Az Orbán-kormány fejjel megy a brüsszeli falnak, de nem tud mindent megfúrni

Pénteken az EU soros elnökségét betöltő Dániában tartották az Unió védelmi miniszterei informális találkozójukat, ahol Ukrajna katonai támogatása és az EU védelmének javítása volt a napirenden. A tanácskozás előtt egy nappal az orosz hadsereg ismét légicsapást mért Kijevre, a támadásban az EU külképviseletét ellátó épület is megsérült, ahol magyarok is dolgoznak. A támadásról a miniszterek és az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője Kaja Kallas közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli a támadást és fölhívják a figyelmet, hogy diplomáciai képviseletek elleni támadásokkal Oroszország megszegi a nemzetközi jogot, a civilek és nem-katonai célpontok elleni tudatos támadások pedig háborús bűncselekmények.

Ez a nyilatkozat ugyanakkor nem hivatalos uniós nyilatkozat, mert csak a 26 tagállam támogatta, az Orbán-kormány nevében jelenlévő Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter nem adta a nevét az orosz támadás elítéléséhez.

Vlagyimir Putyin gúnyt űz a békéért tett összes lépésből - mondta a találkozó előtt Kaja Kallas, aki szerint Amerika, Európa és Ukrajna is békét akar, csak Oroszoroszág nem, ezért muszáj a növelni a Kremlre gyakorolt nyomást. A pénteki koppenhágai találkozón éppen ezért a tagállamok konkrét katonai támogatásokról is egyeztettek. Az Európai Békekeretben (EPF) még lenne mintegy 6.6 milliárd euró (körülbelül 2600 milliárd forint), amivel Ukrajna védekezését segíthetné Európa, de ezt már évek óta blokkolja Magyarország.

Ráadásul ebből az amerikai fegyvereken keresztül még Donald Trump céljait is támogathatnák. A nyár során a NATO tagországok abban állapodtak meg, hogy saját költségükön az ukrán védelem számára kritikus fegyvereket amerikai cégektől szereznék be és adnák át Ukrajnának. Ezzel részben kiváltják azt, hogy Trump Washingtonban már nem fogadtatna el új fegyverszállítmányokat Kijevnek, az ellen azonban nem volna kifogása, ha más országok adnak le a megrendelést az amerikai hadiiparnak. Kaja Kallas a találkozó utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy minden ország felvetette a kérdést, hiszen jó ideje próbálják meggyőzni Magyarországot, hogy nem kell beszállnia ezekbe a szállításokba, csak ne akadályozza a megtámadott ország segítését.

Troels Lund Poulsen a soros elnökséget adó Dánia védelmi minisztere pedig a „dán modell” sikeréről számolt be. Dánia ukrán hadiipari cégekbe fektet be, hogy azok helyben tudjanak fegyvert gyártani maguknak. Szerinte költséghatékony módon értek el eredményeket az ukrán gyártósorokon. Dánia tavaly 600 millió eurót, idén már másfél milliárdnyit fektet be ukrán cégek helyi termelésébe, és sikerült több más tagországot is meggyőzni a módszer sikereiről. Emellett ukrán védelmi cégek dániai gyártókapacitásait is elkezdték kiépíteni, ami újabb lehetőségeket is jelenthet.

A pénteki találkozón a távolabbi célokról, így a jövőbeli béke garanciáiról is szó esett a miniszterek között. Az utóbbi hetekben az amerikaiak arról beszélnek, hogy amennyiben Európa hajlandó a béke fenntartásából a költségek oroszlánrészét vállalni, akkor -talán- számíthatnak az Egyesült Államokra is, hiszen például légierő és katonai felderítés terén egyetlen európai szövetséges sem képes az USA helyébe lépni. Néhány ország, köztük az EU tagállamok mellett az Egyesült Királyság is jelezte, hogy hajlandó lenne bizonyos formában akár saját katonáival is biztosítani, hogy a békekötés után Oroszország ne támadhassa meg Ukrajnát.

A pénteki koppenhágai találkozó szombaton a külügyminiszterek informális megbeszélésével folytatódik, ahol a Közel-Kelet kérdései mellett Oroszország elleni szankciók kérdése is elő fog kerülni, várhatóan ott is csak egy tagállam fog kiállni Vlagyimir Putyin védelmében.