„Nagyszabású találkozót” tart a Fehér Házban szerdán Donald Trump, hogy megvitassák a Gázai övezet háború utáni „átfogó” rendezési tervét, jelentette be kedden Steve Witkoff, az amerikai különmegbízott, aki mind az ukrajnai, mind a gázai háború kapcsán az elnök főtárgyalójaként szolgál. „Sokan látni fogják, mennyire erőteljes és jószándékú, tükrözi Trump elnök humanitárius indítékait”, mondta az állítólagos tervről részletek említése nélkül egy, a Fox Newsnak adott interjújában Witkoff. A találkozóról előzetesen csak annyi derült ki, hogy a gázai humanitárius segélyek növelése, a túszok kiszabadítása, illetve a háború utáni rendezési tervek kérdései kerülnek terítékre.
Az elnöki különmegbízott azt is állította, hogy Washington reményei szerint a gázai háború év végéig mindenképpen befejeződik, ugyanakkor jelezte, hogy Trump már nem érdekelt a júliusban még sürgetett tűzszüneti javaslat elfogadásában, mert az csak szakaszosan tenné lehetővé a túszok szabadulását, az elnök viszont azt szeretné, hogy minden túsz egyszerre és azonnal szabadulhasson. (A jelen megállapodás-tervezet valójában a Witkoff nevével fémjelzett, a Hamász által a nyár elején elutasított változat felmelegítése, állítják a katari és egyiptomi közvetítők. Első körben 10 élő túszt engedne el a palesztin terrorcsoport, majd a hosszú távú rendezési tárgyalások megkezdése után a másik 10-t. Eddigi ismeretek szerint a Gázában még fogva tartott 50 izraeli túsz közül 20 van életben.)
Eközben a keddi nap folyamán heves tüntetéseken követelték Izraelben a háború azonnali befejezését és a túszok kiszabadítását, Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonban a biztonsági kabinet délutáni ülésén napirendre sem tűzték a nemzetközi közvetítők által előterjesztett és a Hamász által már múlt héten elfogadott 60 napos tűzszüneti tervezetet. Witkoff bejelentése mégis reményt adott arra, hogy a Nobel béke-díjra áhítozó Donald Trump valóban valami béketervvel rukkol elő a nagyszabásúként beharangozott másnap esti fehér házi tanácskozáson. A reményt táplálta az is – de egyben az amerikai elnök gyorsan változó álláspontját is felszínre hozta -, hogy hétfőn az Ovális Irodában újságíróknak azt állította: a következő két-három hétben bekövetkezik a gázai háború „végső lezárása” és „komoly diplomáciai erőfeszítések” folynak Izrael történelme leghosszabb fegyveres konfliktusának lezárásáért.
Két pályára játszik Benjamin NetanjahuA nagy átfogó terv bejelentése azonban elmaradt, hivatalos közlemény sem kísérte a szerda esti tanácskozást, amelyen Trump veje és első elnöksége alatti közel-keleti tanácsadója, Jared Kushner, illetve a Netanjahuhoz közelinek tartott volt munkáspárti brit miniszterelnök, Tony Blair is részt vett, Közel-Kelet szakértői minőségében. Egy, a Reutersnek név nélkül nyilatkozó magas rangú fehér-házi tisztviselő szerint az elnök mindössze egy szokványos „politikai megbeszélést” tartott a gázai háború ügyében, ilyen találkozókat gyakran szervez munkatársaival. Egy másik forrás pedig azt mondta a brit hírügynökségnek - „Trump elnök világossá tette, hogy a háborút be kell fejezni, békét és jólétet akar a térség minden lakójának. Jelenleg nincs további közlendőnk a találkozóról.”
Az izraeli kormány biztonsági kabinetje jóváhagyta Gázaváros elfoglalásátA Fehér Házban tartott megbeszélés előtt az izraeli sajtó arról számolt be, hogy Donald Trump akárcsak Benjamin Netanjahu miniszterelnök azt az álláspontot képviseli, hogy a háború befejezését leginkább az izraeli kabinet által augusztus elején elfogadott terv szolgálja – azaz a Gázaváros elleni végsőnek mondott hadművelet és a teljes Gázai övezet katonai megszállása. Trump szerint fel kell gyorsítani a hadműveletet, növelni a katonai nyomást a palesztin terrorszervezetre, mert csak ez a leghatékonyabb módja a 700 napja tartó háború befejezésének.
Trump ugyan támogatja a gázai offenzívát, de annak gyors lezárását követeli Netanjahu kormányától. Szándéka azonban megvalósíthatatlan, minden katonai szakértő és maga az izraeli hadsereg (IDF) vezetése is ellenzi a harcok folytatását egybehangzóan azt állítva, hogy a Gázaváros elleni offenzíva, azon túlmenően, hogy tovább fokozza a tragikus gázai humanitárius helyzetet, Izrael nemzetközi elszigetelődését és a zsidó állam elleni bírálatokat, a legjobb esetben is hosszú hónapokat vesz igénybe, kockáztatja a túszok életét és csak súlyos izraeli katonai veszteségek árán valósítható meg, miközben elkerülhetetlenül tovább növeli a palesztin civil áldozatok számát is.
Sajtóhírek szerint azonban nem zárható ki, hogy egyelőre azért nem fogadja el sem Netanjahu, sem Trump a nehezen kialkudott tűzszüneti megállapodást, mert azt tervezik, hogy azt személyesen az amerikai elnök jelentse be a jövő hónapra tervezett izraeli látogatása során. A feltételezés nem alaptalan, ugyanis a január 19-én hatályba lépett tűzszüneti megállapodás is valójában még a Biden-kormányzat által tavaly májusban ismertetett és júliusra minden fél által elfogadott tervezet volt, amit azért halogatott a Netanjahu-kormány, hogy azt Donald Trump eredményeként legyen felmutatható.
A gázai hadművelet kiterjesztése elkerülhetetlennek tűnik. Az IDF már szerdán bejelentette Gázaváros evakuálását, ahonnan mintegy egymillió palesztint kell majd az enklávé déli részében felállított menekülttáborokba zsúfolni. A csapatok szórványosan már betörtek a gázai főváros külterületeire, de a tényleges hadművelet a tömeges kitelepítés után kezdődik. Ezen forgatókönyv alapján a gázai dráma épp a szeptemberi éves ENSZ közgyűlés idejére csúcsosodik ki, ahol Izrael fokozódó nemzetközi nyomásra, a palesztin állam tömeges elismerésére számíthat.
Szimbolikus a palesztin állam elismerése
Az idei ENSZ Közgyűlés egyik központi kérdése – az ukrajnai háború mellett – kétségkívül a palesztin állam több nyugati ország általi elismerése lesz. Jelenleg a 193 ENSZ-tagállam közül 147 ismeri el Palesztinát, úgy hogy tavaly tíz állam tette ezt meg, köztük Spanyolország, Írország, Szlovénia és Norvégia. Azzal azonban, hogy idén júliusban Franciaország bejelentette ezirányú szándékát teljesen új helyzet állt elő. Csatlakozott Málta és Ausztrália, az Egyesült Királyság és Kanada pedig jelezte, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén ugyanígy dönt. Franciaország ugyanis az első G7 állam, amely elismeri a palesztin államiságot, és ha London is valóban csatlakozik, akkor az ENSZ BT-ben az Egyesült Államok kivételével minden vétóval rendelkező állandó tag a palesztin államiság támogatója lesz. Ez ugyan a mindennapi valóságot nem tudja megváltoztatni, ettől nem lesz hirtelen működő palesztin állam, de komolyan korlátozni fogja Izrael nemzetközi illetve ciszjordániai és gázai mozgásterét. A Palesztinát elismerő államok ezzel kötelezettséget vállalnak arra is, hogy a palesztin szuverenitást sértő állam ellen fellépjenek, akár szankciókat alkalmazzanak.
Netanjahut azonban egyetlen dolog érdekli, Donald Trump akarata. Kormánya szerdán felszólította az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetőjét, hogy vonják vissza a gázai éhínségről szóló jelentést, azzal vádolva az ENSZ jelentéstevőit, hogy „a Hamásztól származó elfogult és önérdekű forrásokra támaszkodik”. Azt is figyelmen kívül hagyja Netanjahu, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyetlen támogatója maradt, az Egyesült Államok. Az ENSZ BT tagjai szerda este, az USA kivételével Izraelt tették felelőssé a Gázai övezetben kialakult „ember okozta éhínségért”. (Izrael tagadja, hogy éhínség és humanitárius válság lenne Gázában, a kialakult helyzetért a Hamászt okolja.) A testület közös nyilatkozatban azonnali, feltétel nélküli és állandó tűzszünetet, a Hamász és más palesztin terrorcsoportok által fogvatartott összes izraeli túsz szabadon bocsátását, a Gázában elérhető segélyek jelentős növelését, valamint azt követelte, hogy Izrael azonnal és feltétel nélkül oldja fel a segélyszállítmányokra vonatkozó összes korlátozást, jelentette a The Times of Israel.
A nemzetközi nyomással egyidőben a háború befejezését követelő izraeli társadalmi nyomás is fokozódik. A túszalku és tűzszüneti megállapodás izraeli-amerikai elutasítása, Trump beharangozott tervének elmaradása után Izraelben jövő hét szerdára újabb nagyszabású tüntetést hirdettek meg. (Kedden a szervezők szerint mintegy 350 ezren követelték Tel Avivban a harcok befejezést.). Az egyik túsz édesapja csütörtökön reggel bejelentette- ezek után nincs vesztenivalója, szükség esetén akár szélsőséges tettre is kész fia kiszabadítása érdekében.
Izrael mást akar
A Netanjahu mögött álló többpárti koalíció szavazói is a tárgyalásos rendezést támogatnák a harcok kiterjesztésével szemben, erről tanúskodik egy hétfői, az AGAM LABS kutatóintézet által végzett felmérés. A konzervatív Jerusalem Postban közölt közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az izraeliek túlnyomó többsége, 73,79 százaléka támogatja a tűzszüneti- és túszmegállapodást valamint a háború befejezését, miközben a harcok folytatását 26,21 százalék szorgalmazza. Etnikai megoszlás szerint a zsidó válaszadók 68,3 százalék támogatja a megállapodást, az arab válaszadók körében ez a támogatottság 98,1 százalékos. Az ellenzék szavazótáborában is elsöprő arányú a háború befejezését sürgetők aránya: a Jiszráél Bejtenu híveinek 79,1 százaléka, a Kék-Fehér szavazók 91,7, a Jesz Atid 92,4, a Demokraták szavazói 96,4 százaléka a háború befejezését akarja.
Netanjahu pártja, a Likud szavazóinak is több mint fele (54,7 százaléka) támogatja a háború befejezését túszmegállapodásért, de a korábbi tűzszüneti megállapodásokat is ellenző, a háború fokozását és Gáza annektálását követelő, ellenkező esetben a kormányból való kilépéssel fenyegetőző két szélsőjobboldali párt, a Vallásos Cionista Párt és az Otzma Jehudit szavazóinak 30 százaléka is tűzszüneti és túszmegállapodást akar. Az ultraortodox pártok, az Egyesült Tóra Zsidóság és a Sasz szavazói 40,8 illetve 43,2 százaléka sürgetné a háború tárgyalásos befejezését. A vallásos táborban mért relatív háborúpártiság kívülről nézve meglepő és érthetetlen, hiszen épp ezen szavazókör tagjai azok, akik magukra nézve a katonai mentesség fenntartását követelik és tiltakoznak a háredik besorozása ellen.
A kutatás szerint az izraeli közvélemény kétharmada úgy véli, hogy a kormánytagok politikai megfontolásai befolyásolják a háború lebonyolítását, csupán egyharmaduk gondolja úgy, hogy a háborút az ország érdekeit szem előtt tartva irányítja Netanjahu kormánya. A miniszterelnök számára még gondot okozhat, hogy a katonák 64 százaléka is azon az állásponton van, hogy a gázai háborút politikai indítékok vezérlik. A háborúban szolgáló katonák, mind a hivatásos, mind a tartalékos katonák körében a többség, 73,9 százalék támogatja a háború befejezését a túszmegállapodás biztosítása érdekében, szemben a 26,1 százalékkal, akik úgy vélik, hogy a gázai harcoknak folytatódniuk kell, még a túszok életének kockáztatása mellett is.
