Izrael;Benjamin Netanjahu;Gázai övezet;tűzszünet;

 Az ultraortodox érintettek tiltakoznak katonai mentességük felszámolása ellen

Két pályára játszik Benjamin Netanjahu

Péntekre ígért választ Izrael arra a frissített gázai tűzszüneti és túszalku-megállapodásra, amelyet a katari és egyiptomi közvetítők terjesztettek elő múlt héten annak reményében, hogy elfogadásával megelőzhető lenne a teljes Gázai övezet izraeli katonai megszállása. 

A Hamász hétfőn jelentette be, hogy elfogadta a közvetítők javaslatát, a Netanjahu-kormány viszont még „vizsgálja” az egyezmény-tervezetet.

Az izraeli sajtó és az elemzők zöme azt valószínűsíti, hogy Benjamin Netanjahu nem fogja elfogadni a tűzszüneti megállapodás feltételeit, holott az izraeli társadalom a háború átfogó megállapodással történő befejezését, minden túsz kiszabadítását követeli.

A több száz ezres hétvégi demonstrációk szervezői egyértelművé tették – mindaddig hetente tüntetni fognak, míg a Netanjahu-kabinet nem mond le a túszok életét is veszélyeztető új hadműveletről és az Izrael számára egyre több bírálatot, egyre nagyobb elszigetelést eredményező gázai háborújáról.

A harcok teljes leállítására kevés az esély, több okból is. Mindenekelőtt azért, mert Netanjahu politikai túlélésének továbbra is a háború folytatása az egyetlen biztosítéka. Helyzete viszont bonyolultabb lett: akár folytatja, akár befejezi a háborút, valamely szövetségesét és vele együtt kormányzati többségét is elveszíti. Az Itamar Ben Gvir és Becalel Szmotrich szélsőjobb miniszterek pártjai akkor lépnek ki a kormányból, ha Gáza teljes katonai megszállása helyett a tárgyalásos rendezést választja Izrael. A két vallási párt – amelyek ugyan felfüggesztették kormányzati részvételüket, de egyelőre nem kezdeményezték a kormánybuktatást - akkor vonják meg a támogatást Netanjahutól, ha a hadsereg folytatja az ultraortodox hadkötelesek behívását és a kormány megvonja a kedvezményeket a behívást nem teljesítő hárediktől. Márpedig a két igény kioltja egymást, a háború nem folytatható besorozások nélkül, az IDF-nek hivatalos közlések szerint jelenleg 80 ezer tartalékosra van szüksége. Már a zsidó diaszpórában is folyik az önkéntesek toborzása, de a háredik mentességének fenntartása mellett nem lehet orvosolni a helyzetet.

A tűzszüneti tervezet valószínűsíthető elutasítását vetíti előre az is, hogy miközben még 50 izraeli túsz van a palesztin terrorcsoport fogságában, közülük becslések szerint 20 lehet életben, az új, 60 napos tűzszüneti tervezet is csak tíz élő túsz elengedését tartalmazza – mindezt 60 életfogytiglanra ítélt terrorista, valamint 140, 15 évnél hosszabb időre elítélt palesztinért cserében.

Az izraeli társadalom érthető módon minden élő túsz egyszerre történő elengedését követeli, ámde a társadalmi nyomás eddig sem hatott Netanjahura. Donald Trump elváráshoz azonban kénytelen alkalmazkodni, a Nobel békedíjra sóvárgó amerikai elnök viszont sokat ad a társadalom megítélésére. A Fehér Ház eddig nem adott ki hivatalos állásfoglalást a katari és egyiptomi közvetítők javaslata kapcsán (amely alig-alig különbözik az előzőleg elutasított amerikai, Witkoff-féle javaslattól), az elnöki szóvivő csak annyit mondott, tanulmányozzák a javaslatot. Kiszivárgott információk szerint azonban Trump is csak akkor bólint rá, ha tűzszünet minden izraeli túsz elengedését is jelenti. Ez egyelőre nagy segítség a harapófogóba került izraeli miniszterelnöknek, így az izraeli társadalom, de a háború folytatását sürgető szélsőjobb felé is Trumpra háríthatja a tűzszünet elutasításának felelősségét.

Minden eshetőségre, a Gázaváros megszállási hadműveletének előkészületei folytatódnak, ráadásul a The Times of Israel tegnapi közlése szerint az IDF a napokban kiküldi a behívókat 60 ezer tartalékosnak. Többségüknek – 45-50 ezer főnek – szeptember másodikáig kell bevonulnia, a második besorozási hullám novemberben várható, a harmadik pedig jövő év elején. 

Most is vannak kreált ügyek, koholt vádak, letartóztatások a 2020-as eseményekben való részvételért. Ha valaki a rezsimet bíráló megjegyzést oszt meg most az interneten, vagy ilyen megjegyzést tesz óvatlanul – pár évet kaphat terrorizmusért, vagy szélsőséges magatartásért. Alekszandr Lukasenko így is engedményeket vár a Nyugattól.