Litvánia megkerülné Magyarországot, megnyitná az EU-csatlakozáshoz vezető tárgyalási fejezeteket Ukrajnával

Litvánia javaslata szerint Magyarország részvétele nélkül kezdődnének meg Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai – adta hírül szerdán az LRT, a balti állam közszolgálati csatornája.

A vilniusi kormány még a múlt héten, vagyis az augusztus 29–30-án Koppenhágában tartandó informális külügy- és védelmi miniszteri találkozó, illetve az EU-ügyi miniszterek szeptember 1-2-án tartandó csúcsa előtt levelet küldött a tagállamoknak. Ebben hangsúlyozta: a közösség számára elengedhetetlen a határozott fellépés, amely kézzelfoghatóvá és visszafordíthatatlanná teszi Ukrajna csatlakozási folyamatát. Ez a program szerint hivatalosan az EU-ügyi miniszterek csúcsának a témája, a dokumentum pedig azt hangoztatja, a tárgyalások elindítása erősítené Ukrajna reformok iránti elkötelezettséget. E lépés, vagyis a tárgyalások késlekedése gyengítené Ukrajnában az EU-csatlakozás társadalmi támogatottságát és alááshatja azt a szándékot, amellyel Ukrajna intézményei jelenleg késznek tűnnek a szükséges reformok végrehajtására. 

A litván javaslat alapján Ukrajnával és Moldovával technikai szinten akkor is elindulhatnának a tárgyalások, ha a 27 tagállamból 26 ezt jóváhagyja Magyarország nélkül. A formális megerősítés később történne meg, ha a budapesti vezetés feladja a vétófenyegetést vagy 2026-ban egyszerűen leváltják az Orbán-kormányt.

A kabinet megismételte Litvánia régóta képviselt álláspontját is: 2030-at kellene céldátumként kijelölni Ukrajna EU-csatlakozására, hogy mind az Európai Unió, mind Ukrajna megtervezhesse a reformokat és az erőforrások felhasználását.

Kęstutis Budrys ügyvivő külügyminiszter az LRT-nek nyilatkozva kijelentette, Litvánia azon dolgozik, hogy felszabadítsa az utat Ukrajna EU-csatlakozása előtt. Úgy fogalmazott, minden további halogatás geopolitikai kárral jár Ukrajna és az Európai Unió számára is. Hozzátette, hogy Ukrajna tagsága Európa biztonsági garanciáinak része, és elengedhetetlen a kitartó béke és stabilitás szempontjából.

A javaslatokat megvitatásában az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas vezetésével a miniszterek az orosz-ukrán háborúra és a közel-keleti helyzetre összpontosítanak majd.

Az Európai Bizottság ugyanakkor kételyeit fejezte ki a konszenzus megkerülésével kapcsolatban. Paula Pinho szóvivő közölte: bármely tárgyalási fejezet megnyitásához teljes egyhangúságra van szükség. Hozzátette, az Európai Bizottság továbbra is támogatja az ukrán reformokat, de a végső döntés az Európai  Tanács hatáskörébe tartozik.