meg kell akadályozni, hogy „Brüsszel és Kijev” kockáztassa az Magyarország ország energiabiztonságát. – Nem hagyjuk, hogy a rezsiköltségeket megemeljék Magyarországon, ezért nem fogjuk támogatni azokat a szankciós javaslatokat, amelyek olyan energiacégek ellen irányulnak, amelyek fontosak Magyarország energiaellátásában – mondta a tárcavezető.