A mai nap csak a kezdet. Fokozni fogjuk a küzdelmet. Nincs más választásunk – mondta egy Gázában fogvatartott túsz felesége a szombaton este kezdődött izraeli tüntetésen. Szavai a vasárnapi általános sztrájkkal egybekötött háborúellenes izraeli tiltakozás egyik szállóigéjévé vált. A túszok és háborús áldozatok családjait tömörítő Október Tanács kezdeményezte általános sztrájkhoz nem csatlakozott az országos szakszervezeti szövetség, a Hisztadrut, Izrael így is a hét első munkanapjának számító vasárnap gyakorlatilag leállt. A helyi önkormányzatok, egyetemek, színházak, több érdekvédelmi szervezet, a repülőtéri hatóság szakszervezete, számos óriás cég és kisvállalkozás csatlakozott a Gázában fogvatartott túszok kiszabadítását biztosító átfogó megállapodást, és a háború befejezését követelő országos megmozduláshoz.
A tüntetések már szombaton este megkezdődtek. Vasárnap reggel 06:29 perckor, szimbolikusan az október 7-i terrortámadás időpontjában indult a demonstráció Tel Avivban, amelyhez a nap folyamán az ország különböző települései is csatlakoztak. Az Itama Ben Gvir szélsőjobboldali miniszter által felügyelt rendvédelmi erők kezdetben nem léptek fel a tüntetők ellen, de napközben már vízágyúkkal oszlatták az autópályát lezáró csoportokat és erőszakosan próbálták meg oszlatni az este 20 órára, a Túszok Terére meghirdetett központi demonstrációra irányulókat. Izraeli sajtójelentések szerint már a délután több mint 30 embert vettek őrizetbe. Ez azonban nem befolyásolta a tüntetőket, a szervezők szerint mintegy egymillió ember csatlakozott a megmozduláshoz.
Az általános sztrájkot kezdeményező Október Tanács közölte: amennyiben Benjamin Netanjahu kormánya nem hajlandó a minden túsz elengedését biztosító átfogó megállapodással véget vetni a gázai háborúnak és fenntartja a Gázai övezet teljes katonai megszállására adott utasítását, az egész országban hetente tüntetésekre kerül sor és az általános sztrájk is folytatódik.
A hatalmas megmozdulás egyelőre kevésnek bizonyult. Netanjahu kormánya utasította az IDF-et, hogy készüljön fel Gázaváros elfoglalására, ahol becslések szerint egymillió civil talált menedéket. A kormányzati narratíva szerint a civileket biztonságuk érdekében Gáza déli részére fogják irányítani. Az izraeli hadsereg (IDF), amelynek vezetése is ellenzi a megszállást, tegnap, a tüntetésekkel párhuzamosan a nemzetközi szinten is hevesen bírált gázai katonai hadművelet részleteit véglegesítette, a hatóságok pedig elkezdték a sátrak és menedékhelyek ellátását Gázában, mielőtt megkezdődne a civil lakosságot evakuálása a Gázai övezet déli részébe.
A Netanjahu-kormány intézkedéseivel azt kockáztatja, hogy végképp elveszíti nyugati szövetségeseit. A gázai humanitárius válság megoldatlansága, a palesztin civilek kitelepítési szándéka, a szélsőjobboldali izraeli telepesek palesztinok elleni atrocitásainak büntetlensége, az újabb, Kelet-Jeruzsálemet a palesztin területektől leválasztó telepek építésének bejelentése egyre több európai kormányt késztet tiltakozó állásfoglalásra. Az Európai Unióban azonban nincs egységes álláspont a nemzetközi normákat sértő izraeli kormányzat iránti viszonyulásban. Franciaország szombaton felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a nemzetközi jogot súlyosan sértő újabb telepbővítési tervével. Mette Frederiksen dán miniszterelnök egy hétvégi interjúban azt mondta, az izraeli kormány túl messzire megy, Benjamin Netanjahu most már önmagában is problémát jelent. Hozzátette, nyomást fog gyakorolni Izraelre a gázai háború ügyében, mivel országa jelenleg az EU soros elnöke. „Mi azon országok közé tartozunk, amelyek fokozni akarják a nyomást Izraelre, de még nem szereztük meg az EU-tagállamok támogatását” – mondta a dán miniszterelnök, hozzátéve, hogy Dánia azonban fontolóra veszi a „politikai nyomásgyakorlást, szankciókat, akár a telepesek, miniszterek, akár egész Izrael ellen”.
